Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • florentin: Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje: www.facebook.com/BetSalom/posts/1015215... (2017.02.14. 16:54) Zsidók a Várban!
  • tehtube: Szerencsére azóta a Miniszterelnökségi Hivatal a képen látható Andrássy szoborral együtt ismét ere... (2016.10.16. 08:11) Budapest, a megskalpolt város
  • geegee: @geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a... (2016.06.27. 02:13) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: @airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közleked... (2016.06.27. 02:08) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk... (2016.06.26. 03:20) Diadalívek Budapesten
  • Utolsó 20

2009.07.27. 08:29 Zsámboki Miklós

Zsidók a Várban!

Sajnos itt nem nagyon lesz kép, egyrészt mert nincs, másrészt mert külföldön vagyok. Bocs.

Mindig Pestről mondják, hogy Budapest zsidó része, „a zsidó Pest”; de azon belül is inkább csak Belső-Erzsébetvárossal kapcsolatban szokás ezt emlegetni. Pedig ahogy Pesten sem csak Erzsébetvárosban, hanem Józsefvárosban, Lipótvárosban és Újlipótvárosban, úgy Budán is telepedtek le zsidók; sőt, a budai Várban találjuk a legelső nyomokat. A zsidó lakosság jövés-menése, a város különböző részein létrehozott negyedek és azok elhagyása a történelemről mesél, ami a zsidók hétköznapjait különösen érzékenyen érintette. A zsidóság történelme könnyen tagolható, mivel befogadásuk, letelepítésük a király (illetve a 14. századtól a földesúr) joga volt.

Először 1245-ben telepedtel le a zsidók Budán, a mai Szent György tér–Szent György utca területén. Itt állt a pénzverde, ennek környezetében jött létre az első Zsidó utca, amelyben zsinagógát is emeltek, valószínűleg a későbbi Honvédelmi Minisztérium épületének helyén (erről az épületről nem maradt fenn ábrázolás). Az utca végén kapu állt, a Zsidó kapu, vagy Szombat kapu; utóbbi elnevezésből is következik, hogy péntek estkénként shabbat idejére a kaput bezárták. Bár IV. Béla törvényei szabad vallásgyakorlást, rabbi- és bíróválasztási jogot biztosítottak, az 1279-es budai zsinat megtiltotta minden kereszténynek, hogy zsidóval egy fedél alatt lakjon, de tilos volt még a barátságos érintkezés is; a zsidókat pedig kötelezte, hogy ruhájuk bal mell fölötti részére vörös posztó kört varrjanak, így megkezdődött az izoláció. Majd 1348-ben és 1360-ban újból elüldözte a király a zsidó lakosságot.


Maximális program a Táncsics utcai zsinagóga rekonstrukciójára, Budai Aurél tervrajza; részletesebben: építészfórum

Ezután 1364-ben a Táncsics Mihály utca Bécsi kapu felőli részén telepedtek le; zsidók házai álltak az utca mindkét oldalán, amelyeket híd kötött össze. Az itt élő közösség a 15-16. században 500 lelket számolt, élükön a zsidóbíró helyett a Mátyás király által létrehozott intézmény, az országos zsidó elöljáró állt. Ezt a tisztséget Buda török elfoglalásáig a Mendel család töltötte be, az ő házaik voltak a negyed legértékesebbjei. A Mendel-házak a mai Táncsics Mihály utca 23., 26. és 28. helyén álltak, kettő udvarán zsinagógát is találtak. A Táncsics Mihály utca 23. udvarán (ma a volt Zichy-palota kertje) volt a Nagy Zsinagóga, egy 1461-ben épülhetett kéthajós, későgót stílusú templom, 7.5-8 méteres belmagassággal, és 10x26 méteres belső térrel; az 1964-65-ös ásatások során a templomot megtalálták, de vissza kellett temetni. A 23.-mal szemközti Táncsics utca 26.-ban állt a Kis Zsinagóga, amely 1966-os helyreállítása óta mint múzeumi kiállítás működik.

A török hódoltság alatt a zsidók külön társadalmi csoportként széles autonómiát élveztek, a közösség lélekszáma a Buda visszafoglalása előtti időkben meghaladta az ezer főt is, így Buda lakosságának 4-5%-át tették ki. Buda visszafoglalása azonban a közösség végét jelentette: a keresztény hadak a védelemben segédkező zsidókat a törökökkel egyként kezelték, így akiket nem temetett maga alá az ágyútűzben elpusztuló Nagy Zsinagóga, azokat vagy fogságba ejtették, vagy lemészárolták; a 400 túlélőért váltságdíjat követeltek a keresztények, amit csak külföldi zsidó közösségek segítségével tudtak kifizetni. 1686 után a zsidóknak tilos volt szabad királyi városban letelepedni, de letelepedhettek földesúri birtokokon, így például Óbudán, ahol az ország legnagyobb zsidó közössége alakult ki.


Az Öntőház utcai zsinagóga

A 18. századik, II. József rendelkezésééig kellett várni, mire újra telepedhettek le zsidók Budán. Ekkor újraéledt a budai hitközség is és a második világháborúig három zsinagógát emeltek, ezek közül a főtemplomot egyenesen a Palota alatt. Az Öntőház utca 5. alatt Knabe Ignác tervei szerint építették fel a Dohány utcai zsinagóga hatását mutató mór stílusú épületet 1865-ben. Az épület a sokat szevedett zsidó lakosság számára jelképes értékű, hiszen reprezentatív helyen, a Palota alatt, a Lánchíd utca kiépültéig még a túlpartról is jól látható helyen ált. A második világháborúban a templom súlyosan megsérült, és ahogy az utca összes házát, ezt is elbontották. De maga az utca is teljesen átalakult: az 50-es években építették ki a Palota teraszára felvezető autózható utat, ehhez a Várkertet lezáró várfalat a hegy keleti oldalán megbontották, így az egykori Öntőház utca helyén ma részben a Clark Ádám térről felvezető út, és részben annak támfala van.


Az épülő Öntőház utcai zsinagóga a régi-régi Palota alatt

És ez csak a Budai Vár. A Zsidó Buda teljes története a hg.hu-n olvasható, de majd itt is folytatjuk részletesebben.

4 komment

Címkék: buda budai vár zsidonegyed i.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr621263136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.07.28. 21:38:48

ez a post most a hgval egy közös project? :)

Másik kérdés, az eltűnt utcákról lesz post?:D

budai zöld 2009.07.29. 14:48:32

www.zsido.hu/tortenelem/magyarzs.htm

Nem annyira urbanisztikai megközelítésü, de (nyilván a nagyobb terjedelem miatt is) számomra érthetöbben, érdekesebben és olvasmányosabban beszél a magyar zsidóság történetéröl.

"Egy névtelen erfurti lovag leírása szerint a zsidók ünnepélyesen felvonultak Mátyás király és Beatrix 1476-ban lezajlott esküvői menetében: Buda várának bejáratánál „a zsidók élén agg elöljárójuk ment, lóháton, kivont karddal, melyen kosár függött, amelyben tíz font ezüst volt. Mellette fia, szintén lóháton, karddal és ezüst kosárral. Utánuk jött huszonnégy lovag, mindnyájan bíbor díszruhában, kalapjukon három szál strucctollal”. A leírás szerint Fekete (Schwartz) Mendel , fia Jakab és a „lovagok” (nyilván a hitközségi elöljárókról van szó) Dávid-pajzzsal díszített zászlóval jelentek meg az esküvői menetben. (Mellesleg, ez az első említés a világon a hatágú csillagról, mint a zsidóság szimbólumáról.) A felvonulás leírása jól érzékelteti a magyarországi zsidók különleges helyzetét, hiszen az iménti magyar példán kívül az egész középkori keresztény Európában sehol nem tudunk arról, hogy zsidók lovon, vagy karddal nyilvánosan megjelenhettek volna."

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2009.07.29. 14:51:23

már min 60 éve a várban vannak

florentin 2017.02.14. 16:54:39

Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje:
www.facebook.com/BetSalom/posts/10152159907629640