Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.11.16. 08:04 Zsámboki Miklós

A meg nem valósult Lánchíd

Miközben Széchenyi tovább brandyzik a fejlécen, mi folytatjuk a Lánchíd 160. születésnapja alkalmából indított sorozatot!

Mint az előző posztban írtuk, Budának és Pestnek is nagyon elege volt már a hajóhidas helyzetből, hogy a hajóforgalom, a fagy és a Duna zajlása miatt rendszeresen nem lehetett átjutni a túlpartra. Meg is indult az ötletelés állandó híd állítására, de a 18-19. században egy ekkora folyó áthidalása nemcsak anyagi, hanem technikai kihívást is jelentett: a kisebb folyókon jól működő fa- és kőhidak erre a terepre nem voltak alkalmasak. Rengeteg meg nem valósult terv maradt fenn, ezeket nézzük át, a teljesség igénye nélkül - érdemes figyelni a dátumokat, milyen sűrűn bukkant elő egy-egy új ötlet.

A tervek a következő alapvető kérdésekre keresték a választ: hogyan lehet az árvízveszélyt kizárva építeni hidat egy ekkora szélességű folyón, amelyen ráadásul gyakori az erős jégzajlás?; hol épüljön fel az állandó híd?; és végül, miből? Az 1780-as években két terv is született: Balla Antal egy 13, illetve egy 22 pilléres, Török Sándor pedig egy 5 pilléres kőhíd tervével állt elő. Az ilyen Károly-híd-utánérzéseket azért kellett elvetni, mert félő volt, hogy a pilléreknél feltoluló jég áradást okozna. 1819-ben Campmiller József 4 kőpilléren álló hidat tervezett, nagy íveit görbe növésű fákból építette volna meg, magyarázva mindezt a szerkezet csekély tömegével. Ezt az ötletet, bár a városlakók körében népszerű volt, a szakmai bizottság abszurdnak nevezte és elvetette. 1823-ban Baritz György - elsőként - vasláncokon függő híd tervét publikálta, az akkor elterjedő új technológiának köszönhetően a mederpillérek számát egyre tudta csökkenteni!


Trattner Károly mederpillér nélküli hídterve a piaristák rendházának magasságában

Ekkorra már ismertek a biztos lábakon álló angliai függőhidak, Széchenyi is ki-kiruccan megtekinteni néhányat. 1825-ben Pest megye főmérnöke, Szvoboda János, aki egyébként tagja volt a Campmillert elutasító bizottságnak, már mederpillér nélküli függőhíd tervével állt elő: a pesti görögkeleti templom és a Döbrentei tér közötti híd pályáját a partokon épített nagy gúlaszerű tornyok és lánckötegek tartották volna. Ehhez hasonló Trattner Károly 1828-as elképzelése: az ő egyíves hídját kb. 4.74 méteres (15 láb) oszlopok tartották volna kicsivel arrébb, a piaristák rendházánál, amelyet lebontott volna (az épület a mai rendház előtt állt, és végül tényleg lebontották). Ezek a tervek gyakorlatilag a mai Erzsébet-híd tervei, úgyhogy tulajdonképpen valamilyen szinten megvalósultak.


Brunel ötnyílású hídterve (NÉZD MEG NAGYBAN)

Ugyancsak 1828-ban került nyilvánosságra Brunel (világhírű brit mérnök, a cilinderes emberke a nagy láncok előtt) négypilléres hídterve, amelyet Sándor Móric kérésére, Széchenyi István segítségével készített el. Lux György János 1829-ben szembement a trenddel, és elvetette a lánchíd ötletét, ő még nem bízott a technikában, szerinte az nem bírná a terhelést. Pillér nélküli merev kovácsoltvas hidat ajánlott, amely a leírás szerint ferde síkokra lett volna támasztva. Az ötlet extrája, hogy állítása szerint meg tudta volna oldani, hogy a hidat a vízfolyás irányába könnyen el lehessen mozdítani, továbbá a híd elforgathatóságára is ígéretet tett.


