Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.03.31. 08:43 Zsámboki Miklós

A földalatti volt lejárócsarnokai

Kedves olvasó, beújítottuk a lehetőségek végtelen sorát kínáló Feedburner alkalmazást, hogy Neked millió alternatíva álljon rendelkezésedre, ha fel szeretnél iratkozni blogunk feedjére. Például akár emailben is megkaphatod a posztokat, frissen és ropogósan. Mást sem kell tenned, mint itt beírod az email címedet, az érkező kedves hangvételű levélben pedig visszaigazolod a kérést. Tégy így, és a haza fényre derül.

 

Az, hogy egy kocsma milyen, leggyorsabban a vécén deríthető ki. Hiába csili-vili, színes és trendi a helyiség, ha a vécé össze van firkálva, és a piszoárból már kifolyik a húgy. Ugyanígy talán egy városról sem reprezentatívnak titulált épületei nyilatkoznak leghitelesebben, hanem alapvetőbb, hétköznapibb dolgok. Előszeretettel ítélkezem városok felett a kukák alapján, és óriási következtetéseket vagyok képes levonni a mozgólépcsőkről. Így árulkodhattak a századfordulós Budapestről az 1896-ban beindult földalatti "metropol vasút" lejárócsarnokai.


Schickedanz díszes, színes, sokak szerint nem is szabad ég alá való építménye a Gizella téren

Bizony, házikók voltak a lépcsők fölött, nem is egy, nem is akármilyen. A történet 1895-ben kezdődik, amikor először is afelől döntöttek, hogy az építendő földalatti állomásairól a lépcsők a járdára helyezett építményeken, vagy a meglevő épületek első szintjén keresztül vezessenek-e a felszínre. A ma eléggé abszurdnak tűnő ötleten sokat görcsöltek akkor, aztán először abban állapodtak meg, hogy a Sugár út (mai Andrássy) belső, Oktogon és Gizella tér (Vörösmarty) közötti szakaszán az épületek földszintjébe, a külső szakaszon pedig külön felszíni csarnokokba vezetik a lépcsőket. Végül teljesen elvetették az épületek földszintjét érintő megoldást, mert számításaik szerint annak mind kivitelezése, mind üzemeltetése jóval többe került volna a másik lehetőségénél. Úgyhogy csarnokokat terveztettek, mégpedig pályázat útján. Kivételt képeztek az Opera állomás lépcsői, amiket helyhiány miatt már akkor sem terveztek építménnyel fedni.


Az egyik a tíz Brüggemann féle építményből a Sugár út-Váci körút sarkon (Andrássy-Bajcsy); és egy másik, ami itt a háttérben bújkál

Érkeztek is a pályaművek, a zsűri ítélkezett is, az eredményt ki is hirdették, az erről nyilatkozó oldal pedig hiányzik a Szabó Ervin könyvtár gyűjteményében található Építő Ipar c. folyóirat vonatkozó számából. (Akinek megvan az 1895-ös évfolyam, de legalább a 19-20. oldal, igazán megszánhatna minket, köszi.) Az biztos, hogy bár a zsűri meghozta döntését, a pályaművekkel úgy általában való elégedetlenségének is hangott adott. Ez vezethetett oda, hogy a szabályos és érvényes pályázatot megkerülve inkább Schickedanz Albertet, a csodálatos nevűt, és Brüggemann György építészt bízták meg a tervezéssel, akik ezt örömmel el is végezték. Schickedanz tervezte a Gizella és az Oktogon téri két-két gazdagon díszített, Zsolnayval borított házat, Brüggemann pedig a további öt állomásnyi épületet, illetve a Deák téri nagyobb várócsarnokot. Brüggemann épületeinek szépsége a lépcső süllyedésének vonalát követő struktúrában rejlik.


Brüggemann Deák téri várócsarnoka (az állomás csak az ötvenes években szorult a Deák és az Erzsébet tér közé)

1896-ra már álltak a lejárócsarnokok, és robogott a metropol vasút. Szenzáció volt, nagy. Így ment ez 15 évig, amikor is 1911-ben hirtelen már nem voltak szépek ezek a csarnokok, de legalábbis Schickedanzé egészen csúnya volt. Mert hogy "Valamikor talán dísznek tekintették ezt a fővárosban, azonban a fejlettebb ízlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezek a majolika kripták nem alkalmasak díszíteni a fővárosnak valamelyik előkelő terét." Úgyhogy lebontották a csarnokokat, 1911-ben a Gizella térit, 1912-ben az Oktogon térit, 1924-ben pedig az összes többit. Helyükre vascső korlátot helyeztek, amit a huzatot felfogandó már 1915-ben kiegészítettek ajtóval.


