Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • retek.: @Gabor Lendvai: Kedves Gábor! Engem már igen régóta érdekel, hogy miért lettek éppen ezek a póznák... (2023.02.28. 15:20) Lámpavasnak támaszkodva...
  • kisemma: Azt nem is említettem, hogy hol olvastam először az elektromos infrafűtésről. Ezen az oldalon tudt... (2021.04.16. 10:52) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Milyen hosszú idő...Ha már a kortálló dolgokról beszélünk. Például a harmadik generációs elektromo... (2021.04.16. 10:51) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Nagyon érdekes, tetszett a bejegyzés. Nagyon aktuális számomra a lakberendezés, hiszen éppen lakás... (2021.04.16. 10:49) Pecha Kucha Night
  • kisemma: Sziasztok! Nagyon érdekel engem is az építészet és korszerűség. Éppen valamelyik nap egy nagyon ér... (2021.04.16. 10:48) Budapest, a megskalpolt város
  • Utolsó 20

2009.11.18. 08:03 Zsámboki Miklós

BREAKING NEWS!! Világhírű építész titkolt épületei Budapesten!

Megszakítjuk futó sorozatunkat, mert...

Eláruljuk a nagy titkot, leleplezzük, lelőjük a poént, rajtakapjuk! Óóriási szenzáció! Daniel Libeskind, a világhírű, rendszerint csomó felesleges címkével illetett építész inkognitóban épített Budapesten! Az állítás megkérdőjelezhetetlen, a titkolódzás okaival azonban nem tudunk és nem is akarunk foglalkozni - örülünk, hogy ezzel végre Budapest is csatlakozott a világvárosok sorába.


A berlini Zsidó Múzeum; kép forrása

Daniel Libeskind korunk egyik legjelentősebb építésze. Épületei felismerhetők markáns stílusáról, amelyet a töredezettség, a szilánkosság jellemez, valamint a szokásos tömegek felbontása, a fizikai törvények látszólagos elhagyása - az építészetet filozófiai szintre igyekszik emelni, ennek érdekében épületeivel próbál továbblépni a fizikai törvények és a megszokottság korlátain. Eszköztára az építészetben olyan, mint a wonky¹ hangzás az elektronikus zenében (bár Libeskind komolyzenében utazik) - utóbbi alatt kb. a töredezett, szabálytalan ritmusokból és széteső effektekből építkező zenét értjük. Libeskind nagyon-nagyon a berlini Zsidó Múzeummal lett híres, amelynek átadása óriási szenzáció volt: a múzeumi épület az építész állandó jelzőjévé vált, a "világhírű", a "dekonstruktivista" és a "Berlinben élő amerikai lengyel zsidó" mellett. És most egy év alatt két épülete is megjelent Budapesten. Hogy miért nem hallott erről senki sem, mi miért tudunk mégis róla?


A torontói Royal Ontario Museum; kép forrása

Mint írtuk, Libeskind stílusa markáns. Nagyon markáns. Olyan nagyon markáns, hogy valóban félreismerhetetlen: épületeit nem lehet összekeverni más építész munkáival. Mondhatni, Libeskindnek van egy titkos receptje, amely alapján futószalagszerűen gyártja egyedi épületeit. Ezért illeszthető be például a berlini Zsidó Múzeum és a torontói Royal Ontario Museum bővítésének sorába a két budapesti épület. A torontói példa különösen jól passzol az újlipótvárosi Pannónia Általános Iskola bővítéséhez. Az épület új, kétszintes, tetőkertes tornatermi szárnyát az Archi-Kon kft. álcájába bújva tervezte Libeskind. Hiába a titkolózás, az analógia magáért beszél: a Royal Ontario Museumra ránövő kristályszerű Libeskind-szárny tagadhatatlan nagybácsija az újlipótvárosi épületnek - itt a Schulek Frigyes fia, Schulek János tervezte épület került kiegészítésre.

Az eredeti iskolaépület tulajdonképpen kis szecesszióval beoltott Halászbástya, az új tornaterem pedig - valószínűleg a budapesti viszonyoknak és közízlésnek köszönhetően - egy szelídebb Libeskind-ház. Nem játszik az épület tömegével a tervező, megtartja a környező épületek diktálta párkánymagasságokat és homlokzati síkokat, bár magastetőig azért nem fajul. Így tömegében nem, de tornateremhez illő energetikus homlokzati játékával, a nyílások sajátos elrendezésével megerőltetés nélkül illeszthető a Libeskind-életműbe.


