Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.02.16. 07:50 BDzsH

A 64. évfordulóra - I.rész

Ugye nem felejtitek el hallgatni a hetiBetont, a rádióműsorunkat a Tiloson?! Már két adás is lement, egyik épp a világháború témájában.

 

(A poszt egy három részből álló bejegyzés-sorozat első része)

Most, hogy talán már kicsit lenyugodtak a felszabadulás vs megszállás tengelyen folytatott viták, és túl vagyunk pár nappal az 1944-45-ös esztendő Budapestért vívott küzdelme befejezésének évfordulóján, gondoltam mi is kihozunk valamit a témában. Viszont aki itt politikai fejtegetésekre, fasisztázásra/bolsevikozásra akajra felhasználni drága szabadidejét, jobb ha most befejezi a cikk olvasását, mert nem fog benne kielégülést lelni.

Akkor miről is lesz szó? Kis lista a városképet legjobban érintő változásokról.

Ő állt a Korona-szálló helyén. Nem kis behemót.

Budapest 1945. február közepén jobban emlékeztetett egy építkezési törmelék lerakóhelyre, mint Magyarország fővárosára. Mégis hónapok alatt sikerült a várost - a lehetőségekhez képest - működőképes formába hozni. Persze akadtak gondok bőven, és a háború káros hatásai néha máig érzékeltetik hatásukat (elég csak a havonta legalább egy alkalommal előbukkanó fel nem robbant bombákra gondolni).

1945 után sokan gondolták úgy, hogy végre itt az alkalom és Budapestet most aztán a lehető legkorszerűbb formában kell újra felépíteni. A '30-as évek végén már Ferencváros lebontását vizionáló városépítészek ráadásul döntési pozícióba kerültek. Tényszerű adat, hogy 1933-ban a főváros lakosságának több mint a fele (55,4%) lakott udvari lakásokban. Ezen a helyzeteten pedig változtatni illet (volna).

Krisztinaváros a Horváth-kertnél - előtérben a mai Petőfi Sándor (akkor még Verbőczy István) Gimnázium  épülete, amit a háború után egy emelettel visszabontottak.

A város teljes átalakítását (értsd a ma már értékként kezelt részek lebontását) azonban maga a pusztítás akadályozta meg. A lakáshiány arra kényszerítette az városrendezőket, hogy egy időre tegyék félre az egykori zsidónegyed, vagy a "csikágó"-nak nevezett városrészek teljes lebontását, és ideiglenes jelleggel állítsák helyre az még menthető épületeket. És, mint azt számtalan példa igazolja, ami hazánkban ideilgenes jelleggel történik, az meglehetősen tartósnak szokott bizonyulni.

Dunakorzó

A Hungária Szálló fedett udvara, egyben étterme - a kor minden luxusával ellátva (például terített asztal)

A pesti szállodasor kiépülésére a Duna szabályozásához köthetően került sor. 1865-66 során a Lánchídtól délre a Petőfi térig kiépült a rakpart, ami a gyakorlatban jelentős feltöltéssel is járt a folyómeder rovására. Az újonan keletkezett széles dunamenti területen szó esett közpark kialakításáról, de végül győzedelmeskedett a beépítés gondolata, azzal a kitétellel, hogy a Dunapartra szánt pesti Vígadót nem fogja eltakarni épület, valamit, hogy a Dunára vezető utcák meghosszabbítatnak az "új" Dunapartig. A 10 parcellára végül 7 épület épült fel 1872-ig bezárólag. Ebből a hét épületből hat lényegében állt 1944-ben, amikor elkezdődtek a harcok. Mára egy épület maradt csak meg - az ún. Thonett-udvar, amiben nem mellesleg az Állami Számvevőszék is székel.

Roosevelt tér

Középen az 1949-ben lebontott Lloyd-palota, jobb oldal a Dunakorzóról 1909-ben lebontott ún. Stein-ház

A Lánchíd pesti hídfőjénél már korábban is tér alakult ki, a kortárs leírások szerint Európa egyik legszebb klasszicista tere, aminek párja csak Szentpétervárott volt. Ez az idill persze már jóval a háború előtt megtört, amikor előbb a Gresham Biztosító Társaság új székháza, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete felépült a századforduló utáni évtizedben. A háború a tér maradék két igazán szívonalas klasszicista épületét is eltüntette. Bár kevéssé sérült, mégis lebontásra került az egykori tőzsde épülete, a beüvegezett portikusza miatt is érdekes Lloyd-palota, valamint az Európa Szálló ikerpalotái.

Ganz-ház

A Ganz-ház nem volt egyedi épület. De remekül passzolt a Széchenyi rakpart házai közé. Szerencsére az 1962-ben helyére épült épület is legalább ennyire tapintatos.

A Lánchídtól északra szintén az 1865-66-ban a Zoltán utcáig megcsinált védmű után épületek be sorra a telkek a koraeklektikus épületekkel. A máig legegységesebbnek megmaradt dunaparti házsor egyetlen épülete, a Ganz-ház találatot kapott, majd lebontották.

