Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2008.12.08. 08:28 Zsámboki Miklós

Szent és sérthetetlen?

Megy a hirig a Dísz tér 17. (Honvéd Főparancsnokság maradéka) tervpályázattal kapcsolatban, nehéz értékelhető információt találni még az építészfórumon is a nagy anyázás közepette, de mi ebbe inkább nem megyünk bele; úgy érezzük, abból a szempontból, hogy végül is mit fogunk a Dísz téren látni, nekünk, városlakóknak tulajdonképpen irreleváns a nyálverés, ami most van. Hidegen hagynak az építészek ilyen-olyan szívfájdalmai és személyes sérelmei, a botladozás mögött álló politikai csatározást pedig igazán nem érezzük feladatunknak kitárgyalni. A pályázat eddigi - nagyon nyomasztó és ciki - történetét Somlyódy Nóra foglalja össze a MaNcs 2008/47. számában, aki pedig a szakma (juj!) iszapbirkózására kíváncsi, szörföljön az építészfórumon. Mi itt a az alapvető miérttel fogunk foglalkozni a magunk laikus, de csendes módján, hogy egyáltalán miért kell hozzányúlni a Honvéd Főparancsnokság épületének csonkjához, ránézünk a terv változataira is, végül pedig szavaztatunk egy jót, a biztonság kedvéért.

 A Honvéd Főparancsnokság Dísz térre néző főhomlokzata anno

1897-re készült el a már 1882 óta álló Honvédelmi Minisztérium épületét kiegészítő tömb, a Honvéd Főparancsnokság Kallina Mór tervei szerint. Az épület harmonizált a minisztériumi épülettel, annak vertikális elosztását megtartotta. A Dísz tér felé négyszintes, kilenctengelyes homlokzattal nézett, háromtengelyes középrizalitját korinthoszi oszlopok és timpanon díszítette, az egész épületet pedig egy téglalap alapú kupola koronázta a Háború és a Béke allegorikus szobraival.

Az egész együttes a második világháborúban megsérült, és az azt követően a terület kapcsán kialakult tanácstalanság miatt szép lassan elfogyott a Főparancsnokság alsó két szintjét és az épületek pincéit leszámítva  A négy szintből kettő maradt, a középrizalitot már csak síkból való kiugrása jelzi, kupola, szobrok, timpanon, oszlopok, díszek, szevasztok. Ez van ma ott: egy csonk. Ezzel a kupaccal szeretnének valamit kezdeni, és ez nem akar sikerülni már sok éve.

A látvány ma /kép forrása/

Ez az épületmaradvány így önmagában nem mond többet, mint amennyit egy a világháború előtt itt állott épületre emlékeztető tábla mondana, csak az nem foglalna el ennyi helyet, és nem keltene ilyen szívfájdító látványt. Meg kell érteni, hogy jelenlegi formájában a konkrét épületcsonkon nincs semmi védendő, nem hordoz szellemi, történelmi értéket, inkább olyan, mint egy kátyu. El kell fogadni, hogy csak átalakítással lehet az épületet történelmi szimbólummá emelni. Lehet ez a teljes lebontás és a fent emlegetett táblás-megoldás, lehet ez az épület jelenlegi formájának megtartása és beépítése új kontextusba, és lehet az egykori épület teljes visszaállítása. Utóbbi talán nem is lehetséges, de biztos, hogy sokkal komplikáltabb lenne, mint amennyit megér: a 21. században nem építünk 19. századi épületeket, vagy ha igen, az hagyján, hogy hazugság, de felesleges - a mai igényeket egy több mint száz éve tervezett épület aligha elégíti ki. Az épületmaradék teljes lebontása megint csak lehetetlen, tekintve hogy az védelmet élvez, plusz egy nagy lehetőséget veszítenénk el ezzel a megoldással.

Kis Péter első díjas terve /kép forrása/

A torzó megtartásával, de köré új tömb építésével egyrészt a Honvéd Főparancsnokság egy tábla helyett önmaga emlékműve lehetne, másrészt egy új teret nyer a város, ráadásul a Budai Várban, ami a lakók szemszögéből gyakorlatilag halott terep. Nem sok esély van új tér létrehozására a Várban (nem úgy terek "megszüntetésére", lsd. Ludwig Múzeum), az így létrehozott kulturális tér azonban visszacsalogathatná a budapestieket a Várba. Ebben a perspektívában gondolkozik Kis Péter és csapata, ezt tükrözi az általuk elkészített első terv, amellyel megnyerték a 2004-ben kiírt ötletpályázatot, és a további kettő is, amelyeket azóta mutattak be. Új épületet emelne az egykor a minisztérium épülete által elfoglalt Főparancsnokság mögötti üres területre, amelynek folytatása ránőne a torzóra, így kötve újra össze a két szomszédos tömböt. Erre álmodott egy merész, majd egy kompromisszumos, és most Zoboki Gáborral együtt dolgozva újból egy teljesebb variációt. Közös bennük a fent leírt koncepció, különböznek az új épület kiállásának bátorságában.

A Szent György téri vakuum az első terven /kép forrása/

Első, nyertes tervében Kis eltalálta a helyes arányt műemlékiség és progresszivitás között, a torzó és a fölötte lebegő új épület egymás által nyernek értelmet: a torzó torzó marad, de az új épület sem harsány kiáltással nyomja el a csonkot és környezetét, hanem könnyít a rom súlyán, és hajlékonyan követve a Vár ritmikáját vezet a Szent György térre. Nyitott mind a Főparancsnokság, mind az új test alkotta épületrész, közöttük az átjárás szabad, sőt, az új épület felől kifejezetten ajánlott, ha nem egyenesen kötelező a beszippantó erejű öblös kialakításnak köszönhetően.

