Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • florentin: Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje: www.facebook.com/BetSalom/posts/1015215... (2017.02.14. 16:54) Zsidók a Várban!
  • tehtube: Szerencsére azóta a Miniszterelnökségi Hivatal a képen látható Andrássy szoborral együtt ismét ere... (2016.10.16. 08:11) Budapest, a megskalpolt város
  • geegee: @geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a... (2016.06.27. 02:13) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: @airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közleked... (2016.06.27. 02:08) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk... (2016.06.26. 03:20) Diadalívek Budapesten
  • Utolsó 20

2009.02.02. 07:49 BDzsH

Gabonaváros a Dunaparton - I.rész - Az Elevátor

Történelemórákról talán még emlékszünk mikor a tanár a kiegyezés utáni Magyarországot bemutatva büszkén ecseteli, hogy akkor kis hazánk a világ második legnagyobb gabona-exportőrévé lett. Ez bizony szép teljesítmény. Ma megpróbálom azt szemléltetni, hogy előkelő pozíciónk milyen következményekkel járt Budapest városképére. Na, nem a gabonával beültetett határtelkekre gondolok, hanem valami egészen nagyszabásúra; az Elevátorra.


Az elevátorház és a közraktárak együttesének megépítésére a feldolgozóipar közvetlen közelében a ferencvárosi Duna parton került sor (itt voltak ugyanis a malmok), mintegy 740 méter hosszú és átlagosan 70 méter széles, vagyis kb. 51.000 m² nagyságú területen. Tudták már akkor is, milyen fontos, hogy közút, vasút, és vízi út össze legyen forrasztva.


Nagyobb térképre váltás

Nyugodtan tessék böngészni a térképet, az alakzatokhoz információ is tartozik. A pirosak a lebontott épületek, a kékek a még (2009.február 1.) állók.


Új fővárosi raktárak létesítése 1868 óta téma volt, azonban már 1879-et írunk, amikor megkezdődik a Duna parti teherpályaudvar szomszédságában a közraktárak, majd 1881-ben az elevátorház építése. Az építkezés egyre sürgetőbb lett a növekvő ipar számára, mert a tárolókapacitás vészesen rossz minőségű volt. A főváros elszórt helyein pincékben, és különféle magánraktárakban elhelyezett búza szállítása, mérlegelése, és tárolása igen nehézkes volt, ráadásul a folyó évenkénti legalább két áradása miatt a talajvíz gyakran elöntötte ezeket a pincéket. Bár nem vagyok szakember gabonában (sem) azt azért feltételezem, a víz és a termény tartós találkozása nem vezet jóra.


Az 1883-ban elkészült Elevátor. Mögötte a ferencvárosi malmok, mellette saját kazánháza és annak 65 méter magas kéménye. (Forrás: FSZEK, Bp-gyűjtemény)

A hosszas alkudozás végén, amely az építkezések megkezdését és a finanszírozás módját kísérte a főváros a saját költségen való megépítés, és egy ún. vegyes rendszer mellett döntött. Ez azt jelentette, hogy mind a raktárházak (4db), mind az amerikai típusú elevátor épületek (2db) megépülnek, míg korábban a két dolog egymással versenyzett. Az elevátor tervpályázatára 8 terv érkezett be. A győztest 1880.április 16-án hirdették ki, Ulrich Keresztély szerénytelenül csak „System Ulrich” jeligével beadott pályázata nyert. Ez abban tért el a többitől, hogy nem vette komolyan a kiírást, és nem az amerikai típusú elevátorszerkezetet másolta, hanem egy saját elrendezéssel állt elő.

