Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.02.11. 08:09 Zsámboki Miklós

19. századi muhaha - A hoppá


Schickedanz Albert, a varázslatos nevű /forrás: Schickedanz katalógus/ 

Az előző részben végignéztük a meccs közvetítését a Rosch-könyvnek (Enciklopédia Kiadó, 2005) köszönhetően, amiből megismerhettük Alpár Ignác győzelmének zökkenőmentes történetét. Úgyhogy, most a Schickedanz katalógus (Szépművészeti Múzeum, 1996) segítségével következzék:

A hoppá

Ott hagytuk abba, hogy ugye mi is van Schickedanz Alberttel, a varázslatos nevűvel? Már a korabeli források is szeretnek róla megfeledkezni, a 2005-ös Rosch könyv is igyekszik nem említést tenni róla, ma meg már ki a fenét érdekel. Pedig nem elég, hogy az ő érdeme Alpár épületeinek belső rendezése is, de ő, ellentétben Alpárral és a többiekkel, már az első fordulóra több kor stílusából építkező tervvel nevezett, ráadásul épületeit nem ideiglenesnek, de maradandónak tervezte. Az első fordulóra, amire Alpár még keleties palota tervét készítette, Schickedanz Albert tervében a románkori székesfehérvári bazilika másolata és egy koragótikus bencés kolostor alkotta épületegyüttest egészített volna ki, na mivel? Hát a Vajdahunyadvárral! Hoppá. A millenniumi kiállítások után pedig az épületet fürdővé átépítve adta volna át a városnak, amely átalakításról részletes tervet is készített. A zsűri nem hirdetett győztest, de „a pályázat ügyeiben illetékes országos bizottság a zsűri véleményét kiegészítette azzal, hogy »a pályakérdés megközelítésére valamennyi tervezet közül a 11. számú [Schickedanz terve] törekedett legjobban«”, írja a Schickedanz katalógus. A második pályázati kiírás éppen Schickedanz első tervét vette alapul, mikor határozottabb elképzeléseket rögzített a követelmények között.

Schickedanz terve az 1893-as pályázatra /forrás: Schickedanz katalógus/

A második menetre Schickedanz megint előrébb volt egy lépéssel: már nem pusztán különböző korok stílusának és motívumainak felhasználásával akarta a kiállítás részévé tenni az épületeket, hanem egy komolyabb térkompozíció segítségével kvázi be akarta engedni a nézőket a képbe. Lekicsinyítette a templom-kolostor tömböt, és úgy egészítette azt ki további épületekkel, hogy két elkülönült tér jöjjön létre, amelyek között a Várkapun keresztül lehet közlekedni. A barokk kastély, a lőcsei városháza másolata és a kapuval szomszédos fricsi vár másolata alkotja a polgárias hangulatú Városházteret, a túloldalon pedig a fricsi vár túloldala, a késmárki vár és a Vajdahunyadvár alkotja a Várudvart. Koncepcióján keresztül a különböző korok építészete, és hangulata is megismerhető lett volna. A zsűri azonban túl szűknek találta a lépcsőket, sötétnek a kiállítótermeket, és kevesellte azt az egy darab vécét, ami Schickedanz tervén szerepelt; valamint azzal érvelt, hogy az „ily mértékben reprodukált műemlékek téves képet adván” nem alkalmasak „sem az általános művészi hatás, sem a közönség érdeklődésének felkeltése szempontjából”. Ezt a pályázati kiírás ismeretében nem tudom értelmezni, viszont érdekes, hogy a zsűri értékelése itt szinte pontos ellentéte az Alpár-tervet ért kritikának.



Schickedanz terve az 1894-es pályázatra /forrás: Schickedanz katalógus/

A Szépművészeti katalógus szerint a zsűri eleinte nem tudott a három pályamű között dönteni. Először, mivel három épületcsoportról van szó, megpróbálták megosztani a tervezést az építészek között, de ez nem sikerült („Alpár működésének ismeretében is csak feltételezhetjük, hogy ő talán nem is törekedett megállapodásra, ha reménye lehetett arra, hogy az egész megbízást megkaphatja”), így a zsűri helyett a kereskedelmi miniszter (hm.) Alpár Ignácot, a bankokat kedvelőt (hm.) bízta meg az összes épület tervezésével, és Schickedanz Albertet, a varázslatos nevűt a belső rendezéssel¹.

Tehát, bár az épületek konkrét megtervezését bukta Schickedanz,  alapvető koncepcióját sikerült átvinnie, így az Alpár Ignác tervei alapján megvalósult épület még a belsők kialakításán túl is jelentős hányadban Schickedanz Albertnek "tudható". De vajon ezt miért hallgatja teljesen el a 2005-ös Rosch-könyv?

¹A román szárny belsőjének tervezéséből azért még kitúrta Alpár Schickedanz Albertet.

 

Vissza a főoldalra

Szólj hozzá!

Címkék: schickedanz


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr27926934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.