Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • retek.: @Gabor Lendvai: Kedves Gábor! Engem már igen régóta érdekel, hogy miért lettek éppen ezek a póznák... (2023.02.28. 15:20) Lámpavasnak támaszkodva...
  • kisemma: Azt nem is említettem, hogy hol olvastam először az elektromos infrafűtésről. Ezen az oldalon tudt... (2021.04.16. 10:52) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Milyen hosszú idő...Ha már a kortálló dolgokról beszélünk. Például a harmadik generációs elektromo... (2021.04.16. 10:51) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Nagyon érdekes, tetszett a bejegyzés. Nagyon aktuális számomra a lakberendezés, hiszen éppen lakás... (2021.04.16. 10:49) Pecha Kucha Night
  • kisemma: Sziasztok! Nagyon érdekel engem is az építészet és korszerűség. Éppen valamelyik nap egy nagyon ér... (2021.04.16. 10:48) Budapest, a megskalpolt város
  • Utolsó 20

2009.12.25. 12:38 Zsámboki Miklós

Karácsonyi megagiga poszt

Boldog karácsonytként hallgasd meg (első rész; második rész, vigyázz, 5. percnél kezdődik csak!) / töltsd le a hetiBeton karácsonyi adását, amelyben nem pofáztunk, 2009 legjobb számai szóltak 1¼ órán át, esetleg olvasd el BDzsH újabb remek cikkét a hg.hu-n a belvárosi klarissza kolostorról, solaitid fotóival; ha már arra jársz, szavazz az elmúlt 20 év legjobb magyar templomára.


A pápa is a mai adást hallgatja /forrás/

És persze boldog mindent, reméljük ezzel lepted meg szeretteidet!

Szólj hozzá!


2009.12.04. 08:01 Zsámboki Miklós

Lánchidak

A mai hetiBetonban a Budapest Korzó csapattal beszélgettünk, akik ma 14:15-kor futóverseny rendeztek a Rákóczi út első zebráján az Astoria felől! Az adást itt hallgathatod meg, ugyanitt képek a futkorászásról.

 

Ez továbbra is a Lánchíd 160. születésnapját ünneplő sorozat! I. rész: De mi volt előtte?; II. rész: A meg nem valósult Lánchíd; III. rész: "Szakadatlan közösülés" 160 éve; IV. rész: Legöregebb hídunk - az első 100 év

A Budát és Pestet összekötő legrégebbi híd mai hivatalos neve Széchenyi lánchíd, különírva, kis 'l'-lel, vagy Lánchíd, nagy 'L'-lel. És ez nagyon frappáns, mert amit mi Lánchídnak nevezünk, az valójában egy lánchíd, amelyet a többi lánchídtól Széchenyi különböztet meg. A híd tervezője az angol William Tierney Clark,¹ akinek ez az egyetlen Lánchídja, de nem ez az egyetlen lánchídja.


Egy lánchíd Marlow-ban

Mint a sorozat második részében írtuk, Széchenyi sztárépítésszel akarta terveztetni az első állandó hidat. El is ment Angliába, ahol ekkor már sorra épültek (és dőltek össze) a kor technikai újdonságai, a lánchidak. A lánchíd a függőhíd egy fajtája, lényege, hogy a hídpályát tartó függővasak a két part között megszakítás nélkül átmenő láncokon lógnak, amelyeket pilonok feszítenek ki. A lánchíd egy mérnöki konstrukció, egy típusterv; különösebb művészi kibontakozásra ezáltal sok lehetőséget nem ad (a 19. században legalábbis). Ezért van az, hogy ha azt mondjuk, hogy lánchíd, akkor eszünkbe juthat a Lánchíd, de egyben eszünkbe juthat az összes többi is - főleg, ha Tierney Clarkról van szó.


