Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.03.02. 08:24 BDzsH

A 64. évfordulóra - III.rész

(A poszt egy sorozat harmadik része - korábbiak: I.rész - Pest és II.rész - Buda)

Budapest kerületei 1945 körül

Először úgy szántam ide jönnek majd a három részes sorozat lezárásaként a hidak, és némi értékelő lezárás. De aztán amint elkezdtem utánajárni a dunai átkelők történetének és részleteinek, rájöttem nem akarom ezeket az izgalmasnak látszó dolgokat félig megírni, inkább meghagyom őket a blog későbbi működése soránra. Így viszont nagy bajban vagyok, mivel is töltsem meg ezt a bejegyzést. Az alább megjelenő sorok így minőségükben és újdonságukban talán nem lesznek túlzottan magas szinten, de remélem sokak számára érdekes olvasmányt fog jelenteni.

Budapest II. világháborús épületkárai
Tér és Forma - 1947. II. szám
(Letöltés excel táblázat formájában)

Kerület¹Összes épületEbből rom%Súlyosan sérült%Kisebb sérülés%Nem sérült%
I1 10030027%20018%60055% - 0%
II2 50030012%60024%1 200 48% 400 16%
III5 0001403%2505%4 120 82% 490 10%
IV²540428%29454%194 36% 10 2%
V³1 600523%1208%928 58% 500 31%
VI1 600604%27317%967 60% 300 19%
VII1 600352%704%1 495 93% - 0%
VIII2 400502%1205%2 000 83% 230 10%
IX3 000803%80027%2 070 69% 50 2%
X2 58041%1606%2 300 88% 116 4%
XI3 4001404%90026%2 020 59%340 10%
XII4 8002004%80017%1 000 21% 2 800 58%
XIII3 00030010%1 00033%1 700 57% - 0%
XIV5 0003006%80016%1 400 28% 2 500 50%
Össz38 1202 0035%6 83717%21 99458%7 73620%

¹Több kerület határa is módosult azóta, a fenti térkép megfelel a táblázatban szereplő kerületeknek.
²IV.kerület: Belváros (Vámház körút-Múzeum körút-Károly körút-Deák Ferenc utca-Duna)
³V.kerület: Lipótváros és Újlipótváros (Bajcsy-Zsilinszky út-Váci út-Dráva utca-Duna-Deák Ferenc utca)

A háború előtt már kezdett kibontakozni, az úgynevezett új építészet, a "bauhaus"; "premodern"; "modern" vonalon. Budapesten lakáshiány volt folyamatosan, a szegénység, a koldulás állandó jelenség volt, még ha ez nem is látszik a Horthy-korból ránk maradt képeslapokon. Az "új" képviselői pedig egyre inkább ostrozoni kezdték a századfordulón létrejött Budapestet, egészségtelen, sötét lakásainak tömege miatt. Az 1937. évi VI. törvény a városrendezésről és az építésügyről már érvényesítette a korszerű elveket, és a törvényi kötelezettség következtében létrejövő városi szabályozások is, ezáltal elejét vették a túlzott beépítéseknek.

1937.évi VI. törvénycikk - a városrendezésről és az építésügyről

II.fejezet - Telekfelosztás, telekhatárrend

13.§ (2) Az építésügyi hatóság csupán díszítésre szolgáló torony vagy más ilyen épületrész lebontását a városkép előnyösebb alakítása céljából kisajátítási eljárás nélkül is elrendelheti. (...)

(4) Sertéshízlaló telepet vagy ojtóanyagot üzletszerűen termelő vállalat sertésszállását Budapest székesfőváros területén a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt kártalanítás nélkül meg kell szüntetni.

III.fejezet - Építésügy

19.§ (4) Az építésre adott engedélyben az építést közérdekből meghatározott feltételekhez lehet kötni, sőt későbbi átalakítás kötelezettségét is meg lehet állapítani.

(7) Ha valamely épület állapota a városképet rontja, a hatóság az épület tatarozását rendelheti el. Ha valamely épület állapota az egészséget vagy a biztonságot veszélyezteti, a hatóság a szükséghez képest az épület tatarozását, átalakítását vagy lebontását rendelheti el.

 

A háborút döbbenetes károkkal túlélő város sokak számára egy új kezdetet jelentett. A Tér és Formában 1943-ban megjelenő Belső-Ferencváros rendezési tervének készítője az egész városrész lakóházait törölte volna a föld felszínéről, megteremtve az új életminőséget. A pusztulásban sokan az ilyen és ehhez hasonló tervezetek megvalósulásának lehetőségét látták. Egy új főváros felépítését, amely az akkor modernnek számító település minden jellemzőjét viseli. Hamar le kellett azonban hűlniük a lelkesedőknek, mert kiderült 1-1 tömb elbontása kivételével az súlyos lakás- és pénzhiány miatt nem "ma" fogják megépíteni az új Budapestet, hanem később. A később-ből persze semmi sem lett.

Belső-Ferencváros Kaffka Péter szerint - állva marad a Fővámház, a Kálvin és Bakáts téri templom és az Iparművészeti Múzeum; minden más bontható. A Kálvin tér rendezése figyelemre méltó.

A helyreállításoknál hamar látszott a megváltozott mentalitás, a sérült és súlyosan sérült épületek homlokzatairól elhagyták és leverték a megmaradt díszeket. Az értelmetlennek ítélt kupolákat, tornyokat, és tetőfelépítményeket szintúgy, alig maradt belőlük néhány mára. A lakásokat feldarabolták, az üzlethelyiségeket akár a földszinteken is lakótérré alakították át, irodaépületekből, hotelekből, bankszékházakból csináltak bérházakat. A város alapvető karakterét, "tömegét" azonban megőrizte. A hidak eredeti formájukban, vagy arra nagyon hasonlóan kerületek helyreállításra. A városkép részleteiben rengeteget, látképében azonban szinte alig változott.

