Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • florentin: Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje: www.facebook.com/BetSalom/posts/1015215... (2017.02.14. 16:54) Zsidók a Várban!
  • tehtube: Szerencsére azóta a Miniszterelnökségi Hivatal a képen látható Andrássy szoborral együtt ismét ere... (2016.10.16. 08:11) Budapest, a megskalpolt város
  • geegee: @geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a... (2016.06.27. 02:13) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: @airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közleked... (2016.06.27. 02:08) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk... (2016.06.26. 03:20) Diadalívek Budapesten
  • Utolsó 20

2009.06.29. 08:37 Zsámboki Miklós

Krisztinavárosi tili-toli

A Krisztinavárosi plébániatemplomban van valami végtelenül bájos; nem tudom, mi az, de biztos, hogy alapítása óta mindig is különleges bánásmódban részesült. Kéményseprők, végtagok, esküvők tarkítják a történetét, de igazán híressé a templomot a főoltár és a szentély arréb tolásának izgalmai tették. A templom változása természetesen összefügg a környék fejlődésével, ahogy ez a templomokkal lenni szokott: a templom története szűk környezetének története kicsiben.


A Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia ma /kép forrása/

A sztori a 17. században indul, amikor is Francin Péter Pál kéményseprő mester, miután megmenekült a török uralom után pusztító pestisjárványtól, korábbi fogadalmának megfelelően fakápolnát emelt szőlőjében, amely a mai  templom helyén volt. Krisztinaváros területe ekkor mezőgazdasági terület, állandó épület emelése hadászati okokból tilos - ez a templom volt az egyetlen kivétel. Francin nem kicsiben gondolkozott, a fakápolnához oltárképért egészen a felső-olaszországi Re faluig ment, az ottani Vérző Mária kegyképet lemásolandó.

A fakápolna az 1723-as tűzvész során súlyosan megrongálódik, ezért 1725-26-ban új kápolnát emeltek, a katasztrófát átvészelő kegyképet megőrizve. Ez, a még mindig aprócska, de kőből épült kápolna, amiről semmilyen ábrázolás nem maradt fenn, nagy népszerűségnek örvendett, és látogatott zarándokhellyé vált: még Mária Terézia is felfigyelt rá erre kocsikázván, és ő is hozzáadta a nevét az adományozók hosszú sorához - míg mások ékszereket, vagy szemet, mellbimbót és végtagokat ábrázoló ezüstvereteket adományoztak, Mária Terézia aranyat.

 
Az 1795-ben emelt új templom az 1860-as években sátortetős toronnyal, majd 1883 után új toronysisakkal /nagyobb méret/

Közben a 18. század közepére kiépül a templom köré a Mária Terézia lányáról elnevezett Krisztinaváros, miután névadója, Mária Krisztina főhercegnő elérte, hogy a területre vonatkozó építési tilalmat feloldják. Mivel hirtelenjében nem termőföld, hanem település vette körül, nem meglepő módon új, nagyobb templomot kellett építeni (természetesen az eredeti kegykép itt is főhelyet kapott). A copf stílusú templom két évig tartó építése 1795-ben kezdődött, és bár az anyagi eszközök hiánya miatt egyszerűsíteni kellett a Hikisch Kristóf által eredetileg elképzelt homlokzatot, a plébánia népszerűségét megőrizte: itt tartotta esküvőjét Széchenyi István és Semmelweis Ignác is, és itt keresztelték Eötvös Lorándot. A templom az 1849-es ostrom során megsérül, 1852-ben javítják ki a hibákat, az ekkor kialakított sátortetős tornyot 1883-ban cserélik hagymatagos, laternás sisakra.


Részlet Ráday Mihály műsorának 209. adásából

Közben a Lánchíd és az Alagút megépülte óta Krisztinaváros még rohamosabb tempóban fejlődik, így a templomot megint kinőtte a környék. 1930-ban merült fel kibővítése, amire végül 1943-ban került sor. Két terv készült a templom átépítésére: Payr Egon a főhajó pillérei között levő falak áttörésével emeletes mellékhajóval egészítette volna ki a templomot, de ez túl sok veszteséggel járt volna az épület részéről, így Borsos Lászlót és Brestyánszky Tibort bízták meg. A szentély és az oltár hátratolásával nyertek helyet a főhajó és az oltár között egy mellékhajónak, amely mindkét oldalon kiugró szegmensíves fallal záródik. Az épületből 1943. november 17-én kimetszették először a főoltárt, és 13 perc alatt eltolták új helyére, majd november 20-án követte ezt a 720.000 kilogrammos szentély: vaspályákon mozgó acélgörgőkön 90 perc alatt tette meg a 4 méter 80 centiméteres távot. Az így felszabadult helyre építették be az új mellékhajót.