Deák-tér - Erzsébet tér

Az ún. Kemnitzer-ház, a klasszicista Deák tér hírmondója - volt. Helyét majdnem betöltötte az új Nemzeti Színház.

Azt a fejekben élő zűrzavart, ami ma a Deák tér kapcsán van, nem kis mértékben az okozza, hogy a tér háború előtti formája, vagyis körülhatárolhatósága eltűnt. Az egykor északról záró Kemnitzer-ház a háború után, a mögötte levő épületek a József Attila utcáig pedig a hatvanas évekre tűntek el, átadva helyüket az autóparkolónak. Ma Budapest egyik legjobban működő közterülete a "Gödör" van a helyükön.

Központi Városháza - Károly körúti épületek

A városháza Károly körúti épületeinek visszabontása az egyik Madách-ház tetejéről fotózva

A Városház utcai (és Károly körúti) Városháza épületéről már korábban írtunk. A '30-as években lebontani tervezett kiskörúti 1-2 emeletes házaknak a kegyelemdöfést a háború adta meg. A több épületből álló házsor egyes részei épen vészelték át a háborút, de mégis ideiglenesen földszintes üzletsornak bontották vissza őket. Teljes lebontásukra 2005-ben került sor.

Kálvin tér

A négy épületből ma már csak a Nemzeti Múzeum áll. (Balról jobbra: Geist-ház - Nemzeti Múzeum - Takarékpénztár palota - Hollandi-udvar)

A háború után "tűzfal térként" is emlegetett közlekedési csomópont talán a leginkább megtépázott budapesti tér. A hármas kereszteződésben álló öt sarokház közül csupán egy maradt állva a bontások után. A Baross utca és kiskörút sarkán álló Ybl Miklós tervezte takarékpénztár palota kiégett. A Baross utca és Üllői út betorkollásánál álló Hollandi-udvar első két-három traktusa súlyosan sérült, így lebontották. A Kecskemét utca és kiskörút találkozásánál álló Geist-ház (szintén Ybl műve) tetőzete és födémei beszakadtak, lebontása szintén nem volt kétséges. A utca torkolatának átellenes oldalán álló Hültl Dezső által tervezett kissé túlméretezett szecessziós bérpalota sarokrésze leszakadt, maga az épület kiégett.

BDzsH

folytatása következik

vissza a főoldalra

5 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr10944679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MuMa 2009.02.16. 22:09:21

Mértéktelenül irigyellek benneteket ezekért az archív képekért :D

Egy megjegyzés, amit már a pénteki műsor után is tenni akartam: közkeletű tévhit, hogy a Széchenyi rakpart házai közül csak egyetlen pusztult el a háborúban. Teljesen kiégett ugyanis a kettővel odébb levő is (a Google Maps szerint a 7. szám; a miniszterelnöki hivataltól számolva a negyedik, ma bölcsőde működik benne), és a KÖH fotótárában a saját szememmel láttam olyan, a háború után készült fényképet, amelyen az a telek teljesen üres. Valamikor az ötvenes évek elején azonban hibátlanul visszaépítették, az eredeti homlokzattal (de a lábazat műkő!), belül viszont a valós korszakot tükrözi, a legszocreálabb díszítésekkel, meanderek etc. Állítólag pártfunkcionáriusok számára készült bérháznak.

Szerintem ez nagyon érdekes adalék, sehol sem találkoztam ehhez hasonló, komplett homlokzati rekonstrukcióval bérházak esetében.

Smiló · http://hetibeton.blog.hu/ 2009.02.17. 22:05:45

Beszarás, hogy a Kálvin téren akkor is egy ekkora batár ház állt, ennyit az idegen tömegről :)

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.02.18. 00:38:09

@MuMa: Nem hallottam még arról, amit felvetsz, de igazán izgalmasan hangzik. A tévedés mostmár benne marad a posztban. Utána fogok én is járni ennek a történetének, mert ez tényleg nem túl közismert.

@hundertbasser: Idegen tömeggel nincs baj, ha angyalok díszítik, lunetták tagolják, pilaszterek fogják össze, és övpárkányok darabolják. ;) Ellenben ha üveg, akkor jajj!

Megjegyzem a Kálvin tér talán az egyik legkülönlegesebb adottságú terünk, a befutó utak és utcák kavalkádja fantasztikus, és ezer féle nézőpontot ad.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.02.18. 10:00:32

jólvan srácok, de nehogy aztán most a nagy lelkesedésben a kálvin térről írjatok, mert az az enyééééém :)

mandrill 2009.12.29. 17:05:57

A Roosevelt térből azért két klasszicista épület megvan, csak közben megszűnt előttük a tér, mert eléjük épült az MTA. Merthogy eredetileg az Akadémia utca 1. és 3. (Tänzer-ház, Hild) is tér része volt... Ja, és a 20-as években asszem Hikisch Rezső ráépített az 1-re (az egykori István Főherceg Szállóra) két emeletet, de azért a lényeg, hogy megvannak... :-)