Egy lánchíd a Leigh vízáttörésnél

Tierney Clark azért jó arc a történetben, mert az ő hídjai nem dőltek össze. Köszönheti ezt annak, hogy jó volt abban, amit csinált, és köszönheti annak, hogy őelőtte már egy csomó olyan hidat megterveztek, ami összedőlt. Így például James Finley, amerikai mérnök néhány hídja is összedőlt, néhány meg nem. James Finley nevéhez fűződik az első lánchíd (Jacob's Creek Bridge, 1801), az ő ötlete volt a lánc pilonok fölött való átvezetése. Bár Finley azért már mind térben, mind időben távol van, a hasonlóság tagadhatatlan - főleg, mert állítólag az ő hídjait vette alapul Tierney Clark. A Leigh Water Gap Chain Bridge is kísértetiesen emlékeztet a Széchenyi lánchídra, csak épp a megszokott klasszicista pilonok helyén faházak állnak. Ezek a faházak egy tűzvész során le is égtek, de a híd állva maradt, a nagy ijedtségben mégis lebontották, 110 évvel átadása után.


Egy lánchíd Hammersmithben, rajta emberek, alatta evezősverseny

Széchenyinek nagyon bejöttek a hidak, amiket Angliában látott. Úgy lehetett velük, mint mi vagyunk Zaha Hadid, Frank O. Gehry vagy Daniel Libeskind épületeivel - ilyen nekünk is kell! Hiába született szinte évente új hazai terv az állandó híd építésére, Széchenyi félresöpörte azokat, és elment Angliába sztárszemlére, mint már említettük. Végül is William Tierney Clarkot választotta ki, és ezzel tulajdonképpen hidat is választott. Nem véletlenül testvérvárosa Budapestnek Hammersmith, itt épült Clark tervei szerint az első lánchíd, amely a Temze fölött ívelt át. Széchenyi látogatásakor a híd teljes szépségében és erejében állt, 1870-ben azonban mintegy 12 000 néző gyűlt össze a hídon a Cambridge-Oxford egyetemi evezősversenyt végigszurkolni, amit már alig bírt ki a szerkezet, úgyhogy a tulajdonosok bepánikoltak, és a hidat teljesen átalakították.


Egy lánchíd Shorehamban

Az 1833-ban épült shorehami Norfolk Bridge-t, amely lényegében a pilonokon álldogáló négylábúakban különbözött a Széchenyi lánchídtól, a 20. század elején lebontották, az 1832-ben átadott Marlow Bridge azonban máig áll (lsd. fotó a poszt elején). Ez a Lánchíd mellett az egyetlen megmaradt hídja Clarknak, a tényre angol és magyar nyelvű tábla emlékeztet a hídon. Mind a három lánchíd szinte azonos a Lánchíddal, a marlow-i híd kandeláberein például pontosan ugyanazokat a díszítéseket találjuk. És ez még csak nem is egy teljes lista William Tierney Clark hídjairól. Elsőre alig lehet őket megkülönböztetni a Széchenyi lánchídtól, Lánchíd és lánchíd között gyakorlatilag nem látni különbséget - a hasonlóság döbbenetes. Azonban az itt bemutatott képek után tekintsünk meg egy fotót a Lánchídról (például a következő posztban, vagy a blog fejlécén), és döntsük el, valóban csak egy típustervről van-e szó!


Egy lánchíd Marlow-ban, ismerős díszekkel NÉZD MEG NAGYBAN; a teljes hidat lsd. első fotó

¹A Clark Ádám tér nem a híd tervezőjéről lett elnevezve (szerencsére; gondoljunk bele, William Tierney Clark tér), hanem az ugyancsak brit Adam Clarkról, aki bár rokoni kapcsolatban nem állt Tierney Clarkkal, de véletlen ő is pont Clark, és a híd építésének vezetője volt.