A Deák tér a csarnok nélkül

Pedig, ha belegondolunk magától értetődő egy gesztus ez: megjelölni, hogy hol a föld alatt futó vasút, ha pedig már büszkék vagyunk rá, jelöljünk széppel. A ma meglévő metróállomásokhoz többnyire unalmas, elhanyagolt aluljárókon keresztül juthattunk le, amelyek a felszínen egyáltalán nincsenek megjelölve; pedig már a kevés kivétel is üdítő, hogy legalább a Moszkva téri vasbeton legyezőt említsem. Helyreállították a földalatti állomásainak képét, de ez nem nagy teljesítmény így, a házak nélkül. Nemrég azonban érdekes lények jelentek meg a 4-es metró Kálvin téri felszíni tervein, de persze "vehemens ellenállásba" ütköztek szinte azonnal.


A már születésük előtt ellenállásba ütköző lények a Kálvin téren

 

Források:
Medveczky Ágnes: A budapesti földalatti vasút lejárócsarnokai. in. A Közlekedési Múzeum Évkönyve, III, 1974-1975. 1977. p237-248.
Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója. Budapest. 1896.

 

Vissza a főoldalra

17 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr721036139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

smalladam 2009.03.31. 10:16:08

nem lehetne a főváros komplett lakosságát beiratni egy ingyenes építészet a világban és budapesten 1800-2009 c. kurzusra.

engem már gecire idegesít, hogy itt semmi nem jó, ami modern, semmi nem jó, ami klasszikus, de a zsolnay kerámiás lépcsőházban szabad vésni, és minden házra ráfosni még két emeletet.

a földalatti díszes lejárataiból párat visszaépítenék, ez már csak azért sem rossz ötlet mert pl a vörösmarty téri konstans kirakodóvásárban kurva nehéz megtalálni a földalatti lejáratait

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.03.31. 11:14:19

Szerkesztő elvtársak! :D:D

BME könyvtárat említeném figyelmetekbe, emlékeim szerint az építő ipar megvan nálunk (asszem én is dolgoztam belőle) és plusz van scannel, amivel a fénymásolás költsége is megspórolható + már a kész digitális verziót is megkapjátok ezzel! A scannel akkora mint egy ház, szóval a dupla A/3 kutyafüle neki.
Ami még érdekes, hogy van elvileg egy irodájuk ma is ahol kapható az építő ipar, bár ez homályos

A cikk jó, én sem értem, ha már egyszer lebontották, gondolom megfontolt szándékok alapján, akkor a mai ember mért nem merészen szembe szállni velük és visszaépíteni egypárat (a mai építészet úgysem egy produktív "kör", lásd pl. Uniqa Biztosító ház a Hungárián (Domussal szemben))

A Kálvin tér rendezésesével kapcsolatban meg hajrá, remélem lesz poszt belőle. Most már van egy jó mély gödör a Calvin Center előtt, gondolom ott is lesz valami "meglepetés".

Üdv. Mintti-Sadia

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.03.31. 11:24:47

@Sadia: a bme könyvtárában ingyér lehet szkennelni az építő ipart??? fu... most egy kicsit... fu...

hadd ne részletezzem a szabó ervinbeli állapotokat. csak annyiban éreztetném, hogy mennyire user friendly, hogy a fenti, a vörösmartyról készült fotót a schickedanz-könyvből szkenneltem (itthon, a könyvtárban csak pénzért lehet fotózni, szigorúan állvány és segédfény nélkül), mert a szabó ervin nyilvános fotótárában ugyan ez a kép ilyen minőségben található meg:
database.fszek.hu:2006/pic/ft.png?v=fototar&a=pic&id=010625&no=0

ámde ha a képet a könyvtár gépein keressük, eltűnnek a foltok, a minőség megint csak makulátlan.

szóval köszi :)

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.03.31. 11:43:39

@solaitid: én csak a 20Ft fénymásolási költségen vagyok kiakadva, nekem az is elég sokkoló, de mondjuk van egy fénymásolda-nyomtatonda a Szentkirályi utcában (Mikszáth Kálmán tér - Copy Guru) ahol 5ft a fénymásolás-nyomtatás, de sajnos ugye nem lehet kivinni, meg hát kidobni az ablakon az sem egy épp eszűség

Ajánlani tudom: www.omikk.bme.hu/efo/link/search.phtml itt vannak folyóiratok for digit (pl.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye)

Napi jegy 150.-Ft
Éves látogatójegy 600.-Ft

Más egyetemi, főiskolai hallgató, 16 éven felüli tanuló éves kölcsönzőjegy 2.000.- Ft

Levélcím: 1518 Budapest, Pf. 91. Budapest, 1111 Budafoki út 4-6. Tájékoztatás: 463-3534, 463-1069, Fax: 463-2440.
NYITVA TARTÁS: hétköznap 9-20 óráig

És van levéltár is!

+ matarka.hu tudom ajánlani (folyóirat kereső, pl. beírod hogy millennium és akkor egy halom cikket kapsz :D)

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.03.31. 12:38:33

@Sadia: uh. összes vasárnapi újság digitalizálva? azta. kösz. fu. (hál égnek ebben a számban nincs új kép, különben végképp megalázva érezném magam ;)

van még valami? :)

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.03.31. 12:44:53

@solaitid: :D nem tudtalak lealázni, a franc, tanulnom kell még :D:D

Asszem nincs én ezeken a sztrádákon szoktam versenyezni, ha kell valami számomra :D
Üdv.

ilanadavita 2009.03.31. 15:35:10

zárójel: én egyszer egy teljes cikket kifotóztam a tér és formából a budapest gyűjteményben. tehát nem szabadott volna?

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2009.03.31. 17:52:20

Mindig is sajnáltam őket, nem véletlenül ilyenek lettek a földalattihoz tervezve. Így volna teljes az összkép. Grat a cikkhez!

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2009.03.31. 17:55:03

Grrrr! Indulásotok óta szerettem volna kommentezni, de a captcha ellenőrzés sohasem működött, így nem került ki a megjegyzésem. Most már tudom, hogy miként működik. Bocs az offért.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2009.03.31. 23:38:05

@smalladam: De, egy ilyen tanfolyam nagyon jó lenne, én pl. biztos beiratkoznék. (Lehet, hogy néhány építészre is ráférne, de ez csak egy kósza gondolat.)

Viszont azon szerintem nem sokat változtatna, hogy mi épül meg a városban, azt ugyanis nem a főváros lakossága dönti el, hanem egy sokkal szűkebb kör.

Ráadásul (persze tudatlan kívülállóként) azt gondolom, nem elsősorban esztétikai szempontok alapján döntenek, és ezen egy tanfolyam fikarcnyit se változtatna.

Hogy egy kicsit ONabb legyek, a kismetró régi pavilonjai szuperek lennének és nekem azzal a Kálvin téri pavilonnal se feltétlenül lenne bajom. Esetleg lehetne a teteje piros alapon fekete pettyes, ha már olyan bogárszerű. És ez csak félig tréfa... ;-))

Alapvető élelmiszer 2009.04.01. 00:14:02

Ha jól tudom, az Opera előtt a városképi okok is bejátszottak, azaz nem akarták az Opera látképét ilyen lejárati kutricákkal elrontani.

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2009.04.01. 10:43:14

@Alapvető élelmiszer: Én is így tudtam.

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2009.04.01. 10:45:52

Hoppá, a Kálvin téri villamosmegállóban azok a fémizék középen ennek a tetőizének a részei? Most mégis lesznek, vagy mégsem? Bár mondjuk a Kálvin téren az Inkubátorházak után már nehéz lenne rontani, szóval jöhet a tető.

Az is igaz, hogy az ilyen tetők a világ számos részén igazából a nap és az eső ellen nem jók, csak látványosak. Korábban azt hittem, hogy a funkcionalitás hiánya magyar jellegzetesség, aztán rájöttem, hogy nem, csak nálunk még a látványosságot is kivették a koncepcióból :)

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.04.01. 11:08:40

@Alapvető élelmiszer: nem hiszem, hogy az akkor új operaházat így megkülönböztették volna, pl. a gizella térrel/oktogonnal/milleniumi emlékművel szemben. én legalábbis nem olvastam ilyenről, főleg, hogy akkor mindenki odavolt ezekért a kis házikókért - schickedanz tervével szemben az egyetlen felvetés az volt, hogy túl szép a szabad ég alá. a "fejlettebb ízlés" 15 évvel később ítélkezett.

@Hamster: igen, gyanúsak nekem is a villamosmegállóban kiálló izék :)

egyébként szerintem pont, hogy ezért is jók ezek a lények, mert talán közelebbhozzák az új irodaházakat az azokat ellenzőknek - ez is új, üveg, ilyenek...

mindenesetre jó, hogy lesz még egy motívum, ami szétfut a téren; kár, hogy valamiért a belvárosi részen lemaradnak. talán helyhiány az is.

@retekblog: üdv :)

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2009.04.01. 22:20:37

Érdekes téma. Kár hogy annó elbontották őket, de ha visszaépítenék őket, ma már talán zsúfolttá válna tőlük az utcakép - mondom ezt én, az örök régmúlt imádó. Mondjuk a Deák téri üvegkalitka helyére simán visszajöhetne a Brüggemann féle várócsarnok (Bécsi tetvérkéje máig megvan). Én egyébként máig nem vagyok kibéküélve a Deák lenti peronjának 1995-ös felújításával. Számomra totálisan lelketlen lett. Simán belefért volna, ha ezt a '73-as toldalákállomást is barna-fehér mázas csempékkel burkolták volna. Jelzem: még nem késő! :)