Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2008.11.13. 17:37 Zsámboki Miklós

A Lipótvárosi zsinagóga

Szeretünk meg nem valósult tervekkel foglalkozni, városról lévén szó pedig nagyon izgalmas tud lenni a "milyen lett volna, ha"-féle ábrándozás. Egy különösen meghökkentő projektre bukkantunk, amiről nem lehet nem véleményt alkotni, egyrészt mert ha megvalósult volna, akkor a Kossuth tér és közvetlen környezete - ami talán a leginkább magától értetődő része Budapestnek - totál máshogy nézne ki, másrészt mert egy  zsinagógát terveztek oda, ahol ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság áll, miközben Budapest zsidóságával máig nem tudjuk, hányadán is állunk.

 Pesti Központi Kerületi Bíróság helyett zsinagóga?  /kép: kozti.hu/

Lipótváros hamar kereskedelmi központtá alakult: itt volt a hajóhíd, itt volt a Rak-piac, itt építettek raktárat és otthont a módos kereskedők, hogy üzletet nyissanak. 1891-ben tizenkétezer fő a negyed zsidó lakossága, ami a VI. és VII. kerületek hatvankétezres zsidó populációjához képest eltörpülő, de Lipótváros esetében ez tulajdonképpen kiteszi a helyi nagypolgárságot. Szükségét érezte hát ez az előkelő lakosság egy saját zsinagóga emelésének, kérvényezte is a hitközség 1893-ban a hatóságokat, hogy egy korábban megszerzett telken templomot építhessenek. "A hitközség, midőn istentiszteleti intézményei terén egy általánosan érzett hézagot óhajt pótolni, arra kell, hogy tekintettel legyen, hogy az általa megalkotandó templom a mellett, hogy egyrészt terjedelménél fogva a zsidó hívek minél nagyobb számát legyen képes tartósan befogadni, másrészt a fő és székvárosnak méltó díszére szolgáló monumentális épület legyen." ¹

Ingyen átengedte a Szalay, Szemere, Markó és Koháry (ma Nagy Ignác) utcák határolta területet a főváros, a következő feltételekkel: egy VI. vagy VII. kerületi iskola építése; a templom 8 éven belül való befejezése; a telken a be nem épített területen sétány kialakítása. 1898. február 20-án jelent meg a pályázati felhívás, mely építészetileg szabad kezet ad a tervezőknek, az igényelt belső terek felsorolásán és a székek paraméterein kívül három lényegi kikötést szab csupán: a monumentális hatású épületnek minden oldalról szabadon kell állnia², 3600 fő befogadására kell alkalmasnak lennie, elkészítésének összköltsége nem haladhatja meg az egymillió forintot. A beérkezett 23 pályamű közül a többek közt Hauszmann Alajosból és Steindl Imréből is álló zsűri végül Foerk Ernő és Schömer Ferenc "Alef" jeligéjű tervét hozta ki győztesnek, második helyezést ért el a Bálint és Jámbor cég, harmadik lett Lajta Béla.

A Foerk-Schömer páros győztes pályaműve

Egyik pályázó sem tudta azonban egymillió forint alá szorítani a tervezett költséget (a győztes pályaműnek csupán kupolája 6 millió forintba kóstált volna), ami egy "a fő és székvárosnak méltó díszére szolgáló" monumentális épület esetén annyira nem meglepő: az ekkor már javában épülő Parlament például alapból 9 millió forinttal rajtolt,  összesen pedig 19 millió forintba került.³ Hiába próbálkoztak további pályázati kiírással, új zsűrivel, hiába készített kupola nélküli olcsóbb tervet Foerk Ernő, egymillió alá csak nem sikerült menni, így aztán 1907-ben, 17 év huza-vona után végül rájöttek, hogy "nagy szükséglet egy nagy templomra a Lipótvárosban fenn nem forog", a telket a Dohány utcai zsinagóga szomszédos telkeire cserélték, és inkább gyorsan elfelejtették az egészet.

Nem lehet azonban ennyivel továbblépni a dolgon, hiszen a tervre a főváros rábólintott, a hitközösség rábólintott, a zsűri rábólintott: a zsinagóga akár meg is épülhetett volna, ha épp pénz akadt volna rá.  Egy kivételtől eltekintve az összes pályázó centrális elrendezésű, kupolás templomot álmodott a négyzet alapú telekre, így a győztes Foerk-Schömer páros is: talán nem véletlenül, ők a legnagyobbat. Ijesztő, 70 méter magas templom tervével pályáztak, amely magasságon csak a Parlament és a Bazilika 96 métere tesz túl. Az egyébként a Steindl Imre irodájának is dolgozó szerzőpáros munkája mind főhomlokzati kapujában, mind kupolájának dobján idézi a Parlament motívumait, ami klassz, de teljesen felesleges, mert a kupola olyan brutális, hogy az épület egyensúlya teljesen felborul, már-már nevetséges. Nem csak a kupola túl nagy, de minden más kicsi: béna kis tornyai például a mögöttük magasodó óriási izé előtt szánalmasan hatnak.

