Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • florentin: Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje: www.facebook.com/BetSalom/posts/1015215... (2017.02.14. 16:54) Zsidók a Várban!
  • tehtube: Szerencsére azóta a Miniszterelnökségi Hivatal a képen látható Andrássy szoborral együtt ismét ere... (2016.10.16. 08:11) Budapest, a megskalpolt város
  • geegee: @geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a... (2016.06.27. 02:13) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: @airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közleked... (2016.06.27. 02:08) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk... (2016.06.26. 03:20) Diadalívek Budapesten
  • Utolsó 20

2010.02.15. 08:42 BDzsH

A Földművelési Minisztérium át nem építése

Az épület 1887-es átadást követően. Erdő a háttérben (KATT a nagyobbért)

Darányi Ignácban nem hagyhattak jó emléket első földművelési miniszterségének (1895-1903) évei, mert amikor újra a tárca élére került 1906-ban rögtön kiírtak két pályázatot a Bukovits Gyula tervezte, Kossuth téri épületre. Egyiket a belső terek, másikat pedig a homlokzatok újrafogalmazására. Persze valószínűleg nem a rossz emlékek, hanem a helyhiány és az 1885-87 között épült ház a kortársak szerint minden tekintetben gyors esztétikai avulása volt az ok. Így "lelkendezett" a korbeli sajtó:

„Miután a földművelési minisztériumnak ormótlan külsejű palotája immár sehogy sem illik bele az Országház-téri előkelő keretbe s miután megrongálódott homlokzatát úgy is nagy költséggel kell átalakítani, Darányi miniszter elhatározta, hogy teljesen átépítteti.”
Vasárnapi Újság, 1907/17.

„Fővárosunknak tagadhatatlanul egyik legkevésbé sikerült épülete a földmivelésügyi minisztérium palotája, mely nemcsak az építészeknek, de a nagyközönségnek is régen szúrja a szemét. Könnyebb azonban valamit újra megcsinálni, mint kijavítani, azért igen soká merész feladatnak tetszett ennek a művészeti botránykőnek az eltüntetése.”
Építési Ipar, 1907
Az épület az 1920-as években. Hátul ráépítés, a főhomlokzatról már hiányoznak az allegorikus szobrok, és néhány vakolt dísz. (KATT a nagyobbért)
 
Egy alig 20 éves épület ilyen gyors leértékelődése azonban kissé fura. Felmerül a kérdés, Bukovits vajon tényleg élete egyik legnagyobb művét rontotta volna el teljesen? Az útókor gyors és kemény ítélete valóban arra enged következtetni, hogy helyt adjak gyermekkorom egyik spontán építészeti véleményformálásának: „mit keres ez a Kossuth téren?” Idővel letudtam magamban az FVM épületével kapcsolatos kezdeti ellenérzéseimet, és megfejtettem (megfejtettnek véltem) annyival, hogy ez az egyetlen nem kőből faragott homlokzat a Kossuth téren. Amikor rátaláltam a Magyar Pályázatok által leközölt tervpályázati anyagra izgatottan vetettem be magam a 8 (összesen 20 pályamű érkezett a homlokzat és 25 az alaprajz átalakítására) alkotás közé.
 
A beadott pályaművek pilonmegoldásai (KATT a nagyobbért)
 
1907-ben mindkét első helyezést Tőry Emil söpörte be, összesen 5000 koronányi díjat. A homlokzatátformálás költséglimitje 400.000 koronában volt meghatározva (egy 2 utcára néző Márvány utcai luxusbérház felépítése került ugyanebben az évben 320.000-be). A kiírás kikötötte, hogy lehetőleg az utcafronti alaprajzok megváltoztatása nélkül (a belsőre kiírt pályázat elsősorban a közösségi terekre és udvarokra vonatkozott) tessék „átöltöztetni” a minisztériumot. Az azonban, hogy mindkét pályázaton Tőry terve nyert – az építész dicsősége mellett – azt az alapvetést támasztja alá, hogy külsőt és belsőt nem lehet elválasztani.
 
