A Városháza Fórum tervek miatt azt hiszem ott dobtuk félre a Schmahl utolsó házának történetét, hogy lezajlott a tervpályázat. Ma, kedves olvasó a megvalósult épületről olvashat, és megnyugtatjuk, lesz még egy cikk az épület belső tereiről és hangulatáról is.
Kígyó tér - Bal oldalt a Brudern-ház
Az 1892-ben alapított Belvárosi Takarékpénztár Rt. 1906-ban már a főváros akkori áron legdrágábban gazdát cserélt telkével büszkélkekedett. Két klasszicista épület, a Brudern-bazár (sok helyen tévesen máig ilyen néven szerepel a Párizsi-udvar) és a Pyrker-ház helyére - egyiket Pollack, másikat Hild tervezte - kívánták felhúzni a pénzintézet palotáját. 1907-ben le is bontották őket, majd kiírták a tervpályázatot - amit előző cikkünkben részletesen bemutattunk. Az Alpár Ignácot is magában foglaló zsűri véleménye végül semmit sem számított, a bank igazgatótanácsának ugyanis Schmahl Henrik terve nyerte meg a tetszését, így neki adták a megbízást. A hamburgi születésű építész korábban Ybl mellett az Opera építésvezetője volt, de ő tervezte a Nagykörút, az Andrássy út és a Rákóczi út több házát is - ezek közül legismertebb épülete a mór stílusban megépült Uránia Mozi. 1912-ben még zajlott az építkezés, amikor az építészt egy drezdai bélműtét után magával ragadta a halál. Végül az építésvezető Lipták Pál vezetésével készült el az épület, amelyet egyes források az I. vh. előtti időszak utolsó nagy budapesti építkezésnek neveznek.
Röviddel elkészülte után - tornyocska balra középen
A Ferenciek tere többi épületétől eltérően a homlokzat nem kőből lett kimunkálva, hanem zsolnay-val van borítva. Máig a város egyetlen ilyen épülete, pusztán ezért is különleges. Az építészeti hangsúlyt 40 méteres magasságba nyúló tornyaival a Petőfi Sándor utca és Ferenciek tere lecsapott sarkára helyezi, mivel az épületnek mind a Ferences templom előtti térségből, mind a Kossuth Lajos utcából érkezvén fontos ez a nézete - nem mellesleg a takarékpénztár fiókja is itt kapott bejáratot. Schmahl jól érezte meg azt is, hogy a térre néző homlokzatot alárendelheti a sarok kimunkálásának és a passzázs bejáratának. A szemben levő Királyi bérház tervezőivel ellentétben nem adott nagy hangsúlyokat a hosszú homlokzatnak. Ezt akár hibának is felfoghatnánk, de az egykori Apponyi tér csak a betorkolló Duna- és Kigyó utcák okán létrehozott reprezentatív teresedés, ami nem tágul ki túlzottan. Éppen ezért a legtöbbször magunk is rövidülve láthatjuk a hosszú és kissé egyhangú homlokzatot. A középrizalit a sarokkal és a jobb széllel szemben azért lett még hangsúlytalanabb idővel, mert a háború utáni helyreállításkor lebontották a tetőszerkezet apró toronyszerű gesztusát. (Hozzá kell tennem erős kétségeim vannak afelől, hogy a járdaszintről valóban látszott ez a tornyocska.)
Hangsúlyos sarokrész
Az architektúra szervezési elve a "nehéz-könnyű-nehéz" vertikális beosztáson alapul. Míg alul és a párkányzat közelében a vörös szín a meghatározó, a közbülső három szerényebb díszítettségű emelet esetében a fehér dominál. A nehézkes lábazatra így egy könnyed rész jön, majd megfelülre a csipkeszerű hatodik emelet és a tornyok. Mint egy sütemény. Alul a tészta, középen a hab, felül a cukormáz. Lehet kostólni!
Egy nagyobb szelet torta, aljában a hetes megáll...
A második világháborút az épület viszonylag szerencsésen úszta meg, nem esett benne nagy kár. Az 1948-as bankállamosítási törvény érintette a Belvárosi Takarékpénztár Rt-t, így került teljes ingatlanvagyona is állami tulajdonba. Az UVATERV 1959-ben helyreállította és átalakította az épület egyes részeit, a romos Vígadóból ide költöző IBUSz számára, ami belakta az üresen maradt pénzintézeti helyiségeket. A lakásokhelyzet miatt felükre, harmadukra darabolták az egykori nagypolgári otthonokat. Az '59-es helyreállítás során szüntették meg azt a helyzetet is, hogy a passzázs üveg borította teteje nem kapott természetes fényt. Addig többszáz villanyégő világította meg felülről éjjel-nappal.
Passzázs - természetadta fényekkel
Ma az épület továbbra is állami/fővárosi tulajdonban van. A passzázs haldoklik, pedig igen reprezentatív külseje miatt, komoly értéket képviselhetnének üzletehelyiségei. Bár külsőleg nem látszik, erősen felújításra szorulna a műemlék. A Budapest Szíve projekt Ferenciek terére vonatkozó részében láttam költségbecslést: 800.000.000 forintba kerülne.
Sorozatunk befejező részében az épület belsejében tett "utazásom" képes élménybeszámolóját olvashatjátok majd! Érdemes lesz visszalátogatni!
BDzsH
¹ A címben szereplő mennyiség csupán becslés, a bulváros címadáshoz azonban elengedhetetlen volt. Ha valakinek konkrét információja van, megoszthatja velünk!
Utolsó kommentek