Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • florentin: Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje: www.facebook.com/BetSalom/posts/1015215... (2017.02.14. 16:54) Zsidók a Várban!
  • tehtube: Szerencsére azóta a Miniszterelnökségi Hivatal a képen látható Andrássy szoborral együtt ismét ere... (2016.10.16. 08:11) Budapest, a megskalpolt város
  • geegee: @geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a... (2016.06.27. 02:13) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: @airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közleked... (2016.06.27. 02:08) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk... (2016.06.26. 03:20) Diadalívek Budapesten
  • Utolsó 20

2009.12.02. 08:35 BDzsH

Legöregebb hidunk - az első 100 év

Nyögtünk a hídtalan Pest-Budán, tervezgettünk állandó hidakat, majd felépítettük a Lánchidat a blogon. Itt az ideje a Lánchíd születésnapját ünneplő sorozat következő részeként átnézni az elmúlt 160 évét a hídnak, illetve az elmúlt 160 év első 100 évét!

A híd avatásakor még nem, csupán 1850-re lettek készen Marschalko János oroszlánjai, és két évvel később kerültek fel talapzatukra a Sina és Széchenyi családok címerei. A hidat „tető alá hozó” családok címere senkit sem zavart, de a szobrászt több kritika érte amiatt, hogy nagymacskáinak nincsen nyelve. Marschalko aztán egy valódi oroszlánon volt kénytelen (állítólag) bebizonyítani, hogy ilyen test- és fejtartás mellett valóban nem látszik a cicus nyelve. Pest 1841-ben, Buda pedig 1857-ben perelte be az építkező társulatot, mert vámszedési joguk által hozott bevételek jelentős mértékben megcsappantak az új átkelő létrejöttével. 1863-ban Budával, 1864 elején pedig Pesttel sikerült megegyeznie a Lánchíd Társaságnak: évi 12.000-12.000 forint kárpótlást kapott a két város. Ez főleg annak fényében lehet érdekes adat, hogy a hídvámból származó bevétel 1871-ben például – ez volt a rekordév – 725.000 forint körül alakult, míg a híd fenntartására ennek töredékét,e évi 10.000-35.000 forintot kellett fordítani. A lényeg: mindenki elégedett volt.

 

A Lánchíd 1850 körül (Kurz-Rohbock)

A megnyitását követő 20. évben azonban már csak nehézkesen tudta ellátni az új híd a fejlődő ikervárosok közti forgalom lebonyolítását. A Lánchíd szerkezete is problémát okozott, a teherforgalom igencsak igénybe vette azt, néha cserélni kellett a törött/repedt hídelemeket. Új híd építése azonban 1-1 mérföldes távolságon belül a Lánchíd Rt-vel kötött szerződés alapján nem volt lehetséges. Felmerült hát, hogy az egész részvénytársaságot meg kellene vásárolnia az államnak, hogy ezzel tulajdonába kerüljön a híd és a szerződés semmissé legyen. A részvényenkénti 609 forintos vételárat a társaság utolsó közgyűlése elfogadta, és 1870. július 1-jével a magyar állam lett a létesítmény tulajdonosa. Elkezdődhetett az új híd tervezgetése, ez lett a Margit híd, melynek létesítését a Lánchíd állapotával is indokolták. (A Margit híd történetét itt olvashatod el: I; II; III. rész)

A Lánchíd 1890-ben még a régi, könnyebb tartószerkezettel. A pillérek nem változtak, és a szerkezet is jól utánozza a régit, de azért a régi jóval könnyedebb volt. Forrás: FSZEK

A második budapesti átkelő 1876-os átadása után kezdtek el komolyan gondolkodni a Lánchíd felülvizsgálatáról. 1887-ben átfogó szilárdsági vizsgálatokat kezdeményeztek, mely során megállapították, hogy az egész szerkezetet át kell építeni, ha továbbra is fenn kívánják tartani a forgalmat. A legnagyobb gondot az 1849-ben még korszerűnek számító, de mégis kezdetleges merevítés jelentette, amely az útpálya terhelésre (forgalomra, időjárásra) bekövetkező csavarodását nem tompította kellőképpen. A teljes szerkezet átépítése azonban igen drága mulatság volt, és a kieső forgalmat is ki kellett váltani valamivel, így a délen építendő két híd (Erzsébet és Szabadság hidak) megvalósulásáig nem jöhetett szóba.

 

A híd 1914-1915-ös átépítése alatt. A középső nyílásban biztosítani kellett a hajózhatóságot. Forrás: FSZEK

Az átépítéskor a megnövekedett terhelés elbírása mellett a régi híd formájának megőrzését tűzték ki célul. Ki kellett cserélni az útpályát és a teljes láncsort, tehát a pillérek kivételével gyakorlatilag mindent. A régi, kb. 2100 tonnás vas- és acélszerkezetet egy több mint 5000 tonnás váltotta fel. A láncszemek nagysága megközelítőleg a duplája lett, így az útpálya függesztő elemei is 180 centi helyett 360 centis távolsága kerültek egymástól. Ekkor épült be az akkor fakockás úttestet a gyalogosjárdától elválasztó merevítő-szerkezet is, a járdák pedig 1,8 méterről 2,2 méteresre bővültek. A lényegében teljesen visszabontott szerkezet építését a folyómeder teljes állványozása mellett végezték 1914. február 3. és 1915. november 27. között. Az építkezés gyorsan haladt, pedig még baleset is hátráltatta: 1914 nyarán a Margit-szigetről elszabaduló csónakház lerombolta a Lánchíd budai nyílásának állványozását, és egész Budafokig sodorta annak maradványait. A hidat az átépítés befejezésétől hívták először Széchenyi lánchídnak. 1918 novemberében az összes átkelőn, így a Lánchídon is eltörölték a hídvámot.