A Pannónia Általános Iskola tornaterme, bal szélen az iskola

Másik, újabb épülete sem teljes, sőt. A budai Allée esetében nehéz eldönteni, hogy igazándiból csak egyetlen tömbnél lóg-e ki a lóláb, vagy valójában csak ahhoz az egy tömbhöz van-e köze a Finta iroda nevében tervezgető Libeskindnek?! Ez a tömb azonban gyakorlatilag felcserélhető a Pannónia utcai általános iskola kiegészítésével: a homlokzat kialakításához képest tömegében ugyanannyira bátortalan, mint pesti rokona (persze ha az épületkomplexumot mint egészet vesszük, más a helyzet). A homlokzatokon végigfutó össze-vissza cikcakkos vonalak mellett itt már a függőleges barázdáltság eszközét is bevetette Libeskind az épületre mintegy rátapasztott takaró esetében. A cikcakkokon túl maga a takaró is "felnyílik", itt mintha a burkolat alatti üveghomlokzat figyelne ki. A tömb éjszakai kivilágításával is az előbbi hatásokat igyekezett a tervező kihangsúlyozni, sikerrel emelve ki a tömbön felvonultatott Libeskind-ABC-t.


Az Allée említett tömbje; kép forrása

Viccet félretéve (igen, vicc volt): Daniel Libeskind valóban korunk egyik leginnovatívabb, legnagyobb hatású építésze, jelentőségét kár tagadni - hiába szaporodtak meg az utóbbi években az őt támadó kritikus hangok, mondván, tervei mind egy kaptafára mennek, mintha egy gyár köpködné ki őket  (bár ezt többek között New York-i toronyház terve megcáfolni látszik). Cseppet sem meglepő tehát, ha a "Libeskind-ABC" bekerül a kor építészeti eszköztárába - ezt láthatjuk talán az imént viccelődve bemutatott két épületen. Kérdés azonban, hogy van-e értelme a cikázó vonalak átvételének, ha az izgalmas tömegkezelésről és az alapvető filozófiai háttérről megfeledkeznek a követők?, avagy, baj-e, ha magáévá teszi a mainstream építészet is az egykor radikális, újító eszköztár egyes elemeit? Egy biztos, ez mindig is így volt.

¹Wonky: quart.hu-n második bekezdés röviden magyarul, itt bővebben angolul - végül egy jellegzetes szám a youtube-on

Vissza a főoldalra

17 komment

Címkék: budapest muhaha buda xi.ker xiii.ker


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr951532868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

.: mimino :. · http://chinacar.blog.hu 2009.11.18. 09:34:28

a torontói múzeum egész pofás, a többi viszont hányinger. pedig szeretem a modernt, de ami sok az sok.

Hozzá Szóló 2009.11.18. 11:32:50

Nem találtam még olyan embert, aki a Műcsarnok szomszédságában fölhúzott gagyit jónak, odaillőnek találná...

flimo13 2009.11.18. 12:09:13

A torontói jó, de ez a berlini nagyon semmitelen, szebbet hányok. Ezzel lett világhírű?!

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.11.18. 12:25:43

@Hozzá Szóló: az ING-székházat gondolod a Hősök terén?
Az olyan ronda, hogy már szép :)
Nekem tetszik.

PetertheRepeater 2009.11.18. 12:33:01

" Épp itt ész?" :) Ybl rotál a sírjában....

boszka 2009.11.18. 12:41:55

el tudom képzelni, h a berlini zsidó múzeum homlokzata valakinek tetszik, másnak meg nem. viszont ami belül tapasztalható, az nagyon hatásos. sikerült elérni, hogy a terek meg a tömegek teljes mértékben passzolnak a funkcióhoz. megkockáztatnám, hogy a tárlat és maga az épület kb. ugyanannyit ad hozzá az élményhez. és ehhez azért pár cikázó vonal tényleg nem lett volna elég…

cso zsi 2009.11.18. 12:50:56

Torontó még csak-csak. Messze is van, és drasztikusan lóg ki a környezetből, mint Párizsban az üvegpiramis.

