Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.07.14. 08:52 Zsámboki Miklós

"Tökéletes művészi kiegyensúlyozottság"

A Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom Magyarország első modern temploma. 1933-as átadásáig - a világi építészettel szemben - nem született egyházi épület modern szellemiségben. Óriási ugrás volt Árkay Aladár és Bertalan alkotása, nem véletlenül sokkolta a nagyközönséget - és vált ki azóta is vegyes érzelmeket, hiába telt el több mint hetven év, ami alatt - elvileg - edződött a közízlés, és közben lazult a templom modern arculata is.


A templom a bejárat felől; a bejárat díszítetlen fekvőhasábja

Hogy miért kell egy templomnak modernnek lennie? Egyrészt egyszerűen megköveteli ezt a kor, a korstílus, tehát az igény, hogy minden korban az adott kor stílusában, annak szellemiségében alkossanak; nyilatkoznak a korról épületei, és sokatmondó, ha az idő múlásának ellentmondva régi korok építészete köszön vissza; különös tekintettel az olyan reprezentatív épületekre, mint egy plébániatemplom. Rimanóczy Gyula szerint¹ ennél többről van szó, szerinte a korral változik az ember is, tehát az épület használója - így az elavult épület funkcionálisan sem tudja kielégíteni az új kor emberének igényeit. A modern ember szerinte "önmaga felé fordul", vallási megnyilatkozásai pedig "sokkal bensőségesebbekké, spirituálisabbakká" váltak. Ezért szerinte "idegenül érzi magát a feudális pompában ragyogó templom-intereur-ökben", ahol a rengeteg dísz között "csak keresve, mintegy teljesen lényegtelenné degradáltan, -találja meg a keresztet".


A szentély állóhasábja a szegmensíves záródású apszissal

Ezért lelkesedik Rimanóczy is a Jézus Szíve Plébániatemplomért, s írja róla, hogy az a "tökéletes művészi kiegyensúlyozottság." A hosszhajós csarnoktemplomot három hajóra tagolja egy-egy karcsú pillérsor, amelyek a bejáratból nézve egy diadalívben végződnek. A diadalív a szentély kapuja, mögötte a főoltár 1.5 méterrel meg van emelve, hogy jól látszódjon az ugyanez a célból 1%-os lejtésű főhajó minden pontjáról. A főoltár mögött óriási színes üvegablak, az üvegfestmény fő témája a bal kezével szívére mutató Jézus. A figyelmet azonnal megragadó, mindenhonnan jól látható főoltárral ellentétben a mellékoltárok teljesen rejtve maradnak. A mellékhajókból 4-4 U-alakú térbővület nyílik, ezek oldalfalait félköríves átjárók törik át, így egy privát folyosót létrehozva lehetővé teszik a keresztút végigjárását a főtemplomban zajló szertartás megzavarása nélkül. A mellékoltárok között üvegfestmények álltak, ezek a világháborúban a templom mellett robbant bomba okozta légnyomás következtében elpusztultak, és egyelőre a hatból csak kettőt pótoltak.


A templomtér az egykori fényfüzérekkel² - oldalt az áttört mellékoltárok képezte folyosó és kettő a vízszintesbe forduló ablakok közül, szemközt a szentély az üvegfestménnyel

A városmajori templom esetében a belsővel foglalkozni azért is érdemes, mert a belső funkcióinak elemeiből építkezik a külső: az épülettömeg hasábokból áll össze, a hasábokat pedig a belső tagolása határozza meg. A templom főhajója a nagy fekvő hasáb, ebből állnak ki az alacsonyabb állóhasábok, a mellékoltárok, amelyek mintegy támasztékként működnek, ezt az érzetet erősíti az állóhasábok földszinti kilépcsőzése is. A mellékoltárok hasábjai között üvegfalak állnak (belül a háborúban elpusztult üvegfestmények), amelyek ívesen fordulnak függőlegesből vízszintesbe, "továbbcsúszva" a tetőre. Ugyanilyen ablakot fog közre a főhomlokzaton két, a főtömegnél magasabb állóhasáb, amelyek előtt fekszik a bejáratnak helyt adó alacsony fekvőhasáb. Az épület legmagasabb eleme a szentélyt rejtő állóhasáb, amelyből kiáll a főtömeggel egymagas apszis. Az apszist öt függőleges ablaksáv tagolja (mögötte a szentély üvegfestménye).

