Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2008.10.29. 09:50 BDzsH

Egy százéves tervpályázat - Párizsi-udvar I. rész

(Az alábbi cikkhez mellékelt képek a Magyar Építőművészet digitalizált változatából származnak.)

A Ferenciek terén - ahol füves buszmegálló is volt már - található Budapest egyik legegyedibb épülete. Ez nem más, mint az egykori Belvárosi Takarékpénztár Palotája. A tervező egy bizonyos Schmahl Henrik - Hamburgi születésű, később "elmagyarosodott" építész, Ybl irodájának munkatársa - aki nem titkoltan személyes kedvencem a korszak építészei közül, nem utolsósorban ezen épülete miatt. Most azonban, a cikksorozat első részében, nem vele, hanem a meg nem valósult tervekkel fogunk foglalkozni. Mindig is izgalmasnak találtam a múlt azon pillanataival foglalkozni, ahol több alternatíva is állt a döntéshozók előtt. Amit ma láthatunk az a győztes terv. De milyen volt a többi?

Ez itt nem rangsor, csak ábécé sorrend! Az alatta található sorok pedig szigorúan egy laikus megjegyzései!

1. Bálint Zoltán és Jámbor Lajos

 

Érdekes terv, de számomra valahogy nem áll össze az épület. Furcsa az ellentmondás a homlokzatok és a sarokidom díszítettsége között. A pagoda-szerű manzárd tető pedig nagy melléfogás.


2. Himmler Miksa

 

Némileg újító szellemű terv, egyszerű, már-már unalmas architektúra. Érdekes, hogy a gazdagon díszített tetőszerkezet hangsúlyát máshova helyezi, mint a többiek, akik legtöbbször ezt megosztják.


3. Hubert József

 

A konzervatív terv egyik legnagyobb hibája szerintem a tetőidomok hiánya. Az épület homlokzati architektúrája megkövetelné ezeket.


4. Hübner Jenő és Mészner Sebestyén

 

A hatalmas, nehéz kőhomlokzatok, oszloprendek és kupolák konzervatív ízlésű tervezőkről árulkodnak. Kitűnő és méltó székház lenne egy olyan pénzintézet esetében, aki marketingjébe nem építi be a "modernitás" jelszót.


5. Jónás Dávid és Jónás Zsigmond

 

A "családi terv" rendkívül modern, és praktikus, mint a jelige is mutatja: célszerű. Mindezzel együtt lélegzetelállítóan elegáns formakezelése. A tetőidomok teljesen szoldiak, ez mégsem kelt hiányérzetet, mint más esetekben. A franciaudvar viszont szerintem a Ferenciek tere testében idegenül hatna.


6. Komor Marcel és Jakab Dezső

 

A híres építészpáros épülete igen színvonalas és kiegyensúlyozott alkotás, de nekem kicsit unalmasnak hat.


7. Korb Flóris és Giergl Kálmán

 

A tér többi épületét (Királyi Bérház, Klotild-paloták) tervező páros e terve már egy kevés újításról tanuskodik. A nyugodt tetőidomok és homlokzatképzés ellenére sem unalmas az épület. Érdekes megfigyelni a Ferenciek terei kapu furcsa, egyszerre szimetrikus és asszimetrikus elhelyezkedését.


8. Löbl Ferenc

 

A bécsi építész terve, mintha csak a Ferenciek terén szemben álló Királyi Bérház átdolgozott változata lenne, amit a pályázaton szintén résztvevő Korb és Giergl tervezett. Ha nem is koppintott, akkor fogalmazzunk úgy, igen nagy hatással volt rá a tér többi, akkor új épülete.


9. Miklós Ede és Wirth Nándor

 

Az art decos épület kétségtelenül érdekes eleme lett volna a városképnek, sarokkupolája roppant izgalmas, a homlokzaton végigfutó vertikális elemek  megmagasítják az épületet. Rendkívül újító terv!


10. Moskovits Ferenc

 

Szecessziós terv, az unalomig ismételt formákkal. Semmi izgalmasat nem találok benne.


11. Papp Gyula és Szabolcs Ferenc

 

Egyik személyes kedvencem, nem titkolom. Talán mert legjobban hasonlít a megvalósult terv koncepciójára. Egyszerű, módjával díszített homlokzatok, szép tetőidomok, jó arányok. Jó terv!


12. Pártos Gyula

 

Az egyszerű homlokzatot izgalmas formavilágú tetőszerkezet koronázza. A sarokkupola igencsak különleges, ugyanakkor nagyon emlékeztet a Blaha Lujza tér egyik sarokházáéra.


13. Pauer János

 

Pauer tervezte az egyik legrondább homlokzatot. Igaz, hogy rengeteg az üvegfelület, de az egész neobarokkos hatású homlokzat, a rengeteg ablak és a hangsúlytalan tetőidomok rémes összhatást eredményeznek. Viszont dícséretre méltóak a földszinti portálok méretei.


14. Pollák Manó és Gondos J.

 

Minden bizonnyal ez a legszebb kép az összes közül. Az épület hatalmas kőfelületei hasonlóvá teszik Hübnerék tervéhez, azonban formavilága attól némileg haladóbb, és mozgalmasabb, így összhatásában egy kellemesen brutális épület.


