Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • florentin: Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje: www.facebook.com/BetSalom/posts/1015215... (2017.02.14. 16:54) Zsidók a Várban!
  • tehtube: Szerencsére azóta a Miniszterelnökségi Hivatal a képen látható Andrássy szoborral együtt ismét ere... (2016.10.16. 08:11) Budapest, a megskalpolt város
  • geegee: @geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a... (2016.06.27. 02:13) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: @airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közleked... (2016.06.27. 02:08) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk... (2016.06.26. 03:20) Diadalívek Budapesten
  • Utolsó 20

2009.08.03. 08:07 Zsámboki Miklós

Zsidók a Váron kívül!

Annyira nyaralunk, hogy ezt a Goldenblog dolgot csúnyán benéztük, de azért szavazzatok ránk a Helyi.Érték kategóriában, vagy nem is tudom, tulajdonképpen mit kell csinálni. Kösz. :)

Az előző részben is már döntögettük a zsidó Pest, a Belső-Erzsébetváros-egyenlőségjel-Zsidónegyed dogmát, és rácsodálkoztunk, milyen régi zsidó történelme van a Budai Várnak. Ma megnézzük, mi a helyzet Budával, a Váron kívül. Az előző részben csak a Várra koncentráltunk, az azon kívüli világgal kapcsolatban csak apró megjegyzések hangzottak el: Óbuda, majd az újraéledő budai hitközség. Most jönnek ezek.


Az Óbudai zsinagóga Vasquez Károly térképén /kép forrása/

1686 után a zsidóknak tilos volt szabad királyi városban letelepedni, de a földesuraknak jogukban állt ezt a rendelkezést saját földjeiken felülbírálni. Így a budai zsidónegyed elpusztulása után a Zichy család óbudai mezőgazdasági birtokán jött létre a legnagyobb zsidó közösség: a 18. század végére 2000 főből állt, Schams Ferenc gyógyszerész 1822-ben pedig már több mint 3000 zsidóról ír a 7000 fős helység kapcsán. A városi zsidóság helyzetéhez képest kedvezőbb a földesúri védelem, ez a zsidó lakosság fejlődésén is látszik: elkülönült, zárt negyed helyett a lakosság egy a zsinagóga közvetlen környezete képezte központ körül szétszórva él. Itt alakul ki az első rendes zsidó község, annak minden feltételével: a Zsidó utcai (ma: Lajos utca) központ többek között a zsinagógából, rabbilakásból, rituális fürdőből, vágodából, zsidó kórházból, község házából, iskolából állt, körülöttük több földszintes lakóházzal és zsidó kereskedéssel.


Az Óbudai zsinagóga egykori belsője

A ma is látható Lajos utcai zsinagóga már a harmadik: az elsőt kinőtte a község, a második megroskadt a rossz talajon, falai megrepedtek. Az 1821-ben megépült harmadik zsinagóga, amelynek tervezőjét, Landherr Andrást pályázati úton választották ki, a klasszicizmus szép alkotása; megépülte után egyből nevezetességnek számított, szerepel Vasquez Károly egyik térképén, valamint József nádor is büszkén mutogatta külföldi látogatóinak. Az épület először 1900-ban szorult helyreállításra, ez az akkor divatos szecessziós stílus jegyében ment végbe, így a klasszicista belső már ekkor elhalványult; az 1980-as években pedig lebontották a templom kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat, majd az épületben a Magyar Televízió alakított ki stúdiót, teljesen elpusztítva a templom belsejét. A külső azonban ma is szépen felújítva látható.


Az Óbudai zsinagóga ma /kép forrása/

Miután II. József rendeleteinek köszönhetően újraéledt a budai zsidó hitközség, szép lassan három templomot is emeltek. A főtemplom az Öntőház utcában, a Palota alatt állt, épült egy templom a Frankel Leó utcában, és a Bocskai úton épült a harmadik - ez Budapest utolsó zsinagógája. Az 1936-ban épült templom egy komplexum egyetlen elkészült része, a tervezett paplak és az iskola nem valósult meg. A modern stílusú épületről az új építészetet támogató Tér és Forma folyóirat is lelkesen nyilatkozott: egyszerre tükrözte a keleties-romantikus zsinagógaépítészet és a Bauhaus hagyományait.


A Bocskai úti zsinagóga egykor és ma, NAGYOBBAN /képek forrása/

A letisztult, közel négyzet alapú épület magas, íves záródású, vörös keretezésű színes ablakai az Ótestamentumot idézték, a lépcsőházak üvegfalait Dávid-csillagok díszítették. A 14 méteres belmagasságú osztatlan templomteret nem zavarta oszlop vagy pillér, és a technikai megoldásoknak köszönhetően a karzatot sem kellett alátámasztani. A zsinagóga épülete a második világháborúban először raktárként, majd a német hadsereg istállójaként működött. Államosítása után a 60-as években a TIT Természettudományi Stúdiója költözött a templomba, és ennek megfelelően irodaházzá alakították: a belső teret szintekre tagolták, így az ablakokat is felszabdalták, az íves záródást kiegyenesítették. Ma már csak a kerítésen „felejtett” menórák emlékeztetnek a Novák Ede és Hámori (Hamburger) István tervezte épület egykori funkciójára.

Az átépített óbudai templom hitközségét a Frankel Leó utcaihoz csatolták, a Bocskai útról elköltöztetett község pedig egy imaházzá alakított villában működik a Károlyi Gáspár téren.

1 komment

Címkék: budapest buda xii.ker anno es most zsidonegyed iii.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr931263212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pyf 2009.08.04. 14:57:12

Rendkívül jó ez a blog. Mit össze kerestem már egy olyan könyvet, ami igazán élvezetes olvasmányként tárja fel imádott városom történetét és titkait! Igazán jó és átfogó egy sem volt köztük.
De ez a blog... Ez igen! Remélem, még sok, hasonlóan színvonalas történetet olvashat itt minden érdeklődő.

Hálásan köszönöm az eddigi írásaidat, és persze az ezt követőket is.
Sok sikert, derűt és lelkesedést kívánok hozzá!
Pyf