Kis Péter második terve /kép forrása/

Azonban nem akart ez az épület megvalósulni, elkészített hát Kis Péter egy visszahúzódóbb, felhasználó-barátabb variációt: lebegő takaró helyett oszlopsorral lezárt kilátó-kerengőt rakott a régi épület tetejére, amely épület a Szent György téren ugyanúgy folytatódik, csak itt az oszlopok földrezuhanásával. A kapcsolat az oszlopok és a műemlék között fejfájdítóan triviális, a Dísz téri homlokzat eredeti középrizalitjára pakolt, de valójában a szomszédos, a volt minisztériumi épületről visszaköszönő négy szobor pedig beigazolja az asszociációt: érdekes ezt a tervet látni, mikor épp most tűnik el a Szervita téri parkolóház.

A harmadik terv, Zobokistul /kép forrása/

Ezek után szállt be Zoboki és irodája, akik a torzó kiegészítésével nyert tér segítségével új ablakokat nyitnának mind a városra, mind a Budai Várra. Ez a terv már nem finomít külső esztétikai szempontból (bár felel a hajtogatott felület a kiugró rizalitra), a burok sokkal súlyosabban nehezedik a romra. Inkább funkcionálisan igyekszik a legtöbbet kihozni a lehetőségből az első terv kapcsán emlegetett vakuummal vetekvő nyitottságával,  oszlopcsarnokos belső tereivel és óriási nyílásaival. Nemcsak mint teret hozni vissza a Várat a létrejövő kulturális funkció - Zoboki szerinti - szalonos kialakításával, hanem mint látványt is.

A harmadik változat Szent György téri épülete /kép forrása/

Végül Nagy Gábor Tamás polgármester úgy döntött, hogy a hajdan volt épületből maradt csonk, a Honvéd Főparancsnokság épületének lábazata szent és sérthetetlen: rá az I. kerületi önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el. Egyelőre marad a rom.

Szerinted?

For the record: A szavazást lezártam. A blog olvasottságának hirtelen megugrásával egyszerre vette át a vezetést és húzott el messze a visszaállítást támogató opció, ami addig erős hátrányban volt - ezt csak annak tudom betudni, hogy az index főoldalát kétszer is megjáró későbbi posztra érkező látogató-tömeg a cikket már nem olvasta el, de szavazni szeret. Amíg ez be nem következett, egyértelműen a változást támogató lehetőségek vezettek (Kis Péter első terve pusztán önmagában is).


Vissza a főoldalra

39 komment

Címkék: budapest szégyen kupola terv anno es most varosvedelem i.ker


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr45808932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2008.12.08. 10:30:17

Köszönjük az összefoglalót. Nem lettünk okosabbak.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2008.12.08. 12:01:13

pontosan mi is az, amit nem tudtál meg?

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2008.12.08. 12:30:15

Mit nem tudtam meg? Hát hogy mi is áll valójában az állandó blokkok hátterében. Illetve hogy ki miért is erőltette a maga verzióját, még akkor is amikor már egyértelmű volt, hogy nincs mögötte sem tartalom, sem társadalmi támogatottság. És hogy kiknek (építészeti lobbistáknak, politikusokank, üzletembereknek, kivitelező nagyvállalatoknak) is az érdeke, hogy erre a romra költsön el az állam 5-11-15-20 milliárdot.

Egy vakolókanál és egy 15 éves használatbaadási engedély akárkinek (civil szervezetektől kezdve akár egy vágyott építészeti múzeumig bezárólag) már másfél évtizede megoldhatta volna a dolgot (tizedennyi pénzből). És lehetne végre koncentrálni a lényegre. S hogy mi a lényeg? A Vár totális, háború előtti rekonstrukciója. Ha tetszik, vissza a múltba és onnan előre!

Na hát ezt nem tudtam meg mos sem.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2008.12.08. 12:36:23

akkor biztos elfelejtetted elolvasni a cikket.

jazzcool 2008.12.08. 13:23:50

javaslom, hogy a Sándor-palota tetejére is tegyenek ilyen designt:-PPP

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2008.12.08. 14:20:28

Neveket lenne jó olvasni. Építtetői cégekét, konkrét lobbista üzletemberekét, Kis mögé bújó álnevű építészekét.

Persze nem rátok vagyok mérges ennek hiánya okán, de akkoris...

budapestjovoje.freeblog.hu · http://budapestjovoje.freeblog.hu 2008.12.08. 16:39:34

Bakker, elhalásztátok az egyik ötletemet, ezt én is meg akartam írni - szavaztatni! :-))))

blogen 2008.12.08. 19:17:14

A Vár bármiféle romokból vagy alapokból történő rekonstrukciója szégyen és gyalázat lenne a teljes magyar társadalomra nézve, akkor amikor olyat tudunk építeni e területen, mint Pintér Béla Hilton Szállója, Reimholz Péter apartmanháza, vagy Kis Péter első terve a Főparancsnokságra. Az a helyzet ugyanis, hogy az eredeti Főparancsnokság a birodalom bürokráciájának egy a Várhegy építészeti örökségébe amúgy se illő léptékű közepes színvonalú tucatépülete volt, szemben például Kis Péter világszínvonalú tervével, amely mind léptékében, mint színvonalában méltó a régi nagy elődökhöz, akik ott több mint hétszáz éven át várost építettek.

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2008.12.08. 20:02:15

Azt mondod, hogy ez az épület nem tartozott a várhegy építészeti örökségébe. Miért is nem? Mert úgy döntöttél? Nem méltó a régi nagy elődökhöz? Az egyemeletes házakra gondolsz, aminek építészeti színvonalát nem, csak korát szokás vizsgálni és méltatni, mert pusztán attól értékesek itthon, hogy kibírtak állva 200-250 évet?

A Várhegy századfordulóra kialakult képe sok tekintetben a legideálisabb állapot volt, és ez az épület akkor már állt. Léptékében ugyan tényleg nagyobb mint a polgárváros épületei, de ez nem a polgárváros, hanem az az átmeneti rész, amit a XIX. század folyamán elfoglalt az államigazgatás és az udvar. A Várhegy alakja itt változik, és jó 10-15 méterrel alacsonyodik. Ezért ez az épület kupolájától eltekintve sosem emelkedett ki zavaró mértékig a Várhegy képéből.

Ettől még nem mondtam azt, hogy újjáépíteni...

blogen 2008.12.08. 20:30:55

A Szent György tértől északra az egy-két emeletes középkori telkekre épült polgárházak dominálnak. Ezek a polgárházak részben egy igen gazdag szabad királyi város polgárházai és palotái voltak, amelyek jelentős részét a királyi műhelyek mesterei építették, a többségük eredetileg két-háromemeletes, amely aztán a török uralom, majd a visszavívás viszontagságai alatt a mai egy-kétemeletes és új külsőt kapott léptékre pusztult le egy kívételével (Úri utca 31.). A budavári középkor építészeti színvonala a világ élvonalába emeli a Várhegyet, pontosabban ugye a töredékeit, ami megmaradt belőle. Sajnos sok minden a föld alatt van, mint az amúgy a boltozat sérüléseit leszámítva teljesen ép, a prágainál is pompásabb Nagyzsinagóga. Attól értékesek, mert eredetileg a legmagasabb színvonalon épültek. Tény és való, hogy a barokk városkép már provinciális, de szerencsére a háború utáni helyreállítás sok helyütt láthatóvá és bemutathatóvá tette az eredetit.

A Polgárváros az egykori Vásártérnél ér véget. A Vásártér helyén ma a Palota északi szárnya található (ex Ludwig Múzeum). A Szent György tér, éppúgy mint a Dísz tér a polgárváros integráns része és nem átmeneti tér, ugyan a XIX. század folyamán jelentős pusztítás árán kialakították a Főparancsnokság és a Lovarda épületeit, de ezek szerencsére elpusztultak és romjaik bontásra kerültek, így csak a tér eredeti léptékű épületei, a Karmeliták kolostora és a Sándor palota maradt meg. A Palotát az újjáépítése során kiszabadították az őt körülvevő épületek fogságából elbontva a leginkább órmótlan Lovardát például. Az egyetlen értékes épület, ami veszteségként könyvelhető el, ezen a területen a Testőrség nemes arányú épülete volt.

A problémát az okozta, hogy a Palota környéki szolgáltató és államigazgatási épületek magát a Palotát nyomták el, a Palota ma önmagában impozáns tömbje akkor nem emelkedett ki a Várhegy déli része fölé, hanem olyan volt a kapcsolata a polgárvárossal, mint egy díjbírkózó homlokig érő nyaka.

Ma, a háborús pusztulás és a bontások utáni eredmény leszámítva a Szent György tér könyékén máig tátongó beépítetlen sebhelyeket impozáns. Egyrészt van egy minden irányból teljes tömbjében megcsodálható palotánk, amelynek keretei közt középkori építési szakaszok a lehető legnagyobb mértkben jó ízléssel bemutatásra kerülnek. Másrészt lehetőséget kaptunk, hogy a Szent György tér környékét beleértve a Külögyminisztérium telkét is megfelelő léptékű épületekkel építsük be egy harmonikus a középkori eredetű városszerkezetet nem sértő elosztásban. Ez utóbbi viszont nem akar megtörténni sajnálatos módon.

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2008.12.08. 20:45:42

Hű! Elöször is köszönöm, hogy ennyi szót szántál rám! Sok mindenben igazad van be kell látni, a magyarázat így bővebben, jól hangzik. Néhány pontos azonban engedd meg, hogy kicsit kötekedjek!

Az írod a polgárváros a "Vásártérnél" ér véget. Ez a kijelentés maximum múlt időben állja csak meg a helyét, már régóta nem polgárváros az, ehhez idejétmúlt lenne ragaszkodni görcsösen, így párszáz év után.

A Szent György tér épületei pedig nem egy egységes építészeti koncepció, hanem a pénztelenség és nemtörődömség áldozatai lettek idővel. Egyedül az Istállóépület bontása volt építészeti koncepció, ez rögtön a háború után a '40-es évek vége fele megtörtént. A Főhercegi-palota, a Főőrség épülete, a HM és HFP kisebb - nagyobb sérülésekkel egészen a '60as évek közepéig majdnem teljes egészükben álltak.

A palota és a várkertek helyreállítása során is óriási hibákat követtek el, értékeket pusztítottak el, a teljes közlekedési rendszert szétzilálták, a középkori falakat pedig épp oly módon egészítették akkor ki Gerőék, mintha most a HFP-t újjáépítenénk. Az aztán hazugság a javából.

blogen 2008.12.08. 21:39:31

Szvsz a háború előtt még polgárváros volt. Jelenleg egy szociális lakótelepként funkcionál, olyan lakóközösségekkel, amelyeknek nem lenne helyük Budapest legértékesebb házaiban. Nyílt árverésen kellene értékesíteni a bérleti jogokat, hogy a lakóközösség teljesen kicserélődhessen megfelelően jómódú polgári rétegekre. Ez egyben megoldaná a Várhegy fejlesztésének a problémáját is, a nyugdíjas nénikéket ez nem érdekli, ők kifejezetten nymbisták, többek közt ennek is, a döntő pozícióban lévő politikusok választási logikának a következménye a Várbazár és a Főparancsnokság kálváriája.

Amíg a várhegy lakónegyede nem nyeri vissza polgárvárosi lakóközösségét, addig ne is reméljünk változást a kerületi politikában.

És igen, nagyon sokáig nem volt egységes koncepció, ennek következtében nem minden bontás ment végbe tervszerűen, többek közt a Főparancsnokság lábazata például ott maradt, ma már csak problémát okozva.

Az középkori falak újjáépítése nem volt akkora hazugság, a ma látható falak jó része fennállt ilyen szinten korábban is, csak éppen épületek, vagy a várkert alatt. Szvsz a rekonstrukciójuk mértéke nem haladja meg az ismert történetük alapján bizton rekonstruálható részek szintjét. Sőt! Alatta marad annak. Szvsz a Főparancsnokság rekonstrukciója is csak akkor lenne nagy hazugság, ha drezdai módon történne meg, vasbeton falakra hazudott gipszstukkókkal, ahogy az Ybl villával ez megtörtént szégyenszemre.

Ám tény és való, hogy a Várkert nem került helyreállításra, ugyanakkor ez szerintem helyes döntés volt, a Palota új funkciói nem ígényelték a Várkertet, amelyből jórészt parkosított közterületek lettek. Magát a Várkertbazárt se tudjuk hasznosítani, pontosabban tudnánk, ha az önkormányzat nem gáncsolta volna el a száz évre szóló kereskedelmi célú üzemeltetést jelentős térszín alatti beépítéssel de ez is azt mutatja, hogy a Palotával összhangban eredeti formájában ez sem őrizhető meg, mint építmény csak díszletként tudna egy új funkcióhoz asszisztálni.

blogen 2008.12.08. 21:46:08

Ja igen, a polgárvárosnak már 1948-ban megszületett az első részletes rendezési terve (Gerő).

uizuizu (törölt) 2008.12.09. 18:10:28

blogen: Bizonyos dolgokban egyetértek. De akkor se lehet kitörölni egy századot (19.) a vár történetéből?!Ez legalább akkora hazugság mint ha visszaépítenénk bárminek a kupoláját.
Én azt támogatnám ha a HFP Kis Péter első terve szerint épülne újjá. De akkor cserébe legyen a keleti oldala a Sz. György térnek az eredeti 19. századi kialakítása szerint.Jobban lehetne látni a két architektúra különbségét így.

"Ma, a háborús pusztulás és a bontások utáni eredmény leszámítva a Szent György tér könyékén máig tátongó beépítetlen sebhelyeket impozáns."-ez a mondat pontosan mit jelent?
Mert ha azt hogy a Palota "csodálatos" így lecsupaszítva vagy a tér, akkor kicsit groteszk kijelentés. Olyan inkább mint egy szopottgombóc meg egy örök fennsík keveréke.Na mindegy elég sok probléma van azért ott is amivel lehetne foglalkozni.:)

smalladam · http://www.hirszerzo.hu 2008.12.09. 18:20:30

már bocsi blogen, de te visszamondtad azt a szocializmus kori ideológiai szöveget, ami alapján esztelenül szétgyalulták az egész palotanegyedet.

és igen, a középkori újrafalazások szerintem rettenetesek, vasbeton hidalásokkal, gótikával kombinált modern táblaüveg torzszüleményekkel, értelmezhetetlen, semmitmondó fél méteres visszafalazásokkal, sehonnan sehova nem vezető fahíddal, és a középkori meg a neoberokk részletek logikátlan összebarkácsolásával

abban pedig én is egyetértek, hogy a XIX-XX század fordulóján kialakított palotanegyed kissé túlméretezett lett, de az szerintem építészetileg egységes volt, logikus kialakítással (közlekedés: rámpa, sikló, stb, amit a kommerek mind szépen szétszedtek)

amit pedig csináltak belőle, nemtörődömséggel, érthetetlen húzásokkal (teleki palota újjáépítése majd lerombolása) annak ma az a következménye, hogy szerintem még a legjobb szándékkal és megfelelő mennyiségű pénzzel sem lehet száz százalékig helyrehozni a palotanegyed, sőt az egész várnegyed építészeti egységét.

(azt se felejtsük el, hogy pl a háború után a polgárvárosi rész homlokzatait is sorban "visszarégiesítették" - de azt is valami jellegtelen, sosem létezett formában, ami ma látható sok helyen pl a dísz téri edelsheim-gyulai palotán a posta mellett, vagy vele szemben a pápai nunciatura(?) egykori épületén)

a HFP épületével kapcsolatban egyébként nekem konzervatív a véleményem. abszolút nem vagyok modern építészet-ellenes, de (laikusként, tegyem hozzá) nekem ezek a tervek egyáltalán nem tetszettek. mintha csak kényszerből akarnának valamit azzal a maradék lábazattal egyrészt, másrészt meg mindenráon valami nagyon elszálltat és kurvára kortárst szeretnének megvalósítani, amiből az sül ki, hogy a nagy erőlködésből csak beszarás lesz.

az eredeti épület visszaépítése szerintem is hiba lenne, de én pl el tudtam volna képzelni olyan megoldást, ami - amellett, hogy lehet akármilyen modern és fasza - de ezeknél sokkal jobban reflektál az épület eredeti tömegére, plusz az egész környék architekturájának a jellemzőire.

nem feltétlenül jó a párhuzam, és annál sokkal merészebb megoldásokat is el tudnék képzelni, de pl az ybl-villa üvegfalba helyezett eredeti ablakkiosztása nekem tetszett

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2008.12.09. 18:46:55

érdekes, a kortárs építészettel szemben rendszeresen felhozott panasz, hogy izzadtságszagú, hogy még "annál" is modernebb akar lenni. miközben ez a lényege, hogy megtalálja a saját (új) nyelvét - nyilván modernebb mint a tegnapi modern, mert különben csak utánzat lenne. az építészet is művészet.
ráadásul itt egy még izgalmasabb helyzet van, egy a múltból itt maradt töredéket kell feltámasztani, de a mai igényeknek megfelelően. nagy kihívás, el is várom, hogy erőlködjenek.

szerintem k.p. első terve jó megoldás (lett volna), cseppett sem természetellenes, de kifejezetten könnyed. hát még ha valami igényes éjszakai kivilágítást is hozzáképzelünk...

smalladam · http://www.hirszerzo.hu 2008.12.09. 18:56:51

ebben az útkeresés dologban egyetértünk, de sajnos épp ennek az útkeresésnek az áldozata ez a HFP-történet.

egyrészről az építészek útkeresése, másrészről a lakosságnak, a kövéleménynek és a műemlékvédelemnek is láthatóan még nem sikerül befogadnia az ilyen megoldásokat. én nem áldoznám fel a várnegyedet kísérleti terepnek, ennél óvatosabb lennék.

mert ez lesz belőle, ami most van

hundertbasser · http://forrasbp.freeblog.hu 2008.12.09. 19:06:29

értetlenkedőknek:

végetnemérőcikkeposz wérgida blogján!

wergida.blogspot.com/2008/11/finl-folytatsos-szomorjtk-viii.html

ez a nyolcadik "záró" cikk, azaz előtte van hét. Hosszú olvasmány. De megéri végigrágni magadat rajta. Politikai töketlenség, építészeti programalkotás próbálgatások és eu, meg vér és takony.

Hozzá szólva kispéter tervéhez, plusz pont, hogy azon az épületen, mivel az oszlopok között átlátni a homlokzat maga a vár és a vári környezet. tökéletes. Zobokié már nem tud ilyen finomsággal viszonyulni. kár.

blogen 2008.12.09. 23:29:46

Nem került kitörlésre a XIX. század. A Várnegyed és a Palota leghangsúlyosabb építési periódusáról van szó mai napig. Elpusztult belőle egy kevés, bontásra került még egy kevés. Soknak tűnik, mert nagyjából egy hely, a Szent György tér környékén realizálódott a bontás. De ez szerencse is, itt a lehetőség, hogy a XXI. század is hozzátegye a magáét a Várhegy építészetéhez.

A Palota meg Budapest panorámájában vált impozáns épületté, különösen a budai oldal hegyei felől szemlélve. Közelebbről szemlélve a leegyszerűsítés jól sikerült, a új kupola meg egyenesen jobb mint a régi. Persze lehet visszacirádázni, ha majd egyszer ilyesmire is lesz pénz, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a lebontott kiszolgáló és államizgazgatási épületei közül kiszabadított Palotával jól jártunk. Az épület végre érvényesülni tud önmagában, mint műalkotás.

blogen 2008.12.09. 23:35:35

Az a helyzet, hogy annak a gonosz szocializmusnak smalladam jobb ízlése volt a Várnegyedben, mint a sokak álltal visszasírt XIX. századnak, amikor nem törődve a polgárváros megörökölt adottságaival iszonyatos tömböket húztak fel komplett középkori lakónegyedek elbontása árán ugyanott. Ha a háború utáni foghíjak beépítését és XIX. században felhúzott lakóházakat összehasonlítom, akkor válik ez különösen nyilvánvalóvá. Sétálj végig és hasonlítsd össze magad (a XIX. századi eklektikus lakóházak legfelső egy-két emeletét visszabontották szerencsére a háború után, de még így is kilógnak a környezetükből)!

Lali 2008.12.11. 12:21:06

blogen!

Te hány éves vagy? Neharagudj de színvak? A komcsik alatt minden szürke volt, minden igénytelen anyagból. Emlékszel a padokra pl.?
No de térjünk az épületekre. Mi jót építettek? Az hogy betegesen kortárs, meg modern meg én nem tudom mit építettek a várba. Minek? A várat azé szeretjük, mert ott avitt, burzsoá épületek vannak. Osztán aki akar faszántosat az élje ki magát bárhol másutt. Ezek a KP tervek is azt bizonyítják, hogy a faszi bármilyen hangulatú szarkupacot képes a lábazatra felrakni, csak egy sima sátortetőt nem képes. Miért nem? Mi fájna???

Ezt a komcsi mondernség felfogást el kéne már felejteni! A régit visszalehet építeni szépen, megvan hozzá a dokumentáció. Aki meg a komcsi építészetben akar gyönyörködni, meg a modernségtől élvez az kimegy a békásmegyeri lakótelepre. :) Nyaralni nem Szentendrére, Kőszegre megy, hanem Dunaújvárosba, Salgótarjánba! :) Ennyi! :))

- duplagondol 2008.12.11. 12:50:21

"Az egyetlen értékes épület, ami veszteségként könyvelhető el, ezen a területen a Testőrség nemes arányú épülete volt."

Ha a Sándor-palota is ebek harmincadjára került volna (a háborúban éppen nagyobb pusztításokat szenvedett el, mint a többi), ezzel a szemlélettel ma már senki sem siratná. Jellegtelen, tucatbarokk épületként emlékeznénk rá, amely, szavaid szerint, "szerencsésen elpusztult".

"Palota környéki szolgáltató és államigazgatási épületek magát a Palotát nyomták el"

Tévedés, a Palota Ferenc József-kori átépítésével nem vesztek el az arányok, jól látni ezt a korabeli városfotókon.

"szégyen és gyalázat lenne a teljes magyar társadalomra nézve, akkor amikor olyat tudunk építeni e területen, mint Pintér Béla Hilton Szállója"

Ami, ha építészetileg remek is, de magas és aránytalan, tát' a logika szerint egy kategóriában van az elpusztult épületekkel.

"az eredeti Főparancsnokság a birodalom bürokráciájának egy a Várhegy építészeti örökségébe amúgy se illő léptékű közepes színvonalú tucatépülete volt, szemben például Kis Péter világszínvonalú tervével"

A középszinttel egyet lehet érteni - azzal már jóval kevésbé, hogy egy Palota mellé épített tucatplazával lehetne bebetonozni a Vár világhírnevét.

"annak a gonosz szocializmusnak smalladam jobb ízlése volt a Várnegyedben"

Ennek a jobb ízlésnek a jegyében lehet nézegetni ma is a gatya nélküli földszintet.

blogen 2008.12.11. 19:20:20

A Várhegyet azért szeretjük, mert egy fantasztikus épületegyüttes jött ott össze az elmúlt hétszáz év során. A Várhegyet a maga telekről-telekre eltérő korszakokból származó architectúrája teszi izgalmassá Lali. Ebbe az architectúrába tökéletesen illeszkednek a XX. század második felének foghíjbeépítései.

A Sándor palota klasszicista és nem is akárhogy. Hazánk egyik legjobban sikerült városi palotáját köszönthetjük letisztult formáiban.

A korabeli fotókat meg jó lenne, ha te magad is megnéznéd végre! Mint ahogy nem ártana, ha a Hilton valós arányaira is vetnél egy pillantást, persze akinek Kis Péter épülete tucatpláza, az plázát se látott még életében, nemhogy a Várhegyet.

ui. A Főparancsnokság romjait ha jól sejtem ideiglenesen mint a Dísz teret lezáró térfalat hagyták meg, amíg el nem döntik, mi legyen vele vagy a helyén. Nem döntötték el végül, ahogy máig nem sikerült döntést hozni róla.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2008.12.11. 19:25:57

én speciel nem szeretem a várat, mert nincs ott semmi, halott terep. ezért lenne jó, ha beépülne ez a luk, ezért lenne jó, ha nem egy szép, de használhatatlan épületet építenének vissza, ezért lenne jó valamelyik kis-féle terv. a többi már ízlés dolga.

- duplagondol 2008.12.11. 22:15:37

A Hilton vagy a Mol a maga tömegével hasonlóan aránylik a környékbeli, egyemeletes épületekhez, mint a régi Parancsnokság épülete a Dísz téri házakhoz. De, hogy ez elnyomta volna a sokszor akkora alapterületű Palotát, az kiáltó marhaság; a homlokzati magassága nem múlta fölül a karmelita rendházét, a kupolája meg nagyságrendekkel kisebb volt az Ybl-félénél.

Ha meg épp a Szent György tér beépítéséről beszélünk, nem árt ennek apropóján díjazni a kommunista időszak építéspolitikáját. Nem valami kármentő szándékból hagyták meg a földszintet, ellenkezőleg: a felső részek lebontásával még a háborúnál is jóval nagyobb pusztítást végeztek. By way, éppen ennek az eredményét kellene most valahogy jóvá tenni.

blogen 2008.12.12. 00:59:21

"a homlokzati magassága nem múlta fölül a karmelita rendházét"

Tényleg nem ártana, ha tudnád, hogy miről beszélünk. Kétszer olyan magas volt a Főparancsnokság, amit feljebb a cikkhez mellékelt képen magad is megtekinthetsz! No persze, ha hajlandó lennél... :D

- duplagondol 2008.12.12. 10:27:44

Éppen figyelhetnél az idézett mondatra: a homlokzat, nem a kupola magasságáról volt szó. Emitt meg egy kép arról, hogy a Palotát akkoriban (is) vagy a karmeliták rendháza vagy semmi sem nyomta el.

www.xls.hu/budapestivarosvedo/main.php?oldal=kepek

De, hogy miről beszélünk, mikor Kis terve szintén beépítené a földszintet, azt nemigen értem. Egyáltalán, a sok terve közül melyik hozna világhírt a Várnak? Vagy amihez hozzányúl, az arannyá válik?

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2008.12.12. 10:39:33

duplagondol,

i; szerintem teljesen irreleváns, hogy milyen volt az épület és környezete, mert ma már egyik sem áll.
ii; visszaállíthatnánk az egész hóbelevancot, csinálhatnánk egy skanzent a várból, talán világhírű is lenne (ami nem tudom hogy jött ide és miért hozod fel másodszorra), de pesti ember oda a lábát többé nem tenné be, az szent..
iii; ... mert hogy már most is csak ritkán teszi; és ez lenne a lényege az átépítésnek, hogy (most írom le századszor) feltámasztani a várat, visszahozni a városlakóknak. engem nem érdekel a világhír, én használni akarom.
iv; k.p. nem jókedvében készít több tervet.

Te mit tartasz jó megoldásnak?

/kösz a képeket

- duplagondol 2008.12.12. 19:27:57

Lehetne azt mondani, hogy a Vár most is tele van élettel, a millió turista és a bóvliárusok ottléte miatt; meg, hogy nem feltétlenül kell mindenre a közösségi tér kiépítésének szándékát ráerőltetni, megmaradhat történelmi panoptikumnak, nyugdíjas bérlők paradicsomának vagy puccos szállók telephelyének.

De ez csak egy szempont. Nem reális dolog XIX. századi épületeket felhúzni 2008-ban, még ha vannak is rá nyugati példák, Berlinben vagy Drezdában mostanában hozzák így helyre a háborús pusztításokat. Ilyen szemlélet nélkül ma már a Palota sem állna a helyén; de mondom, valami olyan épületet volna érdemes felhúzni, amelyik vegyíteni képes a progresszív és a hagyományos építészet elemeit, nem ríva ki a környezetéből. Kis tervei az első képek alapján szvsz nem ilyenek; tán fel lehetne építeni egy 'második' Hiltont, már ha éppen nem számít az is idejétmúlt stílusnak.

Közösségi helyek, kocsmák kiépítésére pedig lehetőség szerint mód volna a Vár alatt húzódó barlangrendszerben. A Szikla Kórház rendbehozatalával tettek egy lépést afelé, hogy megmutassák az átlagembereknek - bármi konkrét ötlet nélkül mondom, hogy ebbe az irányba is lehetne haladni.

archiregnum 2009.01.17. 00:51:42

Megnyugtatlak, nem a kortárs remekek hiánya miatt haldoklik a vár. Egyszerűen az embereknek sajnos se idejük, se igényük nincs rá nagyon, és a 350Ft-os ásványvíz se éppen baráti ár. Hála a "Minek menjek a várba, mikor plázázhatok is?"- felfogásnak egyesek egyre gazdagabbak lesznek. De hát min is csodálkozunk, mikor egyre csak hülyítik az embereket? Manapság égő megismerni a saját kultúrádat, a nemzeted történelmét. Ne adj Isten még kapcsolatba is léphetünk a relikviáival.

Nem fogják fel az építészek, hogy mekkora nemzetromboláshoz aszisztálnak?

Nevetséges az az érv, miszerint ettől a borzalomtól majd jobb lesz bármi is....sőt, minél több ilyen születik, a maradék látogatót is sikerül kiűzni a történelmi helyszíneinkről.

Girhes Joe 2009.03.05. 00:36:14

"a 21. században nem építünk 19. századi épületeket"

Ez csak Magyarországon ekkora kikezdhetetlen axióma, meg is van az eredménye. Meg lehet nézni, hogy néz ki pl. a sárospataki katolikus templom. (Építészek élvezkedhetnek rajta, hogy milyen jól mutatja, mi eredeti és mi restaurált - de az összhatás irtó ronda.) Máshol Európában és a világon szívbaj nélkül építenek újjá elpusztult épületeket, és valahogy nem visít senki, hogy "hazugsáááág". Mert az építészet nem igazról és hamisról szól, hanem szépről és csúnyáról. A szépséghez pedig hozzátartozik egy környék stílusa, hangulata, építészetének viszonylagos egységessége. Vajon ugyanilyen okból elvetendőnek ítélitek Varsó történelmi belvárosának újjáépítését is? Inkább az újjáépítés idején trendi, Dunaújváros stílusú szocreált látnátok szívesen ugyanott, mert az nem "hazugsááág"?!

Lehet egy modern épület szép - de modern környéken! A Várba nem való szerintem, ahogy a szoci foghíjbeépítések sem. Most lehet megkövezni: én azt vallom, és tudom hogy itt ezzel baromira a széllel szembe pisilek, hogy vissza a Vár és a Belváros háború előtti arculatát!!! (A csepeli szigetcsúcsra meg tessék építeni egy világszínvonalú modern városrészt.)

Girhes Joe 2009.03.05. 00:39:43

Ja, és mielőtt ezzel jön valaki: nekem a Hilton se teszik, legalábbis nem ott, és nem úgy. Az kérem egy kolostor és egy templom volt eredetileg, és ehhez viszonyítva irtó disszonáns számomra, ami lett belőle...

Cekkeres Mammer 2009.08.23. 23:59:28

Műemléki környezetben építkezni, vagy egy elpusztult épülettel valamit kezdeni kétféleképpen lehet: újjá lehet építeni a megmaradt dokumentációk alapján, ez történt a teljesen elpusztult Sándor-palota esetében is, tehát van rá precedensünk is. Az, hogy az egykori HFP közepes színvonalú épület, amit kár helyreállítani, nem érv, egyrészt, mert a századforduló igénytelenebb építészete is luxusszínvonalat jelent ma,

Cekkeres Mammer 2009.08.24. 00:21:56

lásd Gozsdu udvar, másrészt ilyen épületek határozzák meg az akkor kiépült főváros arculatát. Budapest, akár tetszik, akár nem, eklektikus-historizáló város, mi ebben vagyunk jók, ezt a jelleget kell hangsúlyozni is. Az, hogy a helyreállítással halott, skanzen jellege lenne, nem állja meg a helyét, hiszen egy épület élő jellegét nem a stílusa határozza meg, hanem egészen más dolgok, pl. értelmes funkció, a közterülettel való szerves kapcsolat, stb. A berlini Lustgartenben most kezdik az egykori palotát visszaépíteni a lebontott NDK-s kormányzati épületek helyére. Sajnos a budai, Szent György tér legutóbbi átalakításai sem állították meg azt a folyamatot, hogy a várnegyed szépen lassan elveszti minden kapcsolatát az emberekkel, és a város többi részével, és valóban, csak egy egyre szomorúbb állapotú, szlömösödő skanzenként funkcionál.
Az épület sorsa ezért nem választható szét a Várnegyedétől, nem külön kellene kezelni, hanem az egész környék megújulásának motorját kellene benne látni.
A második lehetőség az, hogy - akár a maradványok megtartásával is - egy teljesen mai, világszínvonalú létesítményt kell építeni, aminek a Zoboki-féle dekontruktivista/folding épület eleget is tenne. Műemléki környezetben ugyanis pont úgy nem zavarja össze az új épület a meglévő összképet, hogy teljesen más nyelven beszél, nincs is tekintettel rá. Ezt hívjuk szoborszerű, vagy ikonikus jellegnek, és mindenki tudja, hogy a fővárosnak egyetlen ilyen épülete sincs, és hogy a hiánya nagyon fájó. Természetesen egy ilyen új épület csak akkor tudja betölteni rendeltetését, ha vizuálisan rendkívül izgalmas, kompromisszumok nélküli, igényesen kivitelezett, és a környezetével kapcsolatot tart. A lényeg az, hogy köztérként működjön, és visszaadja környezetének a rég elveszett dinamizmust.

sapuh 2010.01.06. 02:08:06

@solaitid: Elég későn fedeztem fel ezt a posztot, de talán még visszanéz valaki...

"az index főoldalát kétszer is megjáró későbbi posztra érkező látogató-tömeg a cikket már nem olvasta el, de szavazni szeret. Amíg ez be nem következett, egyértelműen a változást támogató lehetőségek vezettek"

- nagyon nem értem ezt a mondatot: nem a minél nagyobb szavazási részvétel adja a reprezentativitást? Miért lenne muszáj elolvasni a posztot a szavazáshoz, miért kell feltétlenül magyarázat a képekhezegy értelmes ember számára?