Ulrich Keresztély (Bécs, 1836.április 27 - Bécs, 1909.január)

Építész, a bécsi Műegyetemen építészeti és magasépítési tanszékének tanára. 1881-ben a budapesti elevátorház tervpályazatának megnyerése után költözik hazánkba az építés vezetésére. 1885-ben megkapja a magyar állampolgárságot. A nagykörút több palotáját, és az 1885-ös ipari kiállítás iparcsarnokát a Városligetben, valamint több vidéki város - Barcs, Mezőhegyes, Fiume - elevátorépületeit tervezi meg. Külföldön Bécsben, Prágában, Bukarestben és Stuttgartban is tervezett töb köz- és magánépületet. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet alapító tagja. 1892-ben visszaköltözik Bécsbe, 1896-tól császári és királyi építészeti főtanácsos.

 

Épületei itthon:
1883 - Budapesti, dunaparti gabona-elevátor (LEBONTVA 1948)
1885 - Országos Általános Kiállítás csarnoka - Iparcsarnok, Városliget (LEBONTA 1947)
1885 - Erzsébet körút 28. lakóépület
1887 - Fővám tér 13-15 - volt Sóház, Corvinus Egyetem épülete
1888 - Erzsébet körút 48. lakóépület

 

Épületei külföldön:
1878 - Haarlem (Hollandia), Teylers Múzeum főbejárati épülete


Az építkezést szintén finanszírozási problémák kísérték, ezért az eredeti programot több ponton csonkítani kellett, például a korábbi két elevátorépület helyett csak egy megépítésére került sor. A hatóságoknak nem tetszett, hogy a rendszert mozgató gőzgépek 20 méteres magasságba kerülnek, pedig az áthaladó vasúti vágányok miatt nemigen volt más választás. A gőzt előállító kazánokat egy külső épületbe helyezték, amit egy földalatti csővel kötöttek össze az elevátor gépházával. Az épület földszintjén 4 vasúti vágány haladt át. Legfeljebb 20 vagonba lehetett egyszerre rakodni a 15 méter magas silókból, melyből 290 darab állt rendelkezésre a tíz automata mérleghez ugyanennyi csoportba sorolva. Ezek összkapacitása 25.000 tonna volt. A padlásszint összesen 22 méteres magassággal rendelkezett, ahonnan a gabona átforgatását, és tisztítását végezték. A névadó szerkezetből, vagyis elevátorból összesen 18 volt az épületben, ezek közül 10 a vasúti ki és berakodáshoz. Komoly hangsúlyt fektettek a tűzbiztonságra, így az egész épület egy hatalmas vasszerkezet volt, amit téglával borítottak, egyedül a tető, és a padlózatok készültek fából. A Dunaparton horgonyzó uszályokból óránként 65 tonna termést tudtak kiemelni. Magam részéről a szerkezet ismertetését befejeztem, több olvasót nem elriasztandó. Még annyit érdekességképp, hogy 1 mázsa kiraktározása egy hajóra 5 koronába, míg beraktározása egy vagonba, mérlegeléssel 3 koronába került. Ehhez képest a külföldi gabona behozatala, ami vámköteles volt, kilogrammonként (!) 50 és 100 korona között mozgott.

Gabona-elevátor

Épült: 1881 - 1883 (július 20-án adták át)
Terv: Ulrich Keresztély
Terület: 90.0*30.0=3150 m²
Magassága: 50 vagy 58 méter

Alapozás: 4213 db cölöpre helyezett tölgyfarács

Anyaga: vas és tégla
Kapacitása: 250.000 mázsa = 25.000 tonna
Költségek: 2,540.000 forint

Az Elevátor és az 1937.szeptemberében átadott - akkori nevén - Horthy Miklós híd.


Az épületeket 60 évre a Magyar leszámító és pénzváltó bank vette bérbe. Jelentőségük a termelés átalakulásával azonban folyamatosan csökkent. Az elevátorház és a környéke a dunai teherpályaudvar, és a Horthy Miklós híd közelsége miatt 1942-45-ben fokozottan ki volt téve a bombázásoknak, és nem is mentesült káros hatásai alól. A sérült elevátort végül 1948-ban bontották le, helyén közparkot létesítettek Nehru-park néven.