 Habicht Károly terve - megdícsért (KATT a nagyobbért)
 
Tőry Emil tervei végül mégis egy irattár mélyén kötöttek ki a pályázaton hátrébb soroltakéival egyetemben. A korabeli építészeti sajtó kifogásolta a terveket bíráló zsűri összeállítását, tudni illik a 9 tagból öt a minisztérium küldöttje volt, és csak a többit adták az építész egyesületek. A minisztérium képviselői ráadásul olyan szempontokat kezeltek evidenciaként, melyeknek az építészek szerint már a pályázati kiírásban is szerepelni illett volna. Node ne vesszünk el a korabeli közállapotokban és intrikákban, inkább nézzük a terveket.
 
Rainer Károly terve - megvételre ajánlott (KATT a nagyobbért)
 
Vitathatatlanul az összes pályázóra kisebb-nagyobb hatást gyakorolt Hauszmann Alajos szomszédos Curia épülete (a mai Néprajzi Múzeum). E szempontból legközelebb Habicht Károly, Rainer Károly és Schikedanz Albert tervei álltak a mai múzeumhoz. Bár a curiaépület remek arányait az FVM radikálisabb átalakítása nélkül nem lehetett egy az egyben átültetni. Ők hárman részben megpróbálták rászuszakolni Bukovits épületére Hauszmann architektúráját, főleg ami a tetőidomokat illeti.
 
Schikedanz Albert terve - nem díjazott (KATT a nagyobbért
 
Legmegnyugtatóbb módon megoldani ezt a lehetetlen feladatot Rainernek sikerült, akinek pályaművét megvételre jelölte a zsűri. Schikedanz arányérzékét viszont valahogy nem lehet felfedezni a tervén, a két pilont szörnyen felmagasítja, valamint a földszinti árkád betömését sem sikerül elegáns módon megoldani, inkább valami erődszerű lukarchitektúrát produkál. Habicht tervének – aki a látványtervet eleve a curiával együtt adta be – legnagyobb érdekessége pedig, hogy homlokzatának középrizalitja meglehetősen emlékeztet Hauszmann egy pár évvel későbbi épületének azonos részére, méghozzá a műszaki egyetem főépületére.
 
Jónás Dávid és Jónás Zsigmond terve - nem díjazott (KATT a nagyobbért) 
 
Az újító tervek közé lehet sorolni a Jónás-fivéreknek, a zsűri által nem díjazott magyaros szecessziós homlokzattervét, mely talán a legkiegyensúlyozottabb megoldás. Az egyszerű sávozásos homlokzatot azonos magasságú pilonok tagolják, voltaképpen majdnem teljesen hitelesen átformálva az eredeti homlokzatot a korszak progresszív épületeinek karakterére.
 
 Korb Flóris és Giergl Kálmán terve - II. díj (KATT a nagyobbért)
 
Az akkor építés alatt álló Zeneakadémia tervezői, Korb Flóris és Giergl Kálmán is már az „új irány” felé kacsintgatnak. Érdemes kiemelni a pilonok 3-4. szintjén alkalmazott négyes sávozású ablakokat, valamint a főpárkány emelkedésének jól megválasztott vonalát. A terv inkább a szélső rizalitok kialakításánál bicsaklik meg, valamint a totálisan kilógó, és igencsak esetlen szélső tornyocskákon. Korbékat egyébként így is második helyre hozta a zsűri.
 
Sebestyén Artúr terve - III. díj (KATT a nagyobbért)
 
A harmadik, e csoportba sorolható terv Sebestyén Artúr (főműve a Gellért Szálloda) keze munkája. Érdekessége hogy egyedül ő próbálkozott a parlament árnyékában kupolás, vagy kupolaszerű megoldással az épület középtengelyében, mely egy elegáns központi csarnokot fedett volna le. Bátor lépésének erejét azonban lehúzza a homlokzati architektúra és nyíláskiosztás erős zavarossága.
 
Tőry Emil - I. díj (KATT a nagyobbért
 
Az előbbi csoporthoz tartozik Tőry terve is. Valóban talán a legjobb beadott variáció, de középrizalitjának kialakítása vitatható. Egyrészt a 2 toronysisak közé még beszúrt két kisebb túlzsúfolttá teszi a középrész tetőzetét, másrészt az oszlopsoros portikusz valahogy teljesen szervetlenül fityeg a homlokzat közepén. Mindezek ellenére a ház a terv módosításával valóban Budapest egyik legfigyelemreméltóbb kormányzati épületévé válhatott volna.
 
Az épület 2010. telén.
 
Az átalakítási tervekből végül mindössze egyetlen földszinti teremsor valósult meg, a külsőhöz nem nyúltak, inkább felújították olcsóbban az eredeti homlokzatot, amiről így is lekerült jópár épületdísz: az ipart, kereskedelmet, mezőgazdaságot és jogot allegorizáló alakok, az könyöklőpárkányokat díszitő puttófejek, egy kövázasor, illetve a középrizalit pilonjainak timpanonjában helyet kapó szoborcsoportok, a középcímerrel. Lényegében az ekkor kialakult homlokzati képpel áll máig a Kossuth tér 11-es számú telkén.
 
BDzsH
 

 

10 komment

Címkék: budapest terv v.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr561740101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2010.02.15. 10:28:47

Őrölük, hogy visszatértetek/visszatértél ehhez a "stílushoz", jó cikk

Vajon ma nincs igény az átépítéséhez?

:)

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2010.02.15. 11:33:14

Szerintem is tök jó, hogy megint van _cikk_ itt. Amúgy az milyen már, hogy a Bécsnél is Párizsabb palotarengetegben ezen a látványrajzon jobb szélen ott szomorkodik egy kis földszint+tetőteres "falusi" ház:
m.blog.hu/va/varoskepp/image/2010/FVM/fvm_1907_palyamu_habicht_megdicsert.jpg
:)

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2010.02.15. 11:41:26

@Hamster: nekem az első képen minisztérium mögötti erdőcske a kedvencem.

de gondolom ez a kép senkinek sem újdonság:
database.fszek.hu:2006/pic/ft.png?v=fototar&a=pic&id=000204&no=0

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2010.02.15. 11:51:40

@solaitid: Az erdő szó kicsit túlzás szerintem, ott akkor rég nem volt már erdő, addigra már a valódi erdősorok is eltűntek :)

Amúgy én biztos ideológiailag meg vagyok tévedve, de semmi bajom nincs az FVM épületével. Régen nekem is kicsit fura volt, de mára tökre tetszik a magukat sok száz évesnek hazudó paloták közt egy ház, ami az, ami. Persze a Királyi Kúria tök jó, a Parlament is kedvenc, de mondjuk a metróállomás melletti "ál-palota" mellett teljesen jó egy "vakolt ház".

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2010.02.15. 11:56:30

@Hamster: ok, nyílván költői túlzás az erdő :)

igazándiból nekem sincs több bajom vele, mint a hozzá hasonlókkal. a gáz, az az, amit a poszt is tükröz: nem lehetett szemből készíteni fotót róla.

de a terveken mindig érdemes elálmodozni, pl. milyen menő lenne még egy kupolás palota a térre.

pendragon 2010.02.15. 20:10:00

m.blog.hu/va/varoskepp/image/2010/FVM/fvm_1907_palyamu_habicht_megdicsert.jpg

Erről a képről igazán a régi 2-es viliket hiányolom, kár, hogy nem tartottuk meg őket, milyen menő túristavonal lehetne (mondjuk így is az).

@solaitid: az a falusi ház a parlament mellett nagyon kemény:-)

Nogee bácsi · http://neogallery.blog.hu 2010.02.16. 13:16:50

Na, ez végre valami cikk, amiben nem valami hülye celeb ripacs gondolat(?) menését kell olvasni... Az oldscool budapest mindig is az egyik kedvenc témám volt. Miért nincs több ilyen?

csinovnyikblog · http://csinovnyikblog.blog.hu 2010.02.16. 16:40:25

Remek témaválasztás, érdekes cikk, köszönet érte.

rmr 2010.02.16. 17:04:25

Mint a 00-ás évek pályázatain általában, itt is a nagy, nehéz, diszharmonikus épülettervek vannak túlsúlyban, és ha választani kellene, biztos a szolid-konzervatív-historizáló Rainer-féle mellett tenném le a garast. Nem különösebben értékes vagy érdekes, viszont szerény, elegáns, és nagyvárosias.
A nyertes terv egy, a kor reprezentatív középületekről kialakított ideálképét, az építészeti divatot, és Tőry saját nyelvét összeerőltető kavarék, és jó, h ebben a formában nem valósult meg.

Kiskoromban én azzal magyaráztam az épületet, hogy ez lapos-semleges-parasztos stílus áll legközelebb az agrárügyhöz :D

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2010.02.16. 18:05:19

@thyles újra: ez az utolsó gondolat az, amit nem mertem leírni :)