15. Rainer Károly

 

A visszafogott homlokzat legnagyobb hibája a két francia-udvar, ami a Ferenciek tere térfalától teljesen idegen megoldás lett volna. A terven az épület, ezen túl igen "fejnehéznek" hat.

A tervpályázatra 43 pályamű érkezett be. Sajnos ebből csak 15-ről tartalmaz képeket a Magyar Építőművészet. Amennyiben a további 28 terv közül látókörünkbe kerül néhány nem fogunk késlekedni kiegészíteni a posztot. A Magyar Építőművészet fent linkel számai tartalmazzák továbbá az 1908-as bíráló bizottság véleményeit a tervekről.

Jól érzékelhetőek az építeszet 1908-as dilemmái, útkeresése, a progresszió, a konzervativizmus, és  az átmenetek különbségei. Tanulságos megnézni egy 100 évvel ezelőtt lezajlott pályázat műveit.


A cikksorozat következő részében  a megvalósult házat  nézhetitek meg kívülről és belülről, - nem csak a passzázst! - érdemes lesz visszalátogatni!

BDzsH

vissza a főoldalra

4 komment

Címkék: budapest terv ferenciek tere v.ker


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr73737470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2008.10.29. 11:40:05

nekem abszolút a győztes a győztes. szerintem a hely megköveteli a sarok hangsúlyosságát a ferenciek terére néző hosszú homlokzattal szemben, és ezt sok pályázat nem veszi figyelembe; a 11. tervvel is az a bajom, hogy felépítésében nagyon hasonlít a gresham palotára, amibe merőlegesen, szemből fut bele a lánchíd, míg ide az erzsébet híd-ferenciek tere-kossuth utca tengellyel párhuzamosan elhelyezkedő épület kell.
másik véglet, amikor mégis van sarok, de viszont egyből olyan brutális, hogy erős dominanciájával teljesen elnyomja az épület többi részét, ami így bár méretéből nem veszít, mégis szüke, unalmas lesz.

schmahl henrik ezzel szemben... lsd. a folytatásban :)

MuMa · http://muma.freeblog.hu 2008.10.30. 23:40:38

Milyen jó poszt ez! (Csodálat.) Az art deco a gyengém, szóval én Miklós Ede és Wirth Nándor tervére szavaznék. Erős, ugyanakkor nagyon finom és érzékeny. Hatásában kicsit emlékeztet a Deák téri Modern és Breitner-áruházra, amelyről már esett szó itt nálatok.
varoskepp.blog.hu/2008/10/09/keresd_a_kulonbseget_iii_resz
Egyébként nem manzárdkupola volt rajta, hanem egy harang alakú szerkezet, és szerintem kifejezetten hiányzik az összképből - mint ahogy a Miklós-Wirth terven is a torony teszi fel a koronát a kompozícióra.

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2008.10.31. 13:08:06

Köszönjük, igyekszünk!

Ha így állsz az art decohoz akkor bizonyára hiányzik a Hungária Biztosítótársaság bérháza (? - székháza) - Károly körút 3/c tetődísze is, ami egy igazán különleges art decos "kupola" volt. Fekete színével és fehérre mázolt részletképzésével talán a város legkülönlegesebb tetőidoma volt. Ma a helyén a Ford gyár tetőneonja van. A házat nemrégiben teljesen felújították, ahogy a Modern is Breitnert is.

Kupolák, tetődíszekről lesz majd poszt, már ígértem, 2 hete íródik legalább, még alakulóban van!

MuMa!

Nincsen háború előtti képed a Modern és Breitner épületéről? Mert nekem csak egy bélyegméretű van, ráadásul elég rossz minőségű, könyvből kellene kismásolni.

thyles (törölt) 2008.10.31. 15:04:19

Hú, én nem szeretem a Schmahl-épületet, valszeg csak azért, mert távol áll tőlem ez móros-gótikásos-nemtommilyen kavarék.
Ami nagyon jó benne, az a légiesség, szemben az itt tárgyalt, építészetileg jóval színvonalasabb, de nehéz és monumentális épületekkel.

A tervek közül a Jónás-fivérek és a Miklós-Wirth páros terve tetszik legjobban, városképileg pedig talán a Klotildok és a Királyi bérház stílusában fogalmazott ház illenék ide leginkább. Igazán nagyszerű, nagyvárosias együttes lenne.

off:

Ha már ennyit említititek, nem állom meg okoskodás nélkül, de 1908-ban sztem nem beszélhetünk art decóról.
Ez inkább vmi jugendstilből és bécsi szecesszóból táplálkozó korai modern (?).

Kedves Muma, ami a Modern-Breitner sarokizéjét illeti, a formaképzést lazán kezelő korabeli házak elemeit elég nehéz besorolni, csak az egyszerűség kedvéért írtam manzárdkupolát (és összhang ide vagy oda, nekem nélküle jobban tetszik, a torony így viccesen mord, és semmi nem vonja el a figyelmet a maja robotemberekről:)

Ja, és sok ilyen posztot még! És köszönet az ilyen blogokért és a munkáért amit belefeccöltök! (Ez Mumának is szólt)