Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.02.18. 08:23 BDzsH

A 64. évfordulóra - II.rész

(A három részes bejegyzés sorozat előző részében Pesten jártunk)

Ma a háború budai oldalon végzett pusztítását próbáljuk meg leltárazni. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy ezek a bejegyzések éppen a sok sérülés miatt egyéni válogatások. Ha valakinek valami nagyon hiányzik jelezze kommentben, és eldöntöm, hogy a harmadik részbe bekerül e. A helyszínekről leírt információ pedig - a bloghoz képest - azért olyan soványka, mert szinte mindegyikről lesz majd egyszer külön bejegyzés.

A külső városrészek bombázását néző emberek a Gellért-hegy egyik kilátójánál.

Na, magyarázkodás után vegyük nyakunkba Budát.

Vár - polgárváros

Tank az Úri utcában 1944/45 telén. A polgárváros Budapest legjobban sérült része volt.

A háború a legsúlyosabb sérüléseket a nagyrészt barokk korból származó városrészben okozta. A német és magyar haderő a lehető legtovább tartotta a várhegyet, hogy lekösse a Harmadik Birodalom határai felé igyekvő Vörös Hadsereg minél több katonáját. A szovjetek éppen ezért 1945. január-február hónapjában állandó jelleggel lőtték a várat. A várnegyed körülbelül 400 épületéből 1, azaz egy maradt csak sértetlen, de jelentős része teljesen vagy nagyrészt rombadőlt. Legnagyobb károkat a Tóth Árpád sétány, és a Tárnok utca házai szenvedték. A borzalmas pusztulás a háború után lehetőséget adott a középkori részek feltárására, illetve a harmincas években felépített 4-5 emeletes bérpaloták lebontására.

Vár - palotanegyed

A romba dőlt Szent György tér. Előtérben a szinte teljesen elpusztult Sándor-palota. Első emelete helyén látszik a Honvédelmi Minisztérium legfelsőbb szintje is. Azt lebontották, a miniszterelnökség épületét helyreállították kívül belül. Bal oldalt a kevéssé sérült főhercegi palota.

A Szent György téren álló épületek súlyos, de helyreállítható sérüléseket szenvedtek. A Honvéd Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium tömbje állt ott, ahol ma már csak az előbbi földszintje és első emelete emlékeztet még mindíg a harcokra. Eredetileg csak 1-1 emeletet akartak volna lebontani róluk, csökkentve méreteiket. A tér nyugati oldalán állt a főhercegi istálló, a főhercegi kert és a főhercegi palota Korb Flóris és Giergl [...] által a századfordulón átalakított épülete. Sokáig szó volt róla, hogy a korábbi copf homlokzatú palotát kihámozzák a kompozicióból, de végül lebontásra került az egész épület. A Miniszterelnökség (Sándor-palota) a földdel lett egyenlővé, messze a legjobban sérült épület volt. A háború után mégis visszafalazták leomlott falait. Sokáig meredezett romként a hegytetőn, míg 2002-ben teljesen befejezték helyreállítását. A királyi istállóépület tényleg komoly károkat szenvedett, a többszáz méter hosszú homlokzattal rendelkező házat 1959/60-ban lebontották. Az egykori Főőrségi épület még szinte épen állt, amikor befejezték a palota felújítását. Munkásszállásnak használták, majd lebontották.

Vár - a palota

A királyi palota sérült kupolája az Oroszlános-udvarról.

A palota pusztulása talán a legközismertebb része az egész történetnek. Évtizedekig meredezett még romosan a vár tetején, mert funkcióját tekintve nemigen tudtak mire jutni. Mindeközben a többször kirabolt, többször kigyulladt épület tovább pusztult. Teljes lebontása, vagy romként való konzerválása (mint a drezdai Frauenkirche) is szóba került, de végül kulturális funkciókat kapott. A háború után jelentősen leegyszerűsítették a homlokzatokat, a tetőzetet, és új kupolát kapott az épület.

Clark Ádám tér - Lánchíd utca

A Lánchídtól délre húzódó rakparti házakat mind elbontották. Kár értük, a mögöttük felbukkanó házsor méltatlan a dunai panorámához.

A Lánchíd budai hídfőjének egykori beépítettsége mindig csodálkozásra késztet. A háború előtt nem volt körforgalom, egy teljesen szokványos kereszteződés volt, mindegyik oldalán legalább 3-4 emeletes épületekkel. A 4 épületből mára egy maradt meg, a nemrég felújított ún. Lánchíd-palota, ami egy ideig a Közmunka Tanácsnak is helyet adott. A ma is érzékelhető foghíj telken egy szintén Ybl tervezte takarékpénztár székház (csak nem?) állt, melyet kizárólag azért bontottak le, hogy elférjen a tervezett úttest. Árkádjai még a '80-as évekig álltak, amik részben takarták a Fő - és Hunyadi utcai bérházak tűzfalait. A hídfőltől délre a elbontották a két minisztériumépületet, és az egész rakparti házsort lefelé az Ybl Miklós térig. Kár érte.

Moszkva tér

Moszkva tér - szemben a súlyosan sérült Vérmező úti bérházak. A jobb oldali épületet bontották végül csak le.

Az északi-budai térség közlekedési központja természetszerűleg súlyos harcok helyszíne volt. A körülötte álló épületek többsége, még ha egyszerűbb kiképzéssel, vagy átalakításokkal, de mégis helyre lett állítva. Az 1945. február 11-én este, a körbezárt várból kitörő német és magyar alakulatok miatt súlyos harcok alakultak ki a térségben. A tér házai közül nem egy súlyos károkat szenvedett, például a Postapalota teljesen kiégett, valamint a mai buszpályaudvar helyén levő egykori Szent János kórház is súlyosan sérült, melyet kápolnájával együtt később lebontottak.

Margit körút

A Regent-ház hűlt helye - háttérben a Margit körúti bérházak.

A körút budai szakasza a '30-as évekig mostohagyerek volt a városképben. Míg egyik oldalán 4-5 emeletes bérházakat emeltek már a századforduló utáni évtizedekben, másik oldala csak ekkor kezdett beépülni, addig a hegyekről lenyúló földszintes házikók álltak itt. Teljes és egységes beépülésre azonban 1944-45-ig sem került sor. A harcok során hetekig itt merevedett le a front. Az épületek többségét, ha leegyszerűsített homlokzattal is, de helyreállították. (Érdemes végigsétálni egyszer a Szász Károly utca alsó szakaszán, ahol kivétel nélkül az összes ház ilyen.) Külön figyelmet érdemel a Regent-ház története a Keleti Károly utca sarkán. A '30-as években épült bérpalota földszintjén levő kávéházba a németek robbanóanyagot pakoltak be, nem kis mennyiségben. Az eredmény: ~300 civilre ráomló komplett épület.

Fő utca a Vizéz utcánál (Nagy Imre tér)

Rálátás az Országházra a Fő utca túloldaláról. Ritka látvány.

Kevésbé ismert a budai rakparton történt szerencsétlenség. Szintén két modern bérház és nem csekély polgári személy esett áldozatul a villamossíneken álló német lőszeresvagonok felrobbanásának. Az óriási pusztítás komoly sebet ütött a városon, rombadöntve a tágabb környéket is. Rengetegen élték túl a pincékben a robbanássorozatot, de mivel napokig nem érkezett segítség végül ők is szomorú halált haltak. (Hasonlóan nagy pusztítás volt szinte egyvonalban a Duna a másik oldanán a Honvéd térnél is, ahol egy komplett háztömb semmisült meg.)

Krisztinaváros

Az egyik lebontott bérház a Horváth-kert felett. Helyén ma közpark van.

A Várhegy nyugati oldalánál elterülő városrész az utolsó napokig szenvedett a fegyveres harcokban. A Horváth-kert környéki épületek egytől egyig súlyos sérüléseket szenvedtek, sőt komplett tömb elbontására is sor került a háború után. Az Attila út több épülete omlott össze, az előző cikkben is említett gimnázium súlyos sérülésekkel vészelte csak át az ostromot. Elpusztult a Rác fürdő jelentős része, így az Ybl-féle zuhanycsarnok is (amit egyébként éppen most építenek újjá betonból), súlyos károkat szenvedett a budai szerb templom is, ami az Erzsébet híd felüljárójának helyén állt nagyjából. Lebontásához többek között a Jugoszláviával kialakuló rossz viszony vezetett.

Bal oldalt a szerb templom, jobb oldalt a Rác fürdő, középen a fedetlen Ördög árok, valamikor a  harmincas években, télen.

BDzsH

folytatása következik

vissza a főoldalra

11 komment · 1 trackback

Címkék: budapest buda ii.ker i.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr13944824

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: legoblog 2009.05.15. 16:16:58

Megoldás a belvárosi lövésnyomokraSokak szerint védendő érték és megőrzendő emlék, míg mások a ciki mellett érvelnek, mikor arról esik szó, még mindig mennyi ötvenhatos, meg világháborús belövés díszíti/csúfítja (a megfelelő részt olvasd csak el) Budapest…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

martin86 2009.02.18. 23:06:01

gratula a sorozathoz nagyon színvonalas

Tél Miksa 2009.02.25. 10:39:11

Csak egy apró kritikai megjegyzés: a második képen ("Német alakulatok az Úri utcában 1944. telén.") szerintem nem német alakulatok vannak, mintha egy szovjet tankot vélnék felfedezni az előtérben, így tehát a kép nem lehet 1944-es.

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.02.25. 11:39:55

@Tél Miksa: Bevallom nem néztem utána. Ahonnan vettem a képet (angol nyelvű oldal) ott is ez volt a szöveg. Igaz ők aztán pláne tévedhetnek. Köszönöm a helyesbítést, javítom semlegesebb szövegre!

smalladam 2009.02.25. 21:44:22

én ezt a tankos képet sehogy sem értem. (bár mondjuk ez rohamlöveg, nem harckocsi) viszont a típusát nem vágom, majd utána nézek.

1. zsákmányolt orosz tankokat a németek is használtak

2. az ostrom után közvetlenül nem készülhetett a kép - ahhoz túl nagy a rend.

3. ugyanakkor ha pl a közelebbi házat megnézitek, eléggé lepukkadt, lövésnyomokkal, meg hiányzó erkéllyel, sőt úgy tűnik, hogy az emeleten az ablakok is hiányoznak - ergo a kép az ostrom után jóval később is készülhetett

4. a kép közepén egyenruhás emberek állnak - nem tudom rendesen kivenni, de nekem inkább orsoz stílusú egyenruhának tűnik.

5. az egyenruhások egy autó mellett állnak - az autó viszont a formája alapján valami háború utáni típus lehet.

mindezek alapján szerintem simán lehet, hogy a kép 1956-ban készült

smalladam 2009.02.25. 21:52:45

en.wikipedia.org/wiki/SU-76

ez a járgány lesz az

SU-76 - én is rosszul írtam, nem rohamlöveg, hanem önjáró löveg

a wikis szöveg szerint csak a második világháborúban használta a szovjet hadsereg.

smalladam 2009.02.25. 22:03:39

használták a németek is a su76-ost

viszont 56-ban nem készülhetett mert akkor már nem használta senki.

csupa rejtély:)

Tél Miksa 2009.02.26. 09:02:31

Egyre erősebb bennem a gyanú, hogy a fotó esetleg 56-ban készülhetett. Nézzétek meg az autót a háttérben, inkább az 50-es évek formavilágát idézi. Na meg az egyenruhák is mintha szovjet mintára készült magyar ruhák lennének (talán rendőrök).

smalladam 2009.02.26. 15:08:18

@Tél Miksa: igen, én is erre gondoltam, de amint írtam, a képen látható önjáró löveg típust kivonták a II. világháború után...

kassius 2009.08.31. 03:42:01

t.Varoskepp!

A tabáni szerb templom mellett soha nem folyt el az Ördögárok,a képen egy
szépen letakarított,de vizesen csillogó
járdát látunk a téli Tabánból. A 30-as
években egyébként is már 50 éve befedett zárt csatornában folyt errefelé a patak.
alkalomadtán ki kellene javítani a feliratot.Üdv kassius

Csumpi Hálidéj · http://www.ezerkecske.hu 2010.02.22. 19:42:01

@smalladam:
Én nem tudom, de valaki biztosan:
A SU-76-ost nem használhatta a Magyar Néphadsereg '56-ban?

Ha valaki '56-os képeket nézeget és pl. T.34-est lát rajta, az egészen biztos, hogy magyar hk, mert az oroszok már azt sem használták akkor, hanem főleg a T-55-öst.

Andrew Barkanyi 2014.05.06. 21:57:26

@Csumpi Hálidéj: @Tél Miksa:
Mindszenty (Pehm) József Életpályája:
Pappá szentelésétől érseki kinevezéséig:
Kispapként a szombathelyi szemináriumban nevelkedett.[1] 1915-ben gróf Mikes János megyés püspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták, püspökével együtt. Még ebben az évben Zalaegerszegre, a Mária Magdolna templomba kapott plébánosi kinevezést.

1944. március 4-én XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. 1944. március 25-én az esztergomi bazilikában Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek szentelte püspökké.[2]

Hivatalát március 29-én, épp születésnapján foglalta el. Jelmondatául a „Devictus vincit” (legyőzetve győz) mondatot választotta. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapított.

Nevéhez fűződik az a tiltakozó levél, amelyet az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök. A levelet személyesen adta át Szálasi miniszterelnök-helyettesének. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták. Sopronkőhidán raboskodott, majd az Isteni Megváltó Leányai apácarend soproni kolostorában házi őrizet alatt tartották. 1945. április 20-án visszatért püspöki székhelyére, Veszprémbe.
Érseki kinevezésétől felmentéséig

1945 március 29-én súlyos cukorbetegségben meghalt az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Piusz esztergomi érsekké nevezte ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. 1946. február 21-én nevezték ki bíborossá.

A kommunista hatalom súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, amely támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni, mígnem 1948. december 26-án letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. Legfőbb kínzója Décsi Gyula volt. Számos jegyzőkönyvet Sulner László írásszakértő és felesége írt alá, de Mindszenty sajátkezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították. A Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott[1] koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949. február 8.), de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe került Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben.

Innen szabadult 1956. október 30-án, amikor Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy, Molnár Bertalan és Deák János hadnagyok Felsőpetényből Rétságra, majd Budapestre vitték.[3] Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. 1956. november 4-én a Parlamentből, ahová Tildy Zoltán hívta be, kénytelen volt az amerikai követségre menekülni, mert Budapestet ellepték a szovjet tankok, és vérbe fojtották a forradalmat. Mindszenty az egyik kiemelt közellenséggé vált.