Építik a mellékhajó szegmensíves falát az eltolt szentély és a főhajó közé

Nem sokkal később megrongálódik az épület a második világháborúban, kijavítják, de a tili-toli óta lényeges változás nem történik rajta, hacsak nem az elé beépült Alagút utca 3.

15 komment

Címkék: budapest buda anno es most i.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr911213865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ibigoo · http://indafoto.hu/ibigoo 2009.06.29. 09:42:04

Még az eredeti kegykép található a templomban?

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2009.06.29. 10:02:12

Remek poszt, nagyon tetszett a sztori (ahogy a templom is egy nagyon kedves helye a városnak), csak azt az apró javítást tenném hozzá, hogy a Krisztinaváros tudtommal I. kerület.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.29. 11:52:45

Szóval igaz a városi legenda...Hihetetlen, és közben tombolt a világháború...

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.06.29. 11:55:00

@aesculus: igen, ez a hihetetlen, hogy a korabeli újságokból nem a világháború ordít. néha lelőnek egy-egy angol felderítőgépet, de egyébként boldog békeidő van, horthy miklós vadászni megy, a templomot kibővítik, ünnepek stb.

nyu 2009.06.29. 17:20:01

"csak azt az apró javítást tenném hozzá, hogy a Krisztinaváros tudtommal I. kerület."

Meg ide tartozik a XII. alja is, legalabbis a Kiralyhago utcaban meg Krisztinavaros van kiirva az utcanevtablakon, pedig az mar az I. kerulet hatarat kepezo Alkotas uton tul van.

nyu 2009.06.29. 17:33:59

Lehet tudni, hogy a nagy kepeknel az also mikor keszult?

Emlekeim szerint alig par evig volt szurke/sarga csikos a keresztezodestol harommal balra allo haz, mostanaban megint egysegesen sarga.

cyan 2009.06.29. 17:35:00

Ilyen eltolásos variáció felmerült nálunk is a templomot bővítendő (Nagykovácsi). Igaz, hogy hosszában vágnák ketté és szélesebbre húznák szét. Nem tudom mi van ezzel a projekttel, most épp református templomot épít a falu ( kokereszt.blogspot.com/2009/05/reformatus-templom-4.html ), de előbb-utóbb bővíteni kell a római katolikus templomot is, mert kicsit szűk már.

ladislaus 2009.06.29. 17:52:12

!OFF!
@cyan cyca: Te Nagykovacsibol? Ott lakom... ha epp nem Dublinban :)

ladislaus 2009.06.29. 17:56:37

@ladislaus: ok, vettem, olvason blogod :)

Na de ez a poszt! Remek! Nekem egy negyedikes emlekem idezi fel, altalanos iskola es Szechenyi emlek verseny. Egy bonusz kerdes volt valami extra pontert hogy melyik templomban hazasodott Szechenyi Istvan. Persze rogton tudtam :) Minden reggel ott mentunk el elotte, es a tablat olvastam :)

maestro1 2009.06.30. 13:09:14

Engem az eltolás ideje lepett meg. Lehet, hogy én vagyok a tudatlan, de jó gyorsak voltak ezzel a 90 perccel. Vagy ez átlagos időnek számít?

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2009.06.30. 19:08:36

A mellette lévő plébánia a kedvencem: árnyas fa (esőben, napos időben véd), rendben tartott pad (nem bkv-s) és rövid, lényegre törő evangélium kifüggesztett hirdető táblán.

tabaniember 2009.07.02. 23:45:20

A Krisztinavároshoz régen az egész mai XII. kerület hozzátartozott, ahogy a Tabánhoz a Lágymányos. Aztán a Déli pályaudvar sínjei vágták szét a Felső- és az Alsó-Krisztinavárost úgy, hogy a felsőt később a Hegyvidékkel egyesítve külön kerületté lehetett alakítani. De ott a 19. század végéig jóformán csak szőlő meg gyümölcs volt, pár nyaraló, csőszházak, oszt kész.
Ami a kápolna és a kegykép-dolgot illeti, időben fordítva történt: Pier-Paulo Franzin előbb hozta haza a képet a szülőfalujából (1694-ben), és azután kért és kapott püspöki engedélyt (1700-ban), hogy a saját szántóföldjén a maga kezével épített kápolnába "nyilvános tiszteletre" elhelyezhesse.
A végtagok, kisbabák, mellbimbók és effélék fogadalmi ajándékok, úgynevezett offerek: betegek, meddő vagy szoptatni képtelen anyák a bajukra utaló jelképes tárgyat helyeztek a csodatévő Mária közelébe.
Végül ne feledkezzünk meg az ősöreg Zöldfa kocsmáról se: 1772-ben már létezett, 1775-től ezen a néven. A helyén áll, ha jól emlékszem, 1963 óta az a randa betonkolosszus, amelyiknek az egyik homlokzata a Krisztina körútra, a másik a térre, a harmadik meg a Gellérthegy utcára néz.