Először is elnézést a hosszúra nyúlt szünetért, de a "szerkesztőség" teljes létszámban (mind a ketten) a vizsgázással volt elfogalva az elmúlt napokban. Cserébe viszont igazi csemegét tárunk ma a kedves olvasó szeme elé, ráadásul közkívánatra feltettük a képeket nagy felbontásban is, ott figyelnek a linkek a képaláítások végén.

A napokban vettünk róla tudomást, hogy elindult a goldenblog 2009, így számotvetettünk magunkkal, átnyálaztuk a blogot, felvázoltuk nagyívű terveinket, melyeknek köszönhetően majd nagyobb eséllyel szállhatunk ringbe a helyi.érték kategóriában. Na nem a 11 napos poszt nélküliség ez, de az alant következő anno és most képek annál inkább. Így vettük fel a több mint fél éve elhagyott sorozat fonalát újra. Korábban is volt valamiféle logika a képek összeválogatása között, ezúttal is lesz, bár elég laza.

Szép kilátás a Henszlmann Imre utcából az Egyetem térre. (Nagyobb méretben)

Mai első képünkön az Egyetem téren található úgynevezett Egyetemi Templom áll a középpontban, Budapest Belvárosában. Azon ritka pesti templomok egyike, amelyek körül vannak építve. A pálos rend kezdte el építeni még 1725-ben és teljesen befejezni 1771-ben sikerült. Elképesztő meddig tudtak épülni ezek az egyházi épületek. Azt írja róla a szakirodalom amúgy, hogy a hazai barokk egyik legnagyobb teljesítménye. Én a homlokzat színezését tartom remekül eltaláltnak, reméljük ha felújítják nem rontják el. Ami miatt viszont végképp érdekes a képünk az a Károlyi-palota, amit ha másról nem a mögötte levő Károlyi-kertről sokan ismernek. És, hogy mi az érdekes? Az 1920-as évekből származó archív képen nincsen az épületnek homlokzata - se ablakok, se ajtók, se semmi. A két fénykép ugyanis a Henszlmann Imre utcából készült, amit nem a középkorból, hanem a XIX. század végéről örököltünk. Ekkor, és későbbi is hasznosnak találták a várostervezők, ha egyes, kényelmetlenül nagyra nőtt tömböket utcákkal "tárunk fel". Ilyen utca ez is. A Károlyi-palota pedig most lebukott, nem is volt önállóan, szabadon álló épület.

Szervita tér 2. Tervezte Jónás Dávid és Zsigmond. (Nagyobb méretben)

Második képünk a Szervita tér 2-es számú házát mutatja, ahogy azt az egykori fotográfus és jómagam kb. 100 év eltéréssel lencsevégre kaptuk. 1908-ban épült Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei szerint, akik több újlipótvárosi bérház, valamint az azóta elpusztult I. és II. kerületi Takarékpénztár Rt. Széna téri székházát tervezték. Az épület érdekességét az adja, hogy Budapesten szokatlan mód, a homlokzatra felerősített márvány lapok fedik a felső három szintet. Sajnos a ház XX. századi története során a kőlapokra felerősített bronz ornamentikákat, és geometrikus ábrákat valaki, vagy valami eltüntette róla, jelentősen csökkentve annak vonzerejét. Az épület nem műemlék, csak fővárosi védettséget élvez, ami azért is furcsa, mert a szomszéd egykori Török Bankházzal együtt remek párost alkothatnának tervezéskori állapotukban, kitünően reprezentálva a századforduló magyar építészetét.

A Szervita tér a harmincas évek elején és napjainkban. (Nagyobb méretben)

A harmadik kép rendhagyó módon most olyan mintha csak kitávolítottunk volna, maradunk a Szervita téren. A régi képeslap szerintem annyira megnyerő, és annyira jól mutatja azt, amit nem lehet elégszer elszajkózni - hogy Budapest belvárosa egyáltalán nem egységes - hogy bűn lett volna kihagyni az anno és most párt. A harmincas évek beli lap és napjain között három gyökeres változást lehet látni. Egyrészt az új Szűz Mária-szobor. 1729-ben állították fel, tartottak előtte invalidus zászlóáldást, és 1739-ben, pestisjárvány idején misét is, ekkor ugyanis nem nyithattak ki a templomok. 1939-re a szobor annyira rossz állapotba került, hogy a főváros elhatározta a megújítást. Ezt a korszellem azonban nem a kétszáz éves szobor felújításában, hanem egy teljesen új megalkotásában látta. 1942 óta áll ott az Erdey Dezső tervezte új Szűz Mária-szobor, ami a II. világháborút sétetlenül vészelte át. Második változónk a Szervita tér 3. Az egykori Török Bankházat nemrégiben újította fel az önkormányzat, megújításra került a homlokzaton a főváros legnagyobb köztéri mozaikképe is. A háború előtt leszerelt, majd eltűnt tetődíszt viszont ezidáig még nem pótolták. Tudtunkkal tervezik. A harmadik meghatározó változás a kép jobb szélén történt. A második világháborúban megsérült egykori Teleki-palota helyén 1972-ig játszótér volt. A Szabó István és Jakab Zoltán tervezte OMFB Irodaház és Belvárosi Parkológarázs ekkor épült fel az üres telkekre. Jelenlegi tulajdonosa a válságot megsínylő ORCO Properity Gruop bontásukat tervezi, hogy helyükre építhesse Zaha Hadid extravagáns épületét.

BDzsH

Archív képek: FSZEK, BGy, digitális képarchívum és Profila.hu

vissza a bejegyzésekhez