Csupán ez az apszis és az ablakok függőlegesből vízszintesbe váltó íve enyhíti a tömbök szigorú egymásutánját. Az így, kisebb-nagyobb tömegekből összeálló épület szimmetrikus, lépcsős képet alkot, amelyen kapcsolat jön létre a belső és a külső között, valamint a külső homlokzatai között. Ezt az egységességet erősíti a homlokzatokon ismétlődő áttört ornamentika, amely visszaköszön a templom melletti harangtorony ugyancsak áttört kockákból álló sisakján.


A tömegek lépcsőzetes építkezése és az áttört ornamentika a harangtorony hasonló sisakjával; angyalok a bejárat fölött

Az épület átadása óta sokat szelídült: új szobrok, festmények és freskók díszítik a templomteret és a bejáratot is; az eredeti nyersbeton burkolatot,  amely jól illeszkedett a struktúrájában a belsőt mutató épülettömeg ötletéhez, már sima travertin lapok takarják; a templomot a harangtoronnyal és a szomszédos kistemplommal (amely Árkay Aladár korábbi alkotása) félköríves nyílású árkádsor köti össze, amely teljesen idegen a szögletes hasábokból álló templomtól és a négyzet alapú toronytól; de Ritoók Pál szerint az előremutató modernség lazulását mutatja az is, hogy a háborúban elpusztult a főoltár mögötti eredeti üvegfestményen látotthoz képest a restaurált, új alkotáson Jézus vonásai kevésbé kemények, szigorúak.³


A mellékoltárok hasábjainak egymásutánisága és az íves záródású árkádsor

 

¹ Rimanóczy Gyula. Az új városmajori templomról. Tér és Forma. 1933/4-5.

² A templomtér mai képe a Plébánia honlapján

³ http://varosmajor.communio.hu/tmptrt.htm

Vissza a főoldalra

10 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr111244341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

contrapunkt 2009.07.15. 08:34:18

ahogy az ember elsétál manapság a koszos, és növényekkel szintén igencsak előnytelenül eltakart templom előtt, a szép szó nemigen jut eszébe... mennyire másképp néz ki a ff képeken, világos (oké, lombhullatott) környezetben!

amúgy hülyeséget kérdezek, ha azt kérdezem, hogy az első két képen miért nem látszik a torony? jó, az elsőn talán értem, ha nagyon akarom, de a másodikon?

El Topo (Sgt. Elias) 2009.07.15. 19:08:01

Egyszerűen bolondulok a modern ÉS szinvonalas épitészetért. Kár, hogy mostanában kevés részünk van benne.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.07.15. 20:33:54

Hopp! Asszem elszállt a kommentem, úgyhogy mégegyszer nekifutok.

Tehát csak annyit írnék, hogy az első magyarországi modernista templomépület nem az Árkay testvérek városmajori temploma volt, hanem Kotsis Iván 1932-ben épült balatonboglári római katolikus temploma. Találtam is róla egy mostani fotót:

www.euroastra.info/files/images/szentkereszt%20bb.preview.jpg

Még fontos megjegyezni, hogy a két háború közötti modern magyar templomépítészeti törekvésekben jól tettenérhető az ókeresztény templomépítészeti hagyományokkal való formai-spirituális kapcsolat keresése.

Ilyen értelemben a letisztult egy-, illetve háromhajós bazilikális elrendezés a többnyire nyitott fedélszék alkalmazásával teljesen jól harmonizált a háború elötti modernista formai törekvésekkel.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.07.16. 09:36:42

@contrapunk/t: a torony pénzhiány miatt pár évvel később épült meg. igen, sajnos állandó probléma magyarországon, hogy az épületeket benövik a fák. ráadásul itt az árkádsorba még beköltöztek a hajléktalanok is...

@Gasper: a városmajori templom esetében hol kell látni ezt a formai-spirituális kapcsolatot?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.07.16. 13:39:50

@solaitid: elég ha megnézed egy egy-, vagy háromhajós ókeresztény bazilika alaprajzát, kapuzatát, illetve a teljes külső homlokzatát. Akkor elég nyilvánvalóvá válik a dolog.

És ez a letisztult formavilág a korai román templomépítészetig jellemző volt.
Aztán megjelent a latinkereszt alaprajz, amely a románon, a gótikán és a reneszánszon át a barokkon keresztül egészen az eklektikáig jellemző volt a templomépítészetben.
A két háború közötti modern templomépítészeti törekvésekben viszont egyértelmű az utalás a letisztult ókori bazilikális elrendezésre.
A két háború közötti templombelsők főhajójának mennyezeti lezárására ugyanez érvényes. Gyakran -elhagyva a különféle boltozási megoldásokat- visszatér az ókeresztény időkre jellmező nyitott fedélszék alkalmazása, vagy az azzal formai rokonságot vállaló vasbeton fődém használata. És mindez érvényes a városmajori templomra is, elég a posztod fotóit megnézni.

A formai-spirituális kapcsolatot pedig ne szó szerint értsd, hanem azt a szándékot nézd, ahogyan egy ókori építészeti formarendszer (nevezetesen a római birodalom építészetéből átörökölt bazilika alaprajz) újrafogalmazódik a XX. század első harmadának modern építészeti törekvéseiben.

Itt van példának a Constantinus korából származó egyhajós, nyitott fedélszékes trieri bazilika (klikkelj a fotókra is):

www.livius.org/to-ts/trier/trier-basilica.html

De hogy néhány háromhajós bazilikát is mutassak, itt van néhány klasszik példa Ravennából:

Basilica di San Giovanni Evangelista:

www.globopix.net/foto/emiliaromagna/ravenna_IT13RA041.jpg

Sant Apollinare nuovo:

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Sant%27.Apollinare.Nuovo01.jpg/800px-Sant%27.Apollinare.Nuovo01.jpg

(a városmajori templom abszolút rokonságot mutat az itt látható harangtorony és az árkádsor megoldásaival)

Sant Appolinare in Classe:

farm3.static.flickr.com/2153/2349641491_c6fce18c7b.jpg

Na ennyi, bocs ha túl hosszúra nyúltam.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.07.19. 16:49:28

Fantasztikus épület. És még voltak olyan "szemét" kritikusok, akik Isten Garázsának" nevezték...

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2009.07.29. 14:56:50

hiába telt el több mint hetven év, ami alatt - elvileg - edződött a közízlés, és közben lazult a templom modern arculata is."

ez nem kor kérdése, ez ízlés kérdése.
nekem pl tetszik a régi képeken, de jó lenne már régi épületeket is építeni ma már végre, éls jó lenne, ha nem minden lenne iylen.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.08.10. 11:14:49

Nekem nincs bajom ezzel a templommal, azonban legkiválóbban mégis a gótikus templomokban érzem magam, ez a szöveg az emberről ottan modernista hablaty. Persze nekem a feudalizmus is szimpatikus... ugyanakkor szerintem a klasszikus templomokat az emberek többsége sokkal jobban értékeli, mint ezeket. Úgyhogy a csávónak nem volt igaza.

Gallion 2009.08.10. 17:48:42

Szerintem a tervező fejtegetéseivel nincs baj. Csak azzal nem számolt, hogy a templomok már nem tudják betölteni azt a funkciót mint régen. Sokkal inkább turista-látványosságok. Akiket pedig érdekel a vallás azok nagyrészt inkább a múlt és a hagyomány részeként érdeklödnek iránta. És tulajdonképpen csak ezért fura egy modern templom, hisz maga a vallás már anakronisztikus egy picit. A kor átlag-emberének nincs nagyon dolga Istennel, de ha lenne ez a templom szerintem kétségkivül a legjobban passzolna hozzá.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.08.10. 18:00:05

@Gallion: én inkább úgy látom a dolgot, hogy a vallásosság változása inkább a templomok méretére és helyezkedésére hatott. mivel régen mindenki templomba járt, a templomok a városkép alapvető elemei voltak: nagyok, központi helyen - ezért számítanak fő turistalátványosságnak. mivel ma kevesebb a hívő, a templomok összemennek, és a helyük is egyre kevésbé centrális; ezt kell összegyúrni azzal, amit rimanóczy - szerintem teljesen helyesen - írt, és akkor talán megkapjuk a ma templomát. nem, nem a sagrada familiat.