A Foerk-Schömer páros 40+30 méteres kettőskupolája /kép: hvg.hu/

A régi épületeket mindenki szereti, a templomokat végképp, de a zsinagógákat még ezekhez képest is plusz varázs övezi. Vajon úgy ragaszkodnánk ehhez az épülethez, mint a Belváros bármelyik öreg házához? Ez is ugyanúgy nagy, díszes lenne, és százéves. Vagy nem, púp lenne a város hátán? Lehet, hogy látták ezt már a századfordulón is, mikor elhagyták a tervet, ha nem is ez volt a döntő ok? Lehet, hogy nem smucigok voltak az egymillió forinthoz való abszurd ragaszkodással, csak egyszerűen nem is gondolták komolyan az egészet? - kipróbálták, milyen lenne ha építenének ők is egy Szt. István-bazilikát, mert már megtehették. Lehet. A jómódú Lipótváros presztizs-beruházása mindenesetre nem valósulhatott meg, ami talán annyira nem is nagy tragédia (akár kupola, akár nem). Egyrészt, megúsztuk, hogy egy gigantikus pöcs ágaskodjon túrórudi árválkodjon a Belvárosban, mondhatni indokolatlanul,  másrészt pedig végeredményben a Lipótvárosi zsinagógának - ami egyébként Európa legnagyobb zsinagógája lett volna - köszönhetjük Európa legnagyobb zsinagógáját, a Dohány utcai zsinagógát.

 

¹ Ha valaki mindent, de tényleg mindent meg akar tudni a dologról, Gábor Eszter tanulmánya még akkor is túl sok információt fog tartalmazni. Remek olvasmány, kezdve az aktuális helyzet leírásától a projekt állomásainak részletezésén át a kortárs vélemények idézésééig. Gábor tanulmánya után furcsa, de hasznos A zsidó Budapest (Frojimovics Kinga, et. al.) című könyv a témával foglalkozó fejezete is.

² Sem a Rumbach, sem a Dohány utca zsinagóga nem kapott hangsúlyos városképi szerepet: előbbi egy szűk utca zárt sorába épült, és utóbbi is - mai állapotával ellentétben - bérházaktól volt közrefogva.

³ http://hvg.hu/itthon/20070327_zsinagoga_zsido_hitkozseg_kossuthter.aspx

 

Vissza a főoldalra

3 komment

Címkék: budapest kupola terv v.ker anno es most


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr35766044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

thyles (törölt) 2008.11.13. 21:48:19

Szvsz a nagy zsinagógaépítő Baumhorn terve az egyetlen, amit el tudnék képzelni a pesti városképben. A bizarr épületek szerelmeseként tetszik a Kármán-Ullmann-féle, a nyerteshez képest sokkal modernebb hangütésű épület, bár az is egy súlyosan léptékhibás, daganatszerű izé.

A második helyezett, legyen akár a tervezőpáros a legtehetségesebbek és legnagyszerűbbek egyike, magyaros architektúrájával nekem olyannak tűnik, mint egy óriásira felpumpált fantasy-épület, ami ötödekkora méretben akár még mutatna is.

A többi, hát hogy is mondjam, a nyerteshez hasonló ízléstelen rémálom, és ha fennáll a fönti választás, én a magam részéről örülök, h nem épült meg egyik sem.

(Amúgy képzeljük el, manapság mekkora kolonc lenne a hitközség nyakán egy ilyen "imastadion":)

salzburg 2008.11.14. 15:42:15

A hajóhíd sohasem érintette Lipótvárost, valamit félrenézhettél. A Pest és Buda közötti hajóhíd a mai Lánchídtól délebbre működött.

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2008.11.15. 17:49:03

Solaitid helyett reagálok:

A hajóhíd a mai Deák Ferenc utca vonalában volt. Lipótváros határai a következőek: Szent István körút - Bajcsy Zsilinszky út - Deák Ferenc tér - Deák Ferenc utca - Vígadó tér déli oldala - Duna folyam.

Vagyis a hajóhíd Lipótvárosban IS volt, tehát a szerzőtársam által leírtak nem voltak pontatlanok. Azt, hogy pont a két városrész határán volt szóvá tenni szőrszálhasogatás!