A híd átépítés előtti és átépítés utáni láncszerkezete. Így már egyértelmű a különbség. (NAGYOBB KÉPÉRT KATT)Forrás: FSZEK (1890) és LIFE (1939)

A növekvő forgalom a ’30-as években kezdett egyre nagyobb problémát okozni a két hídfőben. A budai hídfő mellett akkor még két hatalmas minisztériumi épület állt, a körforgalom helyett pedig egy egyszerű X alakú útkereszteződés volt. A Fő utca és a Lánchíd utca forgalma, akárcsak ma, akkor is akadályozta egymást, azonban könnyedséget jelentett, hogy a villamosforgalom itt már eleve a híd alatt átvezető aluljáróban bonyolódott, nem úgy mint Pesten: a mai Roosevelt téren az épületek előtt kerülte meg a teret a dunaparti villamosvonal, keresztezve ezzel az összes Pestről a hídra vezető utca forgalmát. Előbbi tér átalakítására a második világháború pusztításai adtak lehetőséget, utóbbit pedig már a háború előtt elkezdték, de a villamos-aluljáró szintén csak a háború után készülhetett el. De ne szaladjunk ennyire előre! 1937-ben az olasz III. Viktor Emánuel látogatása alkalmából több épület, köztük a Lánchíd első díszvilágítása is elkészült. A pillérek éleit, a láncok ívét, és az útpálya szélét folyamatos fényfüzérrel tették az éjszakai panoráma részévé (lsd. a blog fejléce). A hidat ebben az állapotában érte a második világháború. A híd felrobbantásáról, újjáépítéséről, és az elmúlt 60 évről következő bejegyzésünkben olvashattok.

A lánchidi gyorsforgalmi aluljáró 1939. júniusi átadása

 

Folytatjuk...
 
BDzsH
 

 

13 komment

Címkék: budapest híd lanchid v.ker margit hid i.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr941566867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

stonedraider · http://1sor.blog.hu/ 2009.12.02. 23:03:06

nagyon jók a hídbemutatók, köszi

AvgDvl 2009.12.03. 01:44:45

A Lánchídból már rég műemléket kellett volna csinálni, járjanak rajta a gyalogosok és a biciklisek, és a Margit híd felújításának árából kijött volna két vadi új modern híd, akárhová.

airdace · http://metamorfozisok.blogspot.com 2009.12.03. 08:21:41

@AvgDvl: Ennek a mondatnak nem sok értelme van, mert a Lánchíd _most is_ műemlék, de abban egyetértünk, hogy autóknak nincs ott helye.

autosave 2009.12.03. 08:42:53

@AvgDvl: ja, a margit híd meg dőljön össze, mi?

na__most__akkor 2009.12.03. 08:55:07

A nyáron egy turista a Dunaparton az Erzsébet híd tövében valami oroszlánokról kérdezett. Az angol nem volt az anyanyelve (az enyém se ...), de amikor felfogtam, hogy a Lánchidat keresi, nagy örömmel magyaráztam el, hogy juthat oda.

Külföldi ismerőseim szerint is népszerű turistacélpont. Vigyáznunk kell rá.

Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2009.12.03. 08:57:10

Gratula a cikkhez. Volt pár meglepő dolog benne, azt kivéve, hogy természetesen 90 éve gyorsabban építettek át egy egész hidat, mint most felújítani próbálnak...

Sinclair 2009.12.03. 09:34:20

Teljes újjáépítés, vagy egy kisebb forgalom megtartásával történő felújítás nem ugyanaz. Képzeld el, hogy építesz egy házat alapokról, vagy felújítod, úgy hogy benne laksz, és ide-oda pakolsz, attól függően, hogy melyik szobáról vered le a vakolatot éppen. Az új ház régen kész lenne, mikor te még mindig a 3. szobát fested.
Szerintem.

s_timcsi · http://autostat.hu/cikk-kereso 2009.12.03. 14:39:50

Legalább valami, amire jó visszaemlékezni!

airdace · http://metamorfozisok.blogspot.com 2009.12.03. 17:20:31

@Krajcs: Azért a Margit-hídé sem csak egy sima felújítás, az északi oldalon pl. szélesítés is lesz + műemléki elemek visszaállítása, és hát jogos a hivatkozás a villamosforgalom fenntartására is. Ettől függetlenül nem kéne ennyibe kerülnie.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2016.06.27. 02:08:09

@airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közlekedésnek kerülnie kellene több kilométert, akkor komplett városrészek dugulnának be.Ha meg csak mexűntetnek mindent, alternatíva nélkül, az a tipikusch magyarosch megoldásch... :-|

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2016.06.27. 02:13:22

@geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a Roosevelten jönne fel...
És akkor lehetne azt, hogy a Lánchídon csak bicilki, gyalogos, és csökkentett sebességgel mentő és tűzoltó haladhatna át.A rendőrségnek meg lóf@szt a s3ggébe, ha megengednénk nekik is, akkor az összes gyökér politikuskaraván is ott akarna menni...