A sérült elevátorház 1948-ban, a bontás megkezdése előtt


Hogy a városkép nyert e vagy veszített ennek az ipari épületnek az eltűnésével? Tény, hogy 50 (vagy egyes források szerint 58) méteres magasságával meghatározó eleme volt annak. Ulrich írásának végszavában a „város dunamenti palotasora méltó lezárásának” nevezi. És azután sem csak ő illette csodálattal a magyar ipar e művét. Több könyv turisztikai látványosságként emlékezik meg róla. Valószínűleg iparilag tény csúcsteljesítmény volt (teljesen automatizált) tekintve, hogy az épületben alkalmazott gépészet szabadalmát az Egyesül Államok, Belgium, Németország, Franciaország, Oroszország területére is megvásárolták. Hogy építészetileg mennyire kár érte? Az akkori ipari épületek színvonalát hozta, és ez a színvonal nem volt alacsony. Ha ma állna ipari műemlék lenne. De valószínűleg ha épségben átvészeli a háborút akkor is lebontották volna. A Petőfi híddal az Elevátor szinte megismételte azt amit az Erzsébet híd és a Belvárosi Plébániatemplom csinál. A hídfő háború utáni szélesítésekor pedig útban volt, többek között ezért is bontották le.

Akit még ennél is jobban érdekel az egész „gépezet” ajánlom figyelmébe a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében megtalálható Ulrich Keresztély «Budapest főváros elevatora, „Ulrich” módszere szerint» című munkát (Bp, 1884), amely gazdag képanyaggal rendelkezik az építkezésről, illetve az eredeti tervekről, szól az árnyékszékek, sőt még a villámhárító kiképzéséről is.

szöveg: BDzsH

vissza a főoldalra

6 komment · 1 trackback

Címkék: budapest ix.ker ipari épület


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr42916195

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: air max 2013.06.01. 18:00:13

It is really a great and beneficial piece of data.Ia??m happy that you shared this beneficial information with us.You should keep us informed like this.Many thanks for sharing

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

thyles (törölt) 2009.02.02. 14:06:10

Csak egy apróság: a "Magyar leszámító és pénzváltó bank" Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a leszámítolás a diszkontálás régen használatos neve

MuMa 2009.02.02. 14:33:30

Szépséges poszt, dicséretes fotókkal és jólértesültséggel :)
Az ONL építészirodától megtudtam, hogy a Közraktárak orrának lebontása nem önálló invenció: ezt a kerületi szabályozás írja elő, amely azzal számol, hogy majdan ott halad el egy villamosvonal, vagy az alagútja, nem tudom pontosan.
És hogy mi lenne ma az Elevátorral, ha állna? Egy boldogabb országban nyilván Tate Modern. Itthon szerintem ma is raktárként használnák, vagy üresen éktelenkedne, mint az Óbudai Gázgyár.

Albu 2009.02.17. 21:21:49

Miért van olyan érzésem, hogy szívesebben járnék-kelnék a 60-100 évvel ezelőtti Budapesten?

Tudtam az Elevátorházról ezt-azt, de itt sok újat olvastam, összeszedve. Kellene még pár kép — vagy inkább bemegyek megkeresni azt a könyvet.

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.02.18. 00:40:56

Mihez kellene még pár kép?

Ugyanis pont tegnap - tehát sajnos a poszt megírása után - bukkantam még 3 remek képre az elevátorról. Lehet, hogy leközölöm őket itt is majd egy új posztban, de ha valamit írsz róla szívesen átküldöm mindet ami nálam van. Küldj egy emailt ha ez az óhajod!

Gerardus A. Lodewijk 2009.02.24. 18:07:22

Ulrich Keresztélyről: www.azw.at/www.architektenlexikon.at/de/656.htm
Mondjuk a komolyságából kicsit levon, hogy a budavári siklót (Standseilbahn zur Burg) véli Elevátornak.

aeidennis 2011.03.08. 14:35:53

...Tátva maradt a szám... és ez az Elevátor egy ipari épület... vidéken kastélynak is beillene.
Mennyivel szebb lelke lehetett ezeknek az embereknek régen, mint a panelek építőinek.