"Igen rossz az indulás, és a legtragikusabb paradoxonnal kezdődött: mi, akik főleg lapos fedésű házakat terveztünk, 24.000 sérült tetőre kell, hogy felrakjuk a fedélszéket és a cserepet. Mi, akik az avult városrészek lebontását és helyükbe fokozatosan kertes magasházak építésével új városrészeket akarunk varázsolni a régi keretek közé, vagy azok teljes feloldásával, - most minden ócska háznak, amelyben használható lakás van, meghosszabbítjuk az életét. Mert ezidőszerint egyetlen lakásról sem mondhatunk le."

Fischer József
Tér és Forma - 1945. IX.

 

Mi lett volna ha nincs második világháború? Lehet, hogy előbb utóbb tényleg lebontották volna a belsőudvaros házakat, vagyis gyakorlatilag az egész történeti városmagot? Éppenséggel lehet, ezt már sosem tudjuk meg. Ami ma látható, az egyfajta visszarendeződés. A háború után megváltozott városképnek a visszalakítása. Elég csak a Szabadság híd egyszerű korlátjainak az eredeti nyomán újragyártottra való lecserélésére, a Budai Vígadó (I.ker. Corvin tér) eredeti tervek szerinti homlokzathelyreállítására, vagy hogy továbbmenjünk a vár tövében újra felépített Ybl-féle villára gondolni. Hogy a háború utáni döntések csupán pénzhiányból fakadtak volna? Ezt élesen cáfolja minden forrás. Ami pedig ma már hiba - üzlethelyiségből lakóhelyiség - az akkor valós szükséglet volt. A mi feladatunk ma ezeket korrigálni korunk legjobb tudomása szerint.

Ezzel a közhelyesen undorító, de nagy igazsággal le is zárnám a főváros 1944. december 24. és 1945. február 13. között lezajlott ostromáról emlékező bejegyzés sorozatot. A háború persze ezen túl is jelen lesz a blogon, hiszen helytörténetírás közben nehéz nem belefutni!

BDzsH

Vissza a főoldalra

5 komment

Címkék: budapest xi.ker v.ker xii.ker xiii.ker vi.ker vii.ker viii.ker ii.ker i.ker ix.ker iii.ker iv.ker x.ker xiv.ker 1944 45


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr21944825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kaland-Játék-Kockázat · http://kjkk.blog.hu 2009.03.02. 12:33:38

Tetszik a blogod. Szeretem a fotókat és Budapestet is. Ha még több régi kép felkerülne, még jobb lenne.:)

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.03.02. 13:00:01

@Kaland-Játék-Kockázat: Örülök, hogy tetszik, de nem csak az enyém. :)

A régi képekkel az a helyzet, hogy igen kevés van csak digitalizálva sajnos, és ami van, az is ezerfelé elszórva a neten. Jogi hátterük pedig elég bizonytalan.

A közgyűjtemények pedig nem nagyon szeretik, ha digitalizálják és leközlik a tulajdonukban álló iratokban található képeket, és ezt sok eszközzel akadályozzák. Elméletileg persze, ha nekem nem származik anyagi hasznom belőle, akár ingyen is odaadhatnák, de ez nem jellemző. Én meg fizetni nem fogok súlyos összegeket 1-1 képért, ha már nekem sincs belőle hasznom. Ezért néha sajnos le kell mondanunk a legjobb régi képek közléséről, hiába áll rendelkezésre a saját gépünkön.

Ez a szomorú helyzet.

Ettől függetlenül igyekszünk a legjobb régi képeket összeszedni az adott témában, és amit lehet le is közölni.

huta9020 2009.03.02. 13:05:37

Ez is háborús nyom, azt nem tudom hogy VH-s vagy 56-os:
twitpic.com/1hkto
Valahol a Markó utca környékén.

smalladam 2009.03.02. 18:42:24

"Ami ma látható, az egyfajta visszarendeződés. A háború után megváltozott városképnek a visszalakítása."

amiket ezzel kapcsolatban írsz, azt szerintrem alapvetően két dolog indolkolja.

1. most ötven év távlatából másképp tekintünk már ezekre a dolgokra, ami akkor "giccses és haszontalan és hivalkodó" volt, az ma már a közmegegyezés szerint - ha vannak is eltérések - érték.

2. Igényesség. Akármennyire alacsony szintű még a mai napig is a fővárosban élők átlagos igényességi szintje, azért sokan vannak, akik odafigyelnek a részletekre - márpedig itt arról van szó ugye többnyire, hogy a szocializmus idején félig-meddig igénytelenül, barkács módszerekkel megtoldozott-foldozott - de alapjában véve lábon, épen maradt épületeket helyrepofozzák. ez ugye nem teljesen ugyanaz, mint egy teljesen elpusztult épület újjáépítése. egyszerűe csak a részletekbe menő igényesség, aminek az előzőr rendszerben nem igazán volt respektje. (nyilván közvetlenül a háború után ehhez a szükség és az anyaghiány is hozzájött)

az ybl-villa amúgy szerintem rossz példa mert az viszont ugyanennek az értékvédő szemléletnek a hivatalos szinten működő fatökű verziója.

a műemlékvédelem hivatalos álláspontja ugye az hogy nem építünk vissza semm totál elpusztutltat az eredeti formájában. erre jöttek ezek az arcok, hogy ők felépítenék az új villát, az eredetihez hasonló formában, de a régi formák új ötletekkel való kombinálásával.

az nem volt jó. utána módosították a tervet az eredeti épület újjáépítésére, az meg mégiscsak elfogadható volt. szóljon aki érti.