Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • florentin: Az 1943-ban leégett I.ker. Öntőház u.-i zsinagóga belseje: www.facebook.com/BetSalom/posts/1015215... (2017.02.14. 16:54) Zsidók a Várban!
  • tehtube: Szerencsére azóta a Miniszterelnökségi Hivatal a képen látható Andrássy szoborral együtt ismét ere... (2016.10.16. 08:11) Budapest, a megskalpolt város
  • geegee: @geegee: Akkor lehetne lezárni a közútiak előtt, ha mondjuk az alagutat levezetnék a Duna alá és a... (2016.06.27. 02:13) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: @airdace: Erdész... :D Az a baj, hogy túlságosan központi helyen van, ha onnan a közúti közleked... (2016.06.27. 02:08) Legöregebb hidunk - az első 100 év
  • geegee: Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk... (2016.06.26. 03:20) Diadalívek Budapesten
  • Utolsó 20

2010.02.24. 13:20 Zsámboki Miklós

Diadalívek Budapesten

A diadalív egy tök menő dolog, ezt el kell ismerni. Diadalív Rómában van, az az igazi, még igazi rómaiak vonulgattak alatta! Meg diadalív Párizsban van, a körforgalom közepén, amelyben pedig mindig elkeverednek az angol turisták bérelt kocsijukkal - legalábbis a filmekben. Meg diadalív Vácott van, amelyről mindig elmondják, hogy Magyarország egyetlen diadalíve. Pedig nem is. Budapesten több diadalív is volt, egy viszont még mindig áll. Kb. Idézőjelben. Kis jóindulattal. De áll.


Móricz Zsigmond körtér; kép forrása

1686-ban Lotharingiai Károly kergette el a törököket Budáról, fontos pontja volt ez a török elleni harcnak, hamar híre ment egész Európában: diadalittas híradások jelentek meg az újságokban, Lotharingiai Károlyról pedig ódákat, szonetteket írtak, amelyekben a herceget mint a keresztény egyház védelmezőjét, bajnokát dicsőítik. Udvari festője, Charles Herbel 10 részes festménysorozatot szentelt az eseménynek, ennek a sorozatnak része a Lotharingiai Károly herceg diadalmenete Buda várába című darab. A festmények alapján Károly fia, Lotharingiai Lipót kárpitsorozatot rendelt, végül egy 5 és egy 19 darabból álló is készült; mindkettőnek része a diadalmenetet bemutató festmény jelenete, tehát gyakorlatilag egy festményről és két kárpitról van szó.

A kárpitsorozatok idővel a Habsburg császári gyűjteménybe kerültek (amelyből később a Kunsthistorisches Museum lett), valószínűleg innen választott ki néhány példányt a Budavári Palotát átépítő Hauszmann Alajos; ezeket elvileg kölcsönbe kaptuk, végül maradtak a Palotában - a diadalmenetet bemutató kárpit a báloknak, díszebédeknek helyt adó buffet-galériában függött. A világháború után a kárpitok egy része eltűnt,¹ de a diadalmenetet bemutató darab történetesen előkerült.


A Lotharingiai Károly diadalmenetét ábrázoló festmény részlete, NÉZD MEG AZ EGÉSZET; kép forrása

Az eredeti festményen is (amelynek korabeli másolata a 20. század elején előkerült) és a kárpitokon is Lotharingiai Károlyt látjuk², amint egy allegorikus jelenetben, hatalmas díszkocsival közelít egy diadalívhez, előtte a kapun épp áthalad a császári főcsapat, a kapu bal oldalán magyar katonák, Károly mögött elfogott törökök. A háttérben Buda, előtte alakzatba felsorakozva az egyesült seregek, ágyúszó köszönti a hadvezért. A diadalíven XI. Ince pápa és I. Lipót német-római császár szobra, illetve a diadalív tetején antik görög isteneké. Milyen kár, hogy ez csak egy fiktív diadalmenet, csupán Charles Herbel udvari festő szüleménye. Diadalív és diadalmenet egyáltalán nem volt, eleinte a Nagyboldogasszony templomban akartak Te Deumot tartani, de a fojtogató füstfelhő és a korom miatt végül a Gellért hegy lábánál álló vezéri sátorban ünnepeltek a nép örömujjongása és boldog aknarobbantgatás közepette.


Egy valószínűleg végül fel nem állított budai diadalív terve II. József tiszteletére 1789-ből

A 18. században viszont már tényleg sorra emelték a diadalíveket, ha klasszikus értelemben vett diadalról nem volt is szó. A legrégebbi, amelyről tudomásunk van, azt József főherceg, a későbbi II. József születése alkalmából emelték Budán 1741-ben, a látványosságot tűzijáték egészítette ki. A következőre Mária Terézia 1751-es látogatása adta az apropót, diadalív állt mind Pesten, mind Budán - sajnos egyikről sem maradt fenn ábrázolás, részletes leírásuk azonban ismert.³ Ekkor 250 éve nem járt uralkodó sem Budán, sem Pesten, ezért igazán odatették magukat a szervezők. A pesti diadalív a régi Városháza előtti téren állt több száz lámpa fényében, mellette kétoldalt egy-egy piramis. A diadalív tetején óriási festmény volt, kapuján pedig kronosztichon - a festmény első nap Mária Teréziát ábrázolta, és a kronosztichon neki szólt, második nap a királynő férje, Lotharingiai Ferenc császár tekintett le a diadalívről, és őt dicsőítette a rövid üzenet, a harmadik napon szélvihar volt és a díszkivilágítást nem tudták felkapcsolni, ezért a 10 éves József főherceg portréja és a neki szóló sor a negyedik napon volt látható a kapun. A kronosztichon lényege annyi, hogy az üzenet egyes betűinek kiemelésével az adott évszámot adja ki, ebben az esetben 1751-et. Az első nap ezt látta a pesti polgár:

MARIAE THERESIAE VNGARIAE REGINA ISTA IN VRBE FELICITER DEGENTI ERERE SENATVS POPVLVSQVE PESTHIENSIS

azaz

Mária Teréziának, Magyarország szerencsésen a városban tartózkodó királynőjének állította a pesti szenátus és nép

A Városháza téren egy forrás szerint a diadalívből, egy másik szerint a Városháza ablakaiból ingyen fehér- és vörösbor folyt, a diadalív erkélyén egymást váltogatva éjfélig muzsikált két zenekar. A királyi pár meglátogatta Buda városát is, ekkor ajándékozta meg nagy adománnyal Mária Terézia a tetszetős Krisztinavárosi plébániatemplomot. A budai városháza előtt is állt diadalkapu, itt is folyt az ingyenbor. Egyébként mind Pesten, mind Budán a polgárőrség köszöntötte az előkelő vendégeket egyenruhában, nagy zenebonával. És persze hajnalig táncolt, mulatott mindenki, ahogy ez akkor szokás volt.


A Mária Krisztina - Albert Szász-Tescheni herceg látogatása alkalmából emelt budai diadalív külső és belső nézete, NÉZD MEG NAGYBAN

Hasonlóan jó buli lehetett Mária Krisztina főhercegnő és férje, Albert Szász-Tescheni herceg Budán tett 1766-os látogatása, amely alkalomra készült diadalív vázlata fennmaradt! Ezen is volt festmény, temérdek allegorikus ábrázolás, volt kronosztichon ("A budai szenátus és nép az ujjongó város örvendetes tetszésnyilvánítása közepette az elragadtatott lélek szakadatlan odaadása végett"), és persze volt tűzijáték, 2636 forintért - összehasonlításképp, az egész estét végigzenélő muzsikusok összesen 80 forintot kaptak. Eleinte a jezsuiták rendezte hivatalos ünnepély volt az egyetlen, de idővel a budai zsidóság is ráérzett a murira, és például Sándor Lipót Pest megyei főispán, vagy Ferenc főherceg (későbbi I. Ferenc) látogatásakor már ők is állítottak diadalívet, Óbudán.


Lotharingiai Károly fiktív diadalmenetének rekonstruált diadalíve a BTM-ben, vesd össze a festménnyel!

Tóth Áron a témával foglalkozó írásában 8 olyan esetet számlál össze, amikor egy, vagy több diadalívet állítottak Budapesten. Bár volt, amelyiket állandó kőépítményként emelték, ezek közül egy sem maradt meg. De akkor hol van a budapesti diadalív?! Hogy lenne budapesti diadalív, az így csak félig-meddig állja meg a helyét - de azt sem lehet mondani, hogy ne lenne. A Budapesti Történeti Múzeum 1996-ban nyitotta meg új állandó kiállítását Budapest az Újkorban címmel. A tárlat Buda 1686-os visszafoglalásától Finta Józsefig mutatja be a fővárost sok fotóval, és rekonstruált ezzel-azzal: van például rekonstruált folyami malom, rekonstruálták a Lánchíd egyik oroszlánját, és az 1919. május elsejei dekorációt is. Az egész kiállítást pedig, amely a török kiűzésével kezdődik, mi más nyitná meg, mint Lotharingiai Károly Charles Herbel által megálmodott diadalívének a festmény és a kárpitok alapján rekonstruált mása, kék oszlopostul, XI. Incéstül, I. Lipótostul - ironikus, hogy ez az a diadalív, ami sosem volt, és most mégis épp ez az egyetlen, ami van.

 

¹ Izgalmas történet, 1944-ben a kárpitokat az egyéb művészeti és történeti értékekkel együtt vonatra tették, és elindították Nyugatra - a kárpitok a koronázási ékszerekkel és a Miniszterelnökség ezüst készletével utaztak együtt. 1948-ban az oroszok visszaadták a hozzájuk került Miniszterelnöki ezüstöket, 1978-ban pedig az amerikaiak adták vissza a koronázási ékszereket, amik a világháborúban náluk kötöttek ki. A kárpitokról semmi hír nem volt, míg egy napon megjelent egy könyv Oroszországban az egyik elveszett kárpittal a borítóján. A könyv egy az orosz hadtörténetet bemutató munka, szerzője nem talált megfelelő képet a kötet borítójára, így a fotós, az író dolgozószobájában toporogva megelégelte a várakozást, és lefényképezte a falon függő kárpitot: az 1709-1725 között Lotharingiai Lipót rendelésére készült Csatározás Buda előtt c. gobelint. Tehát a kárpitok valahol Oroszországban lehetnek.

² A Tanulmányok Budapest Múltjából című periodika 2009-es számában hallatlanul érdekes értekezés jelent meg Bardi Terézia tollából, amely a diadalmenetet bemutató festményt és a két kárpitot hasonlítja össze.

³ A diadalívek részletes leírása, díszítő elemeinek azonosítása és értelmezése a Művészettörténeti Értesítő c. folyóirat 2003-as évfolyamának 3-4. számában olvasható; Tóth Áron művészettörténeti szemszögből vizsgálja a magyarországi diadalíveket és azok evolúcióját. Magukat az ünnepélyeket pedig Zoltán József meséli el korabeli források alapján A barokk Pest-Buda című könyvében.

 

Vissza a főoldalra

12 komment

Címkék: budapest szobor buda terv v.ker i.ker


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr31779660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2010.02.24. 15:45:03

@Arilian: az osiris helyesírás 2004-es kiadása szerint mindkettő egyaránt helyes. azért kösz :)

peelou75 2010.02.24. 15:59:01

A Madách Téren lévő ívet anno nem diadalívnek szánták Horthyék?

Almaspite 2010.02.24. 16:44:15

Ha nyugat felé indult a vonat a kárpittal, meg az ezüst eszcájggal, akkor hogy került az oroszokhoz?

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2010.02.24. 16:56:42

@peelou75: végülis diadalív-szerű, de funkcióját tekintve az egy lakóház; esetleg a meg nem valósult madách-sétány nyitánya/kapuja.

@Almaspite: Ausztriában.

EZ1 2010.02.24. 17:29:06

És a Keleti pu. főkapuja az nem számít? Annál nagyobb diadalívet nem ismerek Bp.-n...

Gallion 2010.02.24. 18:30:40

A Keleti pályaudvar kapuja pont annyira nem diadaliv, mint a Lánchid pillérei.

pösti 2010.03.03. 22:52:24

Gratulálok!
Topik tipp:falikutak a "vizek városában"...
Vajon hol tudsz vizet inni jelenleg és anno?

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2016.06.26. 03:20:09

Jó a posz, télleg, kicsit későn találtam ide... :D
Még így is tiszta szerencse, hogy visszakaptunk valamit is a nyugattól.Hiszen mennyi elrabolt műkincs van pl Egyiptomból meg hasonló helyekről a nyugati országok múzeumaiban.Amit eszük ágában nincs visszaadni...

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu