Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.01.21. 08:08 Zsámboki Miklós

Mátyás-templomok

Olyan hiszti kerekedett a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán a régi vs. új problémával kacsintgató poszt kommentjei között, hogy nem tudok ellenállni a téma további feszegetésének. De hogy a dolog ne legyen egyszerű, egy már 135 éve eldöntött kérdést veszek elő, mégpedig a Mátyás-templom 19. századi felújítását. (A posztban a Mátyás-templom név marad, semmi Nagyboldogasszony, vagy budavári meg koronázó szöszölés.) Akkor a régi mellett döntöttek, de vajon jó döntés volt-e? A templomot fel kellett újítani, mert átment rajta egy-két tűzvész és villámcsapás, megnézte néhány török meg Habsburg turista, és egyébként is Buda legrégebbi templomáról van szó; éppenséggel össze akart dőlni. A kor nagyjai éltek a helyzettel, és úgy felújították a templomot, hogy a 20 éves munkálkodás után lényegében egy teljesen új épületet adtak át a városnak, hacsak valaki nem emlékezett a templom régi, 13-15. századi képére, továbbá nem látott a főember Schulek Frigyes fejébe, hiszen ezek voltak a forrásai az átépítésnek. Vigyázat, a cikk gonosz kérdésekkel zárul!

A Szentháromság tér képe az átépítés előtt, még zártsorú templommal, toronyórával

A 13. században román stílusban épült, majd gótikus stílusban átalakított és folyamatosan, például a Mária-kapuval vagy a délnyugati Mátyás-toronnyal kiegészített templomot Buda visszafoglalása után először a ferencesek, majd hamar a jezsuiták kapták meg. Az épület már akkor is rozoga volt, úgyhogy gyorsan kipofozták: barokkosították a kornak megfelelően, főhomlokzatát levakolták, lekerültek a csicsák, felkerült északra egy kollégiumi épület és délre egy papnevelde (amik átvették a terhelést, ennek köszönhető, hogy a templom nem rogyott össze), felkerült a Mátyás-toronyra egy hagymasisak, felkerült a nyugati bejárat (a szomszédos épületek felhúzása óta az egyetlen kapu) elé egy erkélyes előcsarnok, és a fölötte levő rózsaablakot is egyszerűbbre cserélték. A templom középkori pompáját a pucolás során elveszítette, a Várban betöltött hangsúlya pedig jelentősen tompult zárt sorba való kerülésével; viszont illett a Vár akkor kialakuló polgárias képébe, és még toronyórát is kapott. Azért átment rajta még egy tűz, felkerült egy kettős hagymasisak, lekerült a kettős hagymasisak, 1773-ban pedig Mária Terézia pápai nyomásra feloszlatta a jezsuita rendet, és a templom Buda város tulajdonába került.

/Kép forrása: Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete, Budapest, 1955/

A barokkot mélyen lenézte a romantika építésze, ami a Mátyás-templom esetében Schulek Frigyest jelentette. A jezsuitákat a törököknél is károsabb hatásként értékelték, ténykedésüket rombolásnak, vandalizmusnak titulálták. Az ébredező műemlékvédelem hevében 1874-ben pedig arra a döntésre jutottak, hogy a felújítás során olyan képet, "festői csoportosítást" kell alkotni, melyen nyomon követhető a templom dicső történelme (a barokkot leszámítva, természetesen), ha pedig valamit nem tudnak kiolvasni a kövekből, hogy hogyan nézett ki a visszakívánt 13-15. században, vagy épp tudják, de tetszésüket az nem nyeri el, ott majd improvizálnak. Ilyen volt a templom leghangsúlyosabb része is például, a Mátyás király által építtetett és az ő nevét megöröklő Mátyás-torony, amely 15. századi szerényebb képe Schulekéknek nem felelt meg, szerintük a torony "uralgó fekvése" megköveteli a harsányabb, élénkebb formát. Olyannyira zavarba jöttek a lehetőségek végtelen tárháza láttán, hogy ennek a nagy bőségnek az eredménye három korstílus szoros találkozása lett, ami leginkább a nyugati homlokzaton érzékelhető.

A román, a korai gótika és Schulek Frigyes, nagyobb képért katt 

Így jött 1896-ra létre a ma is látható kép. A jezsuiták által emelt szomszédos épületeket lebontották (illetve a kollégiumi épületből csak a templomhoz érő traktust, a többi a mai Hilton), a templomot pedig a fent vázolt elvek mentén átépítették. Terveik sikeresen megvalósultak, Buda országos hírű középkori temploma visszakapta a magyarországi hitéletben anno betöltött jelentős helyét, a templom pedig újra szabadonálló épületként, a Halászbástyával kiegészülve Budapest képének máig elmaradhatatlan része, a Vár egyik fő attrakciója. Amit Schulek Frigyesék végrehajtottak, az a magyar műemlékvédelem egyik legfontosabb, de igen ellentmondásos pontja, amennyiben több, de nem az összes kor egymás mellett való bemutatása mellett döntöttek. Részben visszakaptunk egy történelmi épületet eredeti képében, de hogy melyik eredeti képében, azt Schulek Frigyes döntötte el, aki tetszik-nem tetszik alapon ítélkezett korok felett, a 13. századi állapotot találva a legeredetibbnek, a 15. századi állapotot pedig még egy kicsit eredetinek. Minden más, de elsősorban a barokk 18. századi forma a múlt bemutatása céljából a múlt süllyesztőjébe került; nem úgy a Schulek Frigyes kreativitásának köszönhető soha-nem-volt részletek.

A jezsuiták a papnevelde épülete miatt befalazták, Schulekék kiszabadították a Nagy Lajos király korabeli Mária-kaput /Kép forrása: Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete, Budapest, 1955/

Több kérdést vet fel tehát a templom helyreállításának példája: első, hogy megfér-e egy épületen több kor stílusa?; ha meg, van-e jogunk néhány stílusról mégis "megfeledkezni", és önkényesen szelektálni a korok között, egyiket értékesebbnek ítélve másoknál?; ha van, mi alapján szelektáljunk? Van-e jogunk saját, illetve korunk ízlése szerint kiegészíteni, "javítani" az épületet? Vagy ha úgy döntünk, egy épület egy stílust bír el, milyen elv szerint válasszuk ki azt az egy állapotot egy hosszú történelemből?

A Mátyás-templom története mindenesetre tökéletesen illeszkedik a Várat bemutató három poszt által is érzékeltetett tenderhez, sőt, talán legegyértelműbb momentuma a folyamatnak, amelynek során a polgárias hangulatú Vár egy ködös eszme érdekében szép lassan eltűnt. Jó döntés volt-e ez, ráadásul 'a régi visszaállítása' címszó alatt, holott végeredményben az sem sikerült? 

Valamikor nagy hegyes tornya volt. De így sokkal szebb, csonkán és építőállványokkal, sokkal stílusosabb. Ha megnéz, Uram, egy középkori városképet, a kathedrális tornya mindig éppen épül. A kész torony modern és parvenű dolog.

Szerb Antal: Budapest kalauz marslakók számára


 

A témában remek olvasmányok akadnak, ilyen a képek forrásaként is megjelölt Csemegi József könyv (A budavári főtemplom középkori építéstörténete), ami címével ellentétben igen alaposan végigköveti a 19. századi átépítéseket is, irdatlan képanyaggal dobva fel méginkább a dolgot; a templom leírását és átépítésének történetét lehet megismerni Takács Marianna könyvéből (A budavári Mátyás-templom: a Nagyboldogasszonyról nevezett koronázófőtemplom, Budapest, 1940); sokatmondó az Építő Ipar című folyóirat 1893-ban, három évvel az átépítés befejezte előtt, a templom történetéről és a restaurálás miértjéről-mikéntjéről leközölt sorozata.
Vannak képek az interneten is, és meglepően profi a templom saját honlapja, továbbá, mint ahogy az BDzsH posztjában is látszott, a templom jelenleg is felújítás alatt áll: erről számolt be nemrég MuMa. De ami nekem a legjobban tetszik, az a 4/5 nehézségi fokozatú papírmakett Mátyás-templom, a kis Schulekeknek!

 

Vissza a főoldalra

18 komment

Címkék: budapest buda budai vár anno es most varosvedelem i.ker


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr76890696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tonberry 2009.01.21. 10:34:39

Hát az biztos, hogy Schulekék tevékenysége áldásos volt, ilyen építészeti eye-candy nem sok másik van az országban. Bár igazából nekem a középső Chartres-utóérzet aszimmetrikus tornyos terv jobban tetszett volna, de az már lehet hogy tényleg durva túlzás lenne :)
Az elmélet nyilván itt az volt, hogy ha egy épületet átalakítunk / kiegészítünk, akkor annak a kornak a stílusjegyeivel kell ezt tennünk, amelyben az épületet felhúzták. Biztos maradi vagyok, de szerintem ennek ma is így kellene lennie.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2009.01.21. 14:15:37

Schulekék annak ellenére hogy a 19. században nyúltak a templomhoz, egy régebbi kor (gót) neosított változatát építették meg végül. Nem úgy az inkriminált Szépmű bővítők...

Ironizálgathathatunk persze ezen, de ettől még nem leszünk adekvátabbak.

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2009.01.21. 14:52:41

akkoriban kicsit mást jelentett a műemlékvédelem :) szerintem itt működött, volt ahol nem. pl a Salamon toronynál

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.01.21. 15:02:39

@~dá~: nemtom, ha a restaurálás "logikáját" és az azt megelőző (szerintem sokkal klasszabb) képet nem is veszem figyelembe, az én szememet nagyon bántja amit a csúnyán manipulált képpel mutatni akartam, hogy ezeket a dolgokat kinek jutott eszébe egy épületen összerakni?!
mintha összekeveredett volna három doboz puzzle, és mókás kedvű kamaszok így rakták volna ki.
A román, a korai gótika és Schulek Frigyes, mint egy filmcím.

Tonberry 2009.01.21. 15:20:43

Szerintem nem jogos a kritika, hiszen rokon középkori stílusokról van szó. Ha már ezt elitélnénk, hogyan lehetne pozitívan megítélni a Szépművészeti (Bán-féle) vagy a Honvéd főparancsnokság kiegészítését? (és sok más egyebet)

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.01.21. 15:48:33

@Tonberry: csak a saját szememről nyilatkozom :)

de! mátyás-templomtól elvonatkoztatva, külön-külön látva a három részletet el tudnád képzelni, hogy azok egy templomon vannak?

mert hogy amit mondasz így is működhet: ha ezt szereti a nép, miért ne lehetne a bán-féle kiegészítést vagy a honvéd főparancsnokság kp terve szerinti átépítését is megszeretni?

(vagy csak megint arról van szó, hogy a mátyás-templom régi, ezért szeretjük?)

Tonberry 2009.01.21. 16:17:17

Igen, el tudom képzelni őket egy épületen :) Nézd csak:
www.cs.wright.edu/~tkprasad/courses/cs884/chartres.jpg
(ha már fentebb említettem). És még ki tudja hány félig román, félig gót épület van. Nem is beszélve arról a legalább tucatnyi magyar templomról, melynek hajója középkori, a tornya pedig barokk (jó, persze ezek évszázadok alatt lettek ilyenek, nem pedig egy építész döntése nyomán).
De dekorativitásuk mindenképp kiegyensúlyozza az elemeket. Ha viszont valahová random odacsapnak egy üvegkockát vagy egy betonkockát (vagy akármilyen alaktalan trutymót), amelyről süt, hogy nem nagyon dolgozott rajtuk az alkotó fantázia, sem az emberi kéz, egyből zavaró a kontraszt. Persze ezekre is van jó példa: a Duna-partra tervezett gigantikus hotdog (lásd: CET) ötlete nekem pl tetszik. De abban az esetben egy lényegesen jelentéktelenebb eredeti épülettel állunk szemben, amelyért nem túlzottan kár, ha kísérleteznek rajta. És hogy a modern épületek is lehetnek dekoratívak, arra példa Makovecz munkássága, aki ennek megfelelően hogy-hogynem jelentős népszerűségnek is örvend.
(Huh, kicsit lehet hogy elkanyarodtam, bocsi, csak a "régi=szép?" gondolathoz is kapcsolódni akartam)

Gallion 2009.01.21. 16:31:29

Tonberry jól beszél. Itt nem régiről és újról, hanem szépről és rondáról van szó. A Mátyás templom szép, függetlenül attól mikor huzták fel... ha tegnap épitették volna akkor is szép lenne. A Bán-féle Szépmüvészeti kiegészités meg csúnya.

smalladam 2009.01.21. 17:32:03

azért a gótika meg a román keverése nem az ördögtől való, tekintve, hogy európa tele van a két stílus hibridjeivel - még a jáki templomon is kimutatták, hogy az építés közben gótikus hatások érték a mestereket

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2009.01.21. 20:16:25

nem tudom, engem jobban zavar az, hogy akkoriban központilag kitalálták, hogy na akkor Máriafalván lesz a gótikus kis templom, Ócsán a román stb. és ahol megvolt a sokszínűség, ott azt felesleges sallangnak tartották: a Salamonnál ha jól tudom egy csomó gótikus részt levertek, Ócsán meg ráhúztak plusz emeleteket a tornyokra, mert úgy gondolták, hogy annak így kell kinézni :)

ez ma már (illetve nem már, hanem most épp) tök abszurd, de ha a végeredményt nézzük, szerintem a Mátyás nem tragikus, a máriafalvi sokkal neogótabbnak, művibbnek néz ki, pedig ott az alapanyag közelebb állt a véglegeshez. igazából az ócsai sem rossz, a salamon viszont szerintem borzalmas azzal a betonbetoldással

na bocs a sok offért :)

Tonberry 2009.01.21. 21:52:29

Most látom csak hogy Schulek a Salamon-tornyot is helyreállította anno, igazi kő kiegészítésekkel, faragásokkal, valami ilyenre: www.visegradmuzeum.hu/stat/pic/alvar/image011.jpg
Csakhogy aztán kétszer is kiégett, és az utána érkező 'nagytudású' műemlékesek közbenjárása folytán nyerte el jelenlegi, élvezhetetlen külalakját. Hát pech :(
A manapság látható várrekonstrukciókról egyébként alapjában véve nem is érdemes beszélni, mert siralmas a helyzet (egyik ritka pozitív példa talán a visegrádi palota nemrég).
Részemről is bocs az elkalandozásért, de ha már szóba jött, és olyan messze azért nem mentünk Bp-től ... :)

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.01.21. 22:40:47

Hmm, ahonnan a képed idézted, ott ez is ott van, nézzétek az UTOLSÓ MONDATot:

"A Salamon-torony helyreállítása 1871-82 között történt. A munkálatokat Henszlmann Imre és Schulek Frigyes a korszak kiemelkedő művészettörténésze és építésze irányította. A lakótorony királyi vadászkastéllyá történő átépítése során a második emeletig kiegészült a déli falsarok a kettős csigalépcsővel és megépültek az új ablakok, illetve kifaragták a régiek kiegészítését. A helyreállítás során a torony számos középkori részlete pusztult el."

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.01.21. 23:02:08

@BDzsH: templomunk esetében is kidobálta az eredeti alapanyagot Schulek, és újat gyártatott le, ami fáj nagyon a mai műemlékvédelemnek, de szerintem ez elég irreleváns momentum.

nade. nem azt akartam mondani, hogy a mátyás-templom tragikus (bár nekem nem tetszik, de ez a személyes véleményem, amitől a posztot magát meg is kíméltem), hanem ezt a régi-új kérdést akartam elmélyíteni, amennyiben hozzátenni, hogy a mindig reflexből jövő 'vissza a régit' felkiáltás nem olyan egyértelmű kívánság.

archiregnum 2009.01.22. 02:24:39

A román és a kora gótika annyira rokon stílusok, hogy létezik az átmeneti stílus, mint pld a laoni.

Nem értem mi alapján románozol le bizonyos részeket. A tornyok alsó szintjein soha nem voltak nagy ablakok. Ráadásul van rózsaablak is, ami elvétve előfordult ugyan a románban, de a gótikára jellemző. Persze azért így is van 1-2 érdekes részlet, de szerintem elég egységes a templom megjelenése, amihez hozzájön az érettebb, díszesebb déli torony, de hát ez teljesen reális. Hasonló a helyzet a chartresban.

Mivel az ország egy kultikus jelentőséggel bíró templomjáról van szó, így érthető, hogy a dícső középkori állapot elérésére törekedtek. Abban pedig megegyezhetünk, hogy az átalakítás előtti formája nem éppen a barokk csúcsterméke, így személy szerint nem sajnálom. ( Sajnálom viszont a veszprémit, ami valóban szép volt és eléggé eröltetett neoromán lett.)

Szerintem, ha ugyanazt a formáját kapja vissza a restauráláskor egy szobor, oszlopfő stb, akkor tökmindegy, hogy az most az eredeti kőanyag vagy sem. A létrehozott egyedi forma az érték, nem feltétlen maga a kézműves munka.

A Salamon torony "borzalmas beton" betoldásai pont a jelenlegi műemlékvédelmi felfogás csodás terméke, mely szerint műemlék kiegészítése szigorúan kortárs eszközökkel történhet. Mert jajj, csak nehogy azt higgye az a szerencsétlen látogató, hogy ez így nézett ki. Még véletlenül se hazudjunk álmúltat sosemvolt részletekkel. ( Ez utóbbi mondatban összegeztem a historizmus és archaizálás gyűlölők
3 jelszavát. Lassan valami újat is kitalálhatnának már, mert eléggé egyhangúak kezdenek lenni az érveléseik.)

Schuleket és társait csak a jószándék vezérelte, megpróbáltak illeszkedni az adott épülethez, igaz, hogy eközben követtek el hibákat. De még mindig többet köszönhetünk nekik, mint azoknak, akiknek az illeszkedés azt jelenti, hogy a betonkocka magassága megegyezik szomszédos copf palotáéval.

Tonberry 2009.01.22. 08:31:29

BDzsH: igen, én is felfigyeltem arra a mondatra, de alapjában véve archiregnummal értek egyet.
Én visítok ha pl ilyet látok: files.blogter.hu/user_files/24465/ozora/Ozora10_resize.jpg
Ha már a műemlékes tudja, hogy milyen volt egy adott részlet, és elkezd rekonstruálni, akkor igazán megtehetné, hogy helyre is állítja azt, nem pedig egy gigászi vitrinné alakítja az épületet, melyben ott árválkodik az a pár eredeti kődarab, amit megtalált. Az ilyennek nyilván ára lesz (elvesznek eredeti dolgok, nem 100%-osan hiteles dolgok kerülnek oda), viszont cserébe egy használható, esztétikus egységet kapunk, amit érdemes mutogatni, és érdemes nézegetni is. A látogatót nem érdekli, hogy az ablakkeret vagy a boltív melyik 20cm-e nem eredeti, ugyanakkor az elütő/sejtető betoldások kifejezetten illúziórombolóak.
(Mondjuk a M-templom Schulek-i kiegészítéseit ez sem magyarázza)

archiregnum: én a pécsi székesegyházon döbbentem meg nagyon, amikor megláttam hogy az milyen volt a visszarománosítás előtt. users.atw.hu/kepeim7/pecs/1haz1.jpg
Érdekes dolgok ezek is :)

Check 2009.01.26. 22:08:10

Na, csak egy kicsit az ördög ügyvédjeként: Azért kell látványosan elkülöníteni az eredeti és a kiegészítést, hogy a későbbi kutatóknak könnyebb legyen a dolga, ha éppen arról az épületről, tárgyról akarnak gondolkodni (és esetleg korábban nem ismert, de releváns dologra rájönni). A régi épületek és tárgyak, ugyanis nemcsak a nézelődőké, hanem a szakmáé is.

Az pedig, h mi alapján dönthető el, h szép és mi nem, vagy ki eléggé kompetens, szerintem elég durva kérdés.

miou · http://365buildings.tumblr.com 2009.01.26. 22:08:53

"Hát az biztos, hogy Schulekék tevékenysége áldásos volt, ilyen építészeti eye-candy nem sok másik van az országban."

Azért mondod, mert még nem láttad a babelsbergi kastélyt, ahol buján ölelkezik XVI. Lajos stílusa a Tudor-gótikával és a rajnai kastélystílussal meg a chinoiserie-vel. Igaz, ennek sosem volt valós alapja, a rossz ízlésű hercegi pár a saját szájízének megfelelően nyúlt bele Schinkel terveibe. :D

A poszt végén felvetett kérdések igen nehezek - valahogy bizarr, ahogyan eltűnt ez a polgárias íz. ha a nagy egészet szemlélem, meglehetősen skizonak tűnik a Palota+Halászbástya+édes kis lakóházak (köztük egy-két 70-es, 80-as évekbeli beékelés?) + ásatás + Dísz téri parkoló, ebben a Mátyás-templom nem oszt, nem szoroz. végsősoron szerethető épület - de erről az esetről nehéz kiáltalánosítani, nem?