Sajnos itt nem nagyon lesz kép, egyrészt mert nincs, másrészt mert külföldön vagyok. Bocs.

Mindig Pestről mondják, hogy Budapest zsidó része, „a zsidó Pest”; de azon belül is inkább csak Belső-Erzsébetvárossal kapcsolatban szokás ezt emlegetni. Pedig ahogy Pesten sem csak Erzsébetvárosban, hanem Józsefvárosban, Lipótvárosban és Újlipótvárosban, úgy Budán is telepedtek le zsidók; sőt, a budai Várban találjuk a legelső nyomokat. A zsidó lakosság jövés-menése, a város különböző részein létrehozott negyedek és azok elhagyása a történelemről mesél, ami a zsidók hétköznapjait különösen érzékenyen érintette. A zsidóság történelme könnyen tagolható, mivel befogadásuk, letelepítésük a király (illetve a 14. századtól a földesúr) joga volt.

Először 1245-ben telepedtel le a zsidók Budán, a mai Szent György tér–Szent György utca területén. Itt állt a pénzverde, ennek környezetében jött létre az első Zsidó utca, amelyben zsinagógát is emeltek, valószínűleg a későbbi Honvédelmi Minisztérium épületének helyén (erről az épületről nem maradt fenn ábrázolás). Az utca végén kapu állt, a Zsidó kapu, vagy Szombat kapu; utóbbi elnevezésből is következik, hogy péntek estkénként shabbat idejére a kaput bezárták. Bár IV. Béla törvényei szabad vallásgyakorlást, rabbi- és bíróválasztási jogot biztosítottak, az 1279-es budai zsinat megtiltotta minden kereszténynek, hogy zsidóval egy fedél alatt lakjon, de tilos volt még a barátságos érintkezés is; a zsidókat pedig kötelezte, hogy ruhájuk bal mell fölötti részére vörös posztó kört varrjanak, így megkezdődött az izoláció. Majd 1348-ben és 1360-ban újból elüldözte a király a zsidó lakosságot.

Maximális program a Táncsics utcai zsinagóga rekonstrukciójára, Budai Aurél tervrajza; részletesebben: építészfórum

Ezután 1364-ben a Táncsics Mihály utca Bécsi kapu felőli részén telepedtek le; zsidók házai álltak az utca mindkét oldalán, amelyeket híd kötött össze. Az itt élő közösség a 15-16. században 500 lelket számolt, élükön a zsidóbíró helyett a Mátyás király által létrehozott intézmény, az országos zsidó elöljáró állt. Ezt a tisztséget Buda török elfoglalásáig a Mendel család töltötte be, az ő házaik voltak a negyed legértékesebbjei. A Mendel-házak a mai Táncsics Mihály utca 23., 26. és 28. helyén álltak, kettő udvarán zsinagógát is találtak. A Táncsics Mihály utca 23. udvarán (ma a volt Zichy-palota kertje) volt a Nagy Zsinagóga, egy 1461-ben épülhetett kéthajós, későgót stílusú templom, 7.5-8 méteres belmagassággal, és 10x26 méteres belső térrel; az 1964-65-ös ásatások során a templomot megtalálták, de vissza kellett temetni. A 23.-mal szemközti Táncsics utca 26.-ban állt a Kis Zsinagóga, amely 1966-os helyreállítása óta mint múzeumi kiállítás működik.

A török hódoltság alatt a zsidók külön társadalmi csoportként széles autonómiát élveztek, a közösség lélekszáma a Buda visszafoglalása előtti időkben meghaladta az ezer főt is, így Buda lakosságának 4-5%-át tették ki. Buda visszafoglalása azonban a közösség végét jelentette: a keresztény hadak a védelemben segédkező zsidókat a törökökkel egyként kezelték, így akiket nem temetett maga alá az ágyútűzben elpusztuló Nagy Zsinagóga, azokat vagy fogságba ejtették, vagy lemészárolták; a 400 túlélőért váltságdíjat követeltek a keresztények, amit csak külföldi zsidó közösségek segítségével tudtak kifizetni. 1686 után a zsidóknak tilos volt szabad királyi városban letelepedni, de letelepedhettek földesúri birtokokon, így például Óbudán, ahol az ország legnagyobb zsidó közössége alakult ki.

Az Öntőház utcai zsinagóga

A 18. századik, II. József rendelkezésééig kellett várni, mire újra telepedhettek le zsidók Budán. Ekkor újraéledt a budai hitközség is és a második világháborúig három zsinagógát emeltek, ezek közül a főtemplomot egyenesen a Palota alatt. Az Öntőház utca 5. alatt Knabe Ignác tervei szerint építették fel a Dohány utcai zsinagóga hatását mutató mór stílusú épületet 1865-ben. Az épület a sokat szevedett zsidó lakosság számára jelképes értékű, hiszen reprezentatív helyen, a Palota alatt, a Lánchíd utca kiépültéig még a túlpartról is jól látható helyen ált. A második világháborúban a templom súlyosan megsérült, és ahogy az utca összes házát, ezt is elbontották. De maga az utca is teljesen átalakult: az 50-es években építették ki a Palota teraszára felvezető autózható utat, ehhez a Várkertet lezáró várfalat a hegy keleti oldalán megbontották, így az egykori Öntőház utca helyén ma részben a Clark Ádám térről felvezető út, és részben annak támfala van.

Az épülő Öntőház utcai zsinagóga a régi-régi Palota alatt

És ez csak a Budai Vár. A Zsidó Buda teljes története a hg.hu-n olvasható, de majd itt is folytatjuk részletesebben.