(Az alábbi cikkhez mellékelt képek a Magyar Építőművészet digitalizált változatából származnak.)
A Ferenciek terén - ahol füves buszmegálló is volt már - található Budapest egyik legegyedibb épülete. Ez nem más, mint az egykori Belvárosi Takarékpénztár Palotája. A tervező egy bizonyos Schmahl Henrik - Hamburgi születésű, később "elmagyarosodott" építész, Ybl irodájának munkatársa - aki nem titkoltan személyes kedvencem a korszak építészei közül, nem utolsósorban ezen épülete miatt. Most azonban, a cikksorozat első részében, nem vele, hanem a meg nem valósult tervekkel fogunk foglalkozni. Mindig is izgalmasnak találtam a múlt azon pillanataival foglalkozni, ahol több alternatíva is állt a döntéshozók előtt. Amit ma láthatunk az a győztes terv. De milyen volt a többi?
Ez itt nem rangsor, csak ábécé sorrend! Az alatta található sorok pedig szigorúan egy laikus megjegyzései!
1. Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
Érdekes terv, de számomra valahogy nem áll össze az épület. Furcsa az ellentmondás a homlokzatok és a sarokidom díszítettsége között. A pagoda-szerű manzárd tető pedig nagy melléfogás.
2. Himmler Miksa
Némileg újító szellemű terv, egyszerű, már-már unalmas architektúra. Érdekes, hogy a gazdagon díszített tetőszerkezet hangsúlyát máshova helyezi, mint a többiek, akik legtöbbször ezt megosztják.
3. Hubert József
A konzervatív terv egyik legnagyobb hibája szerintem a tetőidomok hiánya. Az épület homlokzati architektúrája megkövetelné ezeket.
4. Hübner Jenő és Mészner Sebestyén
A hatalmas, nehéz kőhomlokzatok, oszloprendek és kupolák konzervatív ízlésű tervezőkről árulkodnak. Kitűnő és méltó székház lenne egy olyan pénzintézet esetében, aki marketingjébe nem építi be a "modernitás" jelszót.
5. Jónás Dávid és Jónás Zsigmond
A "családi terv" rendkívül modern, és praktikus, mint a jelige is mutatja: célszerű. Mindezzel együtt lélegzetelállítóan elegáns formakezelése. A tetőidomok teljesen szoldiak, ez mégsem kelt hiányérzetet, mint más esetekben. A franciaudvar viszont szerintem a Ferenciek tere testében idegenül hatna.
6. Komor Marcel és Jakab Dezső
A híres építészpáros épülete igen színvonalas és kiegyensúlyozott alkotás, de nekem kicsit unalmasnak hat.
7. Korb Flóris és Giergl Kálmán
A tér többi épületét (Királyi Bérház, Klotild-paloták) tervező páros e terve már egy kevés újításról tanuskodik. A nyugodt tetőidomok és homlokzatképzés ellenére sem unalmas az épület. Érdekes megfigyelni a Ferenciek terei kapu furcsa, egyszerre szimetrikus és asszimetrikus elhelyezkedését.
8. Löbl Ferenc
A bécsi építész terve, mintha csak a Ferenciek terén szemben álló Királyi Bérház átdolgozott változata lenne, amit a pályázaton szintén résztvevő Korb és Giergl tervezett. Ha nem is koppintott, akkor fogalmazzunk úgy, igen nagy hatással volt rá a tér többi, akkor új épülete.
9. Miklós Ede és Wirth Nándor
Az art decos épület kétségtelenül érdekes eleme lett volna a városképnek, sarokkupolája roppant izgalmas, a homlokzaton végigfutó vertikális elemek megmagasítják az épületet. Rendkívül újító terv!
10. Moskovits Ferenc
Szecessziós terv, az unalomig ismételt formákkal. Semmi izgalmasat nem találok benne.
11. Papp Gyula és Szabolcs Ferenc
Egyik személyes kedvencem, nem titkolom. Talán mert legjobban hasonlít a megvalósult terv koncepciójára. Egyszerű, módjával díszített homlokzatok, szép tetőidomok, jó arányok. Jó terv!
12. Pártos Gyula
Az egyszerű homlokzatot izgalmas formavilágú tetőszerkezet koronázza. A sarokkupola igencsak különleges, ugyanakkor nagyon emlékeztet a Blaha Lujza tér egyik sarokházáéra.
13. Pauer János
Pauer tervezte az egyik legrondább homlokzatot. Igaz, hogy rengeteg az üvegfelület, de az egész neobarokkos hatású homlokzat, a rengeteg ablak és a hangsúlytalan tetőidomok rémes összhatást eredményeznek. Viszont dícséretre méltóak a földszinti portálok méretei.
14. Pollák Manó és Gondos J.
Minden bizonnyal ez a legszebb kép az összes közül. Az épület hatalmas kőfelületei hasonlóvá teszik Hübnerék tervéhez, azonban formavilága attól némileg haladóbb, és mozgalmasabb, így összhatásában egy kellemesen brutális épület.
15. Rainer Károly
A visszafogott homlokzat legnagyobb hibája a két francia-udvar, ami a Ferenciek tere térfalától teljesen idegen megoldás lett volna. A terven az épület, ezen túl igen "fejnehéznek" hat.
A tervpályázatra 43 pályamű érkezett be. Sajnos ebből csak 15-ről tartalmaz képeket a Magyar Építőművészet. Amennyiben a további 28 terv közül látókörünkbe kerül néhány nem fogunk késlekedni kiegészíteni a posztot. A Magyar Építőművészet fent linkel számai tartalmazzák továbbá az 1908-as bíráló bizottság véleményeit a tervekről.
Jól érzékelhetőek az építeszet 1908-as dilemmái, útkeresése, a progresszió, a konzervativizmus, és az átmenetek különbségei. Tanulságos megnézni egy 100 évvel ezelőtt lezajlott pályázat műveit.
A cikksorozat következő részében a megvalósult házat nézhetitek meg kívülről és belülről, - nem csak a passzázst! - érdemes lesz visszalátogatni!
BDzsH
Utolsó kommentek