Győry Sándor terve a Duna szabályozására: látszik a pesti part tervezett bővítése és az új telkek (fehérrel); fölötte a nulla és a két mederpilléres változat

De jöjjön a két legizgalmasabb terv! Győry Sándor 1833-ban rájött, hogy hidat nem lehet csak úgy a semmiből építeni, előbb szabályozni kéne a partokat! A Margitsziget déli csúcsától a gellérthegyi szűkületig a Dunát 150 ölre, azaz kb. 284.4 méter szélesre szűkítette volna. Számításai szerint így a pesti part 98 öllel, azaz kb. 185.9 méterrel bővült volna, és az ebből származó nyereségből boldogan lehetett volna állni a híd cechjét. Ő is lánchídban gondolkozott, mégpedig az egykori Deron-ház magasságában, és a hídnak három változatát is kidolgozta: nulla, egy-, illetve kétpillérest.


Vásárhelyi Pál terve, a középső elfordított pillér tetején a mulatóház, alatta épp áthalad egy gőzhajó (NÉZD MEG NAGYBAN)

A legtutibb tervet egyértelműen Vásárhelyi Pál alkotta. Terve 1838-ban, tehát már a Clark-féle terv elfogadásával egy évben készült. A hidat magát a mai Lánchíddal azonos helyre rakta volna, de az elképzelés ennél többről szólt. A hárompilléres híd középső pillére a többire merőleges, tehát nyílásával a Duna folyásának néz, itt kelhettek volna át a hajók az 50 évvel későbbi (!) Tower Bridge-éhez hasonló csapóhidas technikával. Ilyenkor a gyalogosok egy lépcsőn keresztül a pillér tetején folytathatták útjukat, ahova Vásárhelyi ráadásul "tündéres mulatóházat" tervezett, "hol gyönyörű kilátás mellett, kellemes pihenőhely, frissítő étel, ital, fagylalt, csemege és - rheuma" várta volna az arra vágyókat.

Az elképzelés különlegességét azonban egy következő ötlet adja: a hidat összekötötte volna a Margitszigettel. A Duna közepén, azt kettéválasztva, egy 6-8 öl (kb. 11-15 méter) széles töltést hozott volna létre, amely - két ponton híddal megszakítva - egészen a sziget déli csücskéig vezetett. A földnyelv segítségével könnyen megközelíthetővé vált volna a Margitsziget, de Vásárhelyi szerint a sétálgatás mellett hasznosítható lett volna kikötőként és rakodópartként is. Összekötötte volna a Margitszigettel a mellette akkor még külön álló kisebb szigetet is, a Festők szigetét, ahol bármily meglepő, festők festhettek és szobrászok szoborhattak volna kedvükre.


Vásárhelyi Pál terve, látszik a töltés a híd tervezett helye és a Margitsziget között, valamint a Margitsziget és a Festők szigete között; jobb oldalt a hajóhíd (NÉZD MEG NAGYBAN)

Hogy miért nem valósult meg egyik terv sem? Egyrészt, mert ekkor még nem volt kellő pontossággal felmérve a Duna, így senki sem tudta biztosan megmondani, milyen hatása lenne egy hídnak. Továbbá az anyagi háttér biztosítását sem tudta egyik terv sem meggyőzően előadni. Aztán beszállt a játékba Széchenyi István, eleget tett az előző két pontnak, de kimondta: a hidat külföldi, neves építésznek kell építenie! Sztárépítészet a 19. században.

 

Vissza a főoldalra

20 komment

Címkék: budapest híd hid terv lanchid v.ker i.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr601525227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Teker 2009.11.16. 09:56:39

"de kimondta: a hidat külföldi, neves építésznek kell építenie!"

már akkor nagyon bízott a hazai szakértelemben :D a legnagyobb magyar! :D

.: mimino :. · http://chinacar.blog.hu 2009.11.16. 10:06:46

micsoda tervek... azért, mint a Parlamentnél, jó hogy a mai napig álló épületek terveit fogadták el.

2001-ben volt egy kiállítás (Szépművészeti talán), ahol a Parlamentre pályázatára beküldött terveket állították ki.. na abból is lehetne csemegézni!

BigKahuna · http://www.autostat.hu/markatoertenetek/7-markatoertenetek/354-honda 2009.11.16. 10:35:10

a Vásárhelyi féle terv az zseniális ötlet! kár, hogy nem valósult meg :(

tmichel · http://filmdzsungel.tumblr.com 2009.11.16. 10:53:22

nagyon jó cikk. és Vásárhelyi terve tényleg érdekes elgondolás, de van benne ráció

Kopi3.14 2009.11.16. 11:03:47

@BigKahuna: az, azonban a jelenlegi hajóforgalommal lehet már pöntyögős lett volna.

scsaba1 2009.11.16. 11:08:26

@Teker:

Akkoriban gondolom nem sok hídépítő mérnök szaladgált idehaza. Jóhogy olyan mérnököt kellett keresni, aki legalább már látott közelről modern hidat.

korlat 2009.11.16. 13:06:46

@Kopi3.14: csak megoldották volna a mai forgalom mellett is. lsd távörbridzs.

cso zsi 2009.11.16. 13:52:48

@.: mimino :.: A Parlament kész lesz bármikor is?
Az generációknak ad munkát, én csak 40 éve látom valamely pontját felállványozva, a Duna felőli oldalt meg elkerítve.

cso zsi 2009.11.16. 14:52:45

@Panther V.: Melynek utolsó mondatát sem árt elolvasni:
"A felújítás azonban még nem ért véget, hiszen hátra van a Parlament északi és déli végfala, valamint a Kossuth tér felőli homlokzaton is akadnak javítani való szakaszok."

sing-lee 2009.11.16. 15:22:38

Az mekkora kellemes élmény lehetett volna, mikor fent iszod a kávét, alattad meg elsuhan a gőzmozdony...és teli nyomja a helyet füsttel :DD

Panther V. · http://kigondoltam.blog.hu 2009.11.16. 15:39:44

@cso zsi:

A Duna felôli oldalra reagáltam. A többi nem érdekel, Budán lakom, innen látom. :-)

El Topo (Sgt. Elias) 2009.11.16. 16:16:04

@Panther V.:

Aha, aznap, mikor a cikket olvastam, hogy kész a Parlament épülete, láttam, hogy nagyban állványozzák az északi végét felfelé.

J@ki 2009.11.16. 16:22:12

Parlament sose lesz kesz... olyan puha meszko boritja, mire korbeernek, az eleje mar megint lerohadt...

Tájgermájszter 2009.11.16. 16:28:32

Azért én kíváncsi lennék a közbeszerzési pályázatokra, a hatástanulmányokra, a Duna alatt végzett régészeti ásatások eredményire, a környezetvédők, valamint a várost körülvevő önkormányzatok (szak)véleményének beszkennelt anyagaira is :) Ahogyan a különböző konzorciumokkal kötött tanácsadói és/vagy titoktartási nyilatkozatokra is, tehát úgy összességében mindarra, mennyivel is került többe az építkezés a tervezettnél :) Ja, és még arra, hogy hány évet csúsztak az átadással... :)

Őrláng · http://autostat.hu/autos-forum 2009.11.17. 11:53:02

Vizuálisan nem nyűgöz le Vásárhelyi Pál terve, de ha bele gondolok, hogy milyen lenne a "tündéres mulató" akkor egyből sajnálom, hogy nem valósulhatott meg. A Margitszigethez vezető töltés is jó ötlet lehetett volna. Korzó a Duna közepén.

bozoa 2010.08.27. 09:21:51

@Őrláng: Kicsit mai Kopaszi-gát hangulat.