Ha felépült volna Kis Péter valamelyik terve, akkor milyen módon magyarázták volna el az arra járó, "nem kellően megválogatott" látogatóknak, hogy miért KELL szeressék azt az épületet?

sapuh 2010.01.06. 02:31:54

@blogen: miért mossák át ezzel "A Várhegyet azért szeretjük..." kezdetű - bozasztóan kioktató - litániával (majdnem) minden építész hallgató agyát az egyetemen? Kik azok, akik "azért" szeretik?

Tudomásul kellene venni, hogy az építészet sokkal inkább szolgáltatás, mint művészet. Egy festő azt fest a vászonra, amit akar, ha senkinek nem tetszik az eredmény, legfeljebb csendben porosodik majd a kép a műteremben. Az építészet viszont nem erről szól, az építész munkájának az eredményével a városlakó akkor is szembesülni kénytelen, ha történetesen utálja azt. Ezért lenne jobb, ha a végletekig elitista magyar építész szakma nem csak magának akarna megfelelni, hanem arra is kíváncsi lenne, hogy a munkájára ránéző, többnyire nem építész közönségnek tetszik-e az, amit alkotott. (Persze tudom én, hogy a valóságban a szakma 99 %-a a megrendelő akaratának kénytelen megfelelni, akkor is, ha az rózsaszín puttókat óhajt az új plázairodaház homlokzatára. Talán ez magyarázza a fentebbi dühöt is a "nem hozzáértőkkel" szemben).

Nem értem azt az axiómaként sulykolt tételt sem, miszerint nem szabad visszaépíteni valamit, amit egyszer leromboltak. Vajon miért nem? Ha a városlakók szerették azt az épületet, jól érezték magukat abban az épített környezetben, akkor bizony az a jó megoldás, hogy visszaadjuk nekik mindezt. (Nem hiszek abban, hogy a környék népességét kellene kicserélni az épülethez, mint az fentebb felmerült).

Rengeteg példa int óvatosságra a múltból: a maga korában ünnepelt Brasiliát utálják a lakói, míg a nulláról újjáépített varsói belvárosra büszkék a helyiek. Mint ahogy a drezdaiak is hihetetlen büszkeséggel építik vissza az egykor lerombolt, és évtizedekig betonkockákkal helyettesített építészeti múltjukat.

Nem attól lesz skanzen egy városrészből, hogy az épületei 15 évnél idősebbek, hanem attól, ha nincs ötlet arra, hogy mit akarunk ott. Mint ahogy egyébként Budapesten sincs pár évtizede...

Csumpi Hálidéj · http://www.ezerkecske.hu 2010.02.22. 16:32:31

@Lali:
Jó régi topik, de egyetértek.

Ezek a technokrata építészeti megoldások nem igazán tetszenek. Szerintem semmi szükség, hogy nagy hozzáépítéseket végezzenek. Erre az épületre szerényen, szolidan lehetne építeni, nem elnyomva a most álló romot.

Az meg teljesen más kérdés, hogy az építészek csak épületeket látnak, meg korstílusokat, de nem látom azt, hogy a szellem megérintené őket.

A háború, amiben az épület elpusztult, ugyanolyan része a történelmünknek, mint a barokk kor, meg a többi és ennek az időszaknak az "alkotásait" ugyanúgy meg kellene őrizni. Mint ahogy Hirosimában is meghagyták a templomot.
Ennek az épületnek így kellene megmaradnia, romosan, golyónyomokkal a falain. Semmi más elképzelést nem tartok helyesnek.
Főleg nem valami üvegtáblás, acélszerkezetes gnóm valamit. Így is épp elég meredezik már ezekből szerteszét. Elég lesz ezeket elbontani, ha kinyílik az emberek szeme, hogy a mai építészet mennyire átveri őket.

Egyszerűen nem értem, hogy ma miért nem lehet szép épületeket építeni. Egy MüPának hogy lehet létjogosultsága ebben a formájában? Egy undor az egész. Ilyen kezű mérnökök ne nyúljanak olyan alkotásokhoz, amelyek lerombolva is szebbek, mint amit ezek valaha is építeni tudnának.

Urmanczy 2011.01.01. 17:17:25

@városjáró:

A Hauszmann féle Palota a világ legszebb királyi palotája volt!
Az a kérdés, hogy ki, kinek akar országot építeni.
Aki Magyarországot szeretné feltámasztani az minden lerombolt értéket visszaállítana, kerül amibe kerül.
Én ezek közé tartozom!
Több száz képet gyűjtöttem össze a Palotáról, hogy, ha egyszer valaki elhatározná a visszaépítését, annak oda is adnám! Hauszmann a MAGYAR múltra alapozva kereste a magyar stílust, és valósította meg remekművét. Magyarországi cégekkel, munkaerővel tette a budai királyi Palotát Budapest koronájává.
1918-19-es p.forradalomban a kupolán lévő Szt.Koronára sapkát húztak, hogy ne látszódjék. Rákosiék még nem tudták eleinte, hogy mennyire állítsák vissza a Palotát, de az biztos volt, hogy a kupola halálra volt itélve általuk, a rajta lévő Szt Korona dísszel. (Még szerencse, hogy elmenekítették az igazi Koronát, mivel az azt őrző páncéltermet sikerült még az angolszász és szovjet háborús bűnösöknek teljesen megsemmisíteni.)
A palotát valaha körülvevő épületeket is egy az egyben vissza kell állítani, hiszen a Sándor palota visszaállítását sem kérdőjelezi meg senki utólag. Senki sem mondja azt, hogy nem elég modern és avantgárd.

Elérhetőségem orszagzaszlo@index.hu

misi6151 2011.08.12. 11:04:35

@Lali: A lényeget senki nem ragadhatta volna ki jobban, nem értem hogy egyesek miért vannak a visszaállítás ellen?