De ezek az "összedőlő" épületek túlzásba kerültek Bp-n, mindkét ING-székházzal (Egeraat műve), és a Pannónia suli tornaterme is.
Ezek még Városházát is terveznek, nyernek... áááhhh
epiteszforum.hu/files/imagelist/800_c8qpyx_Egeraat4.jpg

Zete · http://sikeresmagyarok.blog.hu 2009.11.18. 15:13:48

A New York-i Madison Avenue 1. szám alá tervezett toronyház kifejezetten tetszik. Az "építészetet filozófiai szintre igyekszik emelni" megállapítást azonban a munkásságára erősnek tartom. A budapesti "utánzatok" pedig (legalábbis ezeken a fotókon) nem túl szépek.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.11.18. 16:52:01

nekem meg épp a berlini megy el, és a kanadai ellen háborognék. nagyon tudom utálni, amikor régi stílusokhoz toldanak valami "szép, modernet".

a két budapesti koppintásba meg annyi fantázia sem szorult, mint egy tömeggyártott panelbe 1977-ből.

rmr 2009.11.18. 19:42:21

"Olyan nagyon markáns, hogy valóban félreismerhetetlen: épületeit nem lehet összekeverni más építész munkáival. Mondhatni, Libeskindnek van egy titkos receptje, amely alapján futószalagszerűen gyártja egyedi épületeit."

Ez a lényeg. Néhány, alapvetően zseniális megoldás nyakló nélküli alkalmazása. Tetszetős, színvonalas, erős épületek, bármelyiknek örülnék Pesten, mégis a koncepció maga riasztja el az embert: alapvetően üres formalizmus, agyonbrandelt egoizmus, fekete garbós ál-avantgarde.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.11.18. 19:48:12

@thyles újra: hogy üres formalizmus lenne-e abba nem mennék bele, de libeskindnek ezt az egész "minden épülete ugyanolyan" típusú betámadását nem értem - ezekszerint a világon összesen egy darab klasszicista, egy darab eklektikus és egy darab szecessziós épületnek szabadott volna épülnie? persze, hogy libeskindnek hasonlóak az épületei, mert neki ez a stílusa! de a stílusa viszont valóban egyedi, őt sokkal több különbözteti meg kortársaitól, mint amennyi pl. hauszmannt különböztette meg.

rmr 2009.11.18. 20:36:21

@solaitid:

Az 'ugyanolyanságra' csak annyit, h (1) itt elsősorban a néhány - egyébként zseniális, de 'landmark' - alapötlet állandó ismétléséről van szó, mintha egyedi csodákat sorozatgyártanánk, (2) modernizmus előtti stílusokkal ezt nem lehet összevetni, mert egyrészt birtokában vagyunk az annak hozadékaként felgyülemlett tudásnak-tapasztalatnak, (3) másrészt az említett korstílusok nem egyedi művészek személyéhez kötődnek, hanem komplex kultúrtörténeti-összművészeti folyamatokhoz.

Éppen erre utaltam az 'agyonbrandelt egoizmussal', mert a Libeskindek, Gehryk, Hadidok nem épületeket terveznek, hanem épületekbe szoborják magukat. Lehet erre azt mondani, h Mies van der Rohe is a végére már akkorára növelte az egóját, h nem fért be az ajtón, csakhogy ő forradalmár volt, és a programja ismerhető és vállalható volt, ezek a legények-leányok pedig 'grafikai' alapkoncepciókból varázsolnak esztétikai programot. Erre utaltam a formalizmussal.
Félreértés ne essék, nagyon bírom a házaikat (na jó a Gehryt nem annyira).

Az építészeti eredetiség önmagában, amire pedig hivatkozol, számomra semmiképpen nem szempont.

Ami a madisonos tornyot illeti, szeretem az ilyesmit, de az épület léptékhibás, az egész tömegjáték ellenére nagyon nehéz, szétfeszíti a környék kereteit. Off, de NY-ra újra érdemes odafigyelni, kb 30 évig nem történt semmi érdemleges, az utóbbi években kezd kikupálódni építészetileg.

Na be is fejezem a dilettáns pofázást. Amúgy szar napom volt vazze :)

pösti 2009.11.19. 19:42:03

Egy kis magyar "eredetiség és kreativitás" és máris ott vagyunk a mainstream nyomában...(Na ez a vicc!!!)
Az "Allée"(micsoda névválasztás:)) kivesézése amúgy elég aktuális lenne!!!

rmr 2010.03.04. 20:55:03

@solaitid:

nem értek egyet az érvelésemmel. Van lehetőség a második kommentem törlésére?
süti beállítások módosítása