Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.08.18. 08:32 Zsámboki Miklós

Lajta Béla zsinagógái

Lajta Béla két zsinagóga-pályázaton is résztvett, 1898-ban a lipótvárosi, 1912-ben pedig a budai zsinagóga építéséért versengett. 1898-ban első munkájaként küldte tervét Londonból, még Leitersdorfer Bélaként, és azonnal harmadik helyezést ért el; az 1912-es pályázatot pedig már elismert Lajta Bélaként meg is nyeri. Bár egyik épület sem valósulhatott meg (előbbi a Parlamenttől két saroknyira, utóbbi a Moszkva tér felett állna), a fennmaradt tervek jól mutatják az évek során végbement óriási változást Lajta építészetében - amely fejlődésről, a világháború előtti modernista mozgalomról nem győzünk eleget írni.

A lipótvárosi zsinagóga történetét a blog indulásakor már úgy ahogy megírtuk: a szegény Teréz- illetve Erzsébetvárosból a Lipótvárosba költöző módosabb zsidó polgárság szükségét érezte egy nagy templom emelésének, amely reprezentatít épülete lehetne nem csak a kerület, de az egész fővárosi zsidóságnak. Ingyen megkapták a fővárostól a Szalay, Szemere, Markó és Koháry (ma Nagy Ignác) utcák határolta területet, 1898-ban pályázatot írtak ki a 3600 fő befogadására képes templom tervezésére, kihirdették a győztes, de újabb pályázatot írtak ki, aztán megint, végül rájöttek, hogy annyira nem is kell nekik zsinagóga. Ezen a pályázaton találkozhatott a nagyközönség először Lajta Béla nevével, illetve nem, mert ekkor még Leitersdorferként futott.


Lajta Béla zsinagógája 1898-ban

A templom nagy, csicsás, és eklektikus: „...a konstantinápolyi zsidók s a Rothschild lordok sem képviselik oly tipikusan a zsidóságot, hogy zsidó templom keletkeznék, ha, mint az egyik koszorus terv teszi, egy skót uri kastélyra ráteszik a Hagia Sofia dupla taplósapkáját",¹ írta viccesen Ignotus, de Gábor Eszter szerint az is jellemző, hogy "a vitában a laikusok fogalmai sokszor meglehetősen tisztázatlanok voltak:"² skót úri kastély, arab és mór, gót építmény, önálló építmény. Ezzel szemben Málnai Béla szerint ez "nem egy pályaterv, mely legjobb az összes közt, de egy jelenség, jelentőség. Reveláció minden szakembernek, áttekinthető, egységes, világos és tiszta maga a komplikált probléma, mint egy megnyilatkozás."³ Lajta első munkája egy iszlám formavilágú, hatszögletű centrális templom, amelyet gót stílusú előépület egészít ki: tehát határozottan elválasztja egymástól a funkciójukban is különböző épületrészeket, de itt ez az elgondolás inkább még zavaros összképet eredményez.

Tizennégy év múlva újból zsinagógát tervez Lajta, bár kisebbet, "csak" 1400 férőhelyeset. Ekkor a budai zsidóság álmodott magának nagy templomot, mégpedig a mai Postapalota helyére. Az 1912-ben kiírt meghívásos pályázaton Lajta akkori munkáihoz hasonló modernista szemléletű tervével maga mövé szorította az összes, egyébként az 1898-as pályázat színvonalát képviselő munkát. Terve letisztult, egyedi, újszerű, meg is kapta a megérdemelt első helyezést - azonban ez nem jelentette azt, hogy terve meg is valósulhatott. 1913-ban és 1914-ben kétszer hirdet még pályázatot a hitközség, de végül vagy a világháború, vagy az akarat eredendő hiánya miatt a nagy budai zsinagógából semmi nem lett. Lajta csak az első pályázaton indult, az ő tervét leszámítva végig csak a már unalomig ismételt megoldások és formák képviseltették magukat.


Lajta Béla zsinagógája 1912-ben

Az ő terve azonban már inkább az 1936-os lágymányosi/kelenföldi zsinagógára hasonlít (vagy viszont?): az óriási, párkány nélküli fehér falak letisztultsága a kor friss mozgalmának szellemiségét tükrözi. Elhagyja a homlokzati díszeket, és az épület képét a struktúrával igyekszik meghatározni. A figyelmet elterelő díszek eltűnésének köszönhetően sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az épület alapvetőbb részei: maga a test, valamint a bejáratok, nyílások és a kupola. Széles lépcső vezet a teraszon elhelyezett épület látványos főbejáratához: a hét kis kapu a sima főhomlokzathoz képest visszaugratott falsíkba van beépítve, előttük magas, az épület felén túlnyúló, félköríveket tartó oszlopsor. A főbejárat, a főbejárat melletti nyílások és az oldalszárnyak bejáratai (amelyekhez a két kisebb lépcső vezet) díszítése egységes geometriai játék. Ehhez illeszkedik az épületet lezáró egyszerű mintás gömbszegment kupola.

A két zsinagóga alaprajza hasonló, bár egyik négyzet, másik háromszög alakú telekre készült. Mégis, az eltelt tizennégy év nagy változást hozott: míg 1898-ban Lajta terve nem nagyon tűnt ki a többi közül, más stílusok egymás mellé helyezésével igyekezett monumentálisat alkotni, 1912-ben már egy egészen új stílus úttörőjeként tervez. Hiába tűnhet egyszerűbbnek a későbbi zsinagóga-terv, az összetettebb, sokkal zsinagóga-szerűbb hatást kelt.

¹ Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga pályázata

² U.o.

³ Vámos Ferenc. Lajta Béla. Budapest, Akadémia kiadó. 1970.

 

Vissza a főoldalra

1 komment

Címkék: budapest buda terv v.ker i.ker premodern


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr861311098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2009.08.18. 11:54:07

Nagyon jó kis cikk lett, köszönjük!