 

Vissza a főoldalra

 

1 komment

Címkék: lanchid nem budapest


2009.12.02. 08:35 BDzsH

Legöregebb hidunk - az első 100 év

Nyögtünk a hídtalan Pest-Budán, tervezgettünk állandó hidakat, majd felépítettük a Lánchidat a blogon. Itt az ideje a Lánchíd születésnapját ünneplő sorozat következő részeként átnézni az elmúlt 160 évét a hídnak, illetve az elmúlt 160 év első 100 évét!

A híd avatásakor még nem, csupán 1850-re lettek készen Marschalko János oroszlánjai, és két évvel később kerültek fel talapzatukra a Sina és Széchenyi családok címerei. A hidat „tető alá hozó” családok címere senkit sem zavart, de a szobrászt több kritika érte amiatt, hogy nagymacskáinak nincsen nyelve. Marschalko aztán egy valódi oroszlánon volt kénytelen (állítólag) bebizonyítani, hogy ilyen test- és fejtartás mellett valóban nem látszik a cicus nyelve. Pest 1841-ben, Buda pedig 1857-ben perelte be az építkező társulatot, mert vámszedési joguk által hozott bevételek jelentős mértékben megcsappantak az új átkelő létrejöttével. 1863-ban Budával, 1864 elején pedig Pesttel sikerült megegyeznie a Lánchíd Társaságnak: évi 12.000-12.000 forint kárpótlást kapott a két város. Ez főleg annak fényében lehet érdekes adat, hogy a hídvámból származó bevétel 1871-ben például – ez volt a rekordév – 725.000 forint körül alakult, míg a híd fenntartására ennek töredékét,e évi 10.000-35.000 forintot kellett fordítani. A lényeg: mindenki elégedett volt.

 

A Lánchíd 1850 körül (Kurz-Rohbock)

A megnyitását követő 20. évben azonban már csak nehézkesen tudta ellátni az új híd a fejlődő ikervárosok közti forgalom lebonyolítását. A Lánchíd szerkezete is problémát okozott, a teherforgalom igencsak igénybe vette azt, néha cserélni kellett a törött/repedt hídelemeket. Új híd építése azonban 1-1 mérföldes távolságon belül a Lánchíd Rt-vel kötött szerződés alapján nem volt lehetséges. Felmerült hát, hogy az egész részvénytársaságot meg kellene vásárolnia az államnak, hogy ezzel tulajdonába kerüljön a híd és a szerződés semmissé legyen. A részvényenkénti 609 forintos vételárat a társaság utolsó közgyűlése elfogadta, és 1870. július 1-jével a magyar állam lett a létesítmény tulajdonosa. Elkezdődhetett az új híd tervezgetése, ez lett a Margit híd, melynek létesítését a Lánchíd állapotával is indokolták. (A Margit híd történetét itt olvashatod el: I; II; III. rész)

A Lánchíd 1890-ben még a régi, könnyebb tartószerkezettel. A pillérek nem változtak, és a szerkezet is jól utánozza a régit, de azért a régi jóval könnyedebb volt. Forrás: FSZEK

A második budapesti átkelő 1876-os átadása után kezdtek el komolyan gondolkodni a Lánchíd felülvizsgálatáról. 1887-ben átfogó szilárdsági vizsgálatokat kezdeményeztek, mely során megállapították, hogy az egész szerkezetet át kell építeni, ha továbbra is fenn kívánják tartani a forgalmat. A legnagyobb gondot az 1849-ben még korszerűnek számító, de mégis kezdetleges merevítés jelentette, amely az útpálya terhelésre (forgalomra, időjárásra) bekövetkező csavarodását nem tompította kellőképpen. A teljes szerkezet átépítése azonban igen drága mulatság volt, és a kieső forgalmat is ki kellett váltani valamivel, így a délen építendő két híd (Erzsébet és Szabadság hidak) megvalósulásáig nem jöhetett szóba.

 

A híd 1914-1915-ös átépítése alatt. A középső nyílásban biztosítani kellett a hajózhatóságot. Forrás: FSZEK

Az átépítéskor a megnövekedett terhelés elbírása mellett a régi híd formájának megőrzését tűzték ki célul. Ki kellett cserélni az útpályát és a teljes láncsort, tehát a pillérek kivételével gyakorlatilag mindent. A régi, kb. 2100 tonnás vas- és acélszerkezetet egy több mint 5000 tonnás váltotta fel. A láncszemek nagysága megközelítőleg a duplája lett, így az útpálya függesztő elemei is 180 centi helyett 360 centis távolsága kerültek egymástól. Ekkor épült be az akkor fakockás úttestet a gyalogosjárdától elválasztó merevítő-szerkezet is, a járdák pedig 1,8 méterről 2,2 méteresre bővültek. A lényegében teljesen visszabontott szerkezet építését a folyómeder teljes állványozása mellett végezték 1914. február 3. és 1915. november 27. között. Az építkezés gyorsan haladt, pedig még baleset is hátráltatta: 1914 nyarán a Margit-szigetről elszabaduló csónakház lerombolta a Lánchíd budai nyílásának állványozását, és egész Budafokig sodorta annak maradványait. A hidat az átépítés befejezésétől hívták először Széchenyi lánchídnak. 1918 novemberében az összes átkelőn, így a Lánchídon is eltörölték a hídvámot.

A híd átépítés előtti és átépítés utáni láncszerkezete. Így már egyértelmű a különbség. (NAGYOBB KÉPÉRT KATT)Forrás: FSZEK (1890) és LIFE (1939)

A növekvő forgalom a ’30-as években kezdett egyre nagyobb problémát okozni a két hídfőben. A budai hídfő mellett akkor még két hatalmas minisztériumi épület állt, a körforgalom helyett pedig egy egyszerű X alakú útkereszteződés volt. A Fő utca és a Lánchíd utca forgalma, akárcsak ma, akkor is akadályozta egymást, azonban könnyedséget jelentett, hogy a villamosforgalom itt már eleve a híd alatt átvezető aluljáróban bonyolódott, nem úgy mint Pesten: a mai Roosevelt téren az épületek előtt kerülte meg a teret a dunaparti villamosvonal, keresztezve ezzel az összes Pestről a hídra vezető utca forgalmát. Előbbi tér átalakítására a második világháború pusztításai adtak lehetőséget, utóbbit pedig már a háború előtt elkezdték, de a villamos-aluljáró szintén csak a háború után készülhetett el. De ne szaladjunk ennyire előre! 1937-ben az olasz III. Viktor Emánuel látogatása alkalmából több épület, köztük a Lánchíd első díszvilágítása is elkészült. A pillérek éleit, a láncok ívét, és az útpálya szélét folyamatos fényfüzérrel tették az éjszakai panoráma részévé (lsd. a blog fejléce). A hidat ebben az állapotában érte a második világháború. A híd felrobbantásáról, újjáépítéséről, és az elmúlt 60 évről következő bejegyzésünkben olvashattok.

A lánchidi gyorsforgalmi aluljáró 1939. júniusi átadása

 

Folytatjuk...
 
BDzsH
 

 

13 komment

Címkék: budapest híd lanchid v.ker margit hid i.ker


2009.11.28. 09:09 Zsámboki Miklós

hetiBeton

 Egyébként tegnap is volt persze hetiBeton, a Média Építészeti Díjről mondtuk el, ami eszünkbe jutott az átadón. Itt hallgassad ezt!


A győztessel például nem voltunk megelégedve, ó

Szólj hozzá!


2009.11.23. 11:41 Zsámboki Miklós

KÉK

Cuki.

KÉK from kekvideo on Vimeo.

 

Ugyanitt Városi Soft-Rehab: "Urbanity II." - mikrobeavatkozások Budapesten, november 24., kedd (holnap), Merlin.

Éés filmfesztivál, két napos! December 11-12, Építészet és megszállottság

KEK.ORG.HU, nézzed sokat
Facebook/KÉK, kövessed nagyon

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása