Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.09.15. 09:19 BDzsH

A régi Pest eltűnése

Írtunk már krónikus főtérhiányról, panaszkodtunk már millió helyen a "belvárost átszelő autópályáról" és jártunk már Prága belvárosában is. Mégsem született idáig cikk (mert mindig halogattam) a "régi Pestről". Mi is ez a régi Pest, amit úgy emlegetünk, mintha amúgy nem lenne régi ez a várost.

A régi Pest egyik legromantikusabb szeglete: a Kígyó és Sebestény utcák sarka

Régi Pest alatt az 1895 előtti pesti belvárost, a kiskörút és a Duna által közrezárt részt értjük. Csak hogy kicsit képben legyünk, 1895-öt írunk. Magyarország és vele Budapest évszázados elmaradottságából elképesztő tempóban fejlődik. Épülnek a vasútak országszerte, hidakat verünk folyóink felett, nagyiparosok keresik halálra magukat, és már Ferenc Józsefet is egyre többen kedvelik. Budapest is létrejött már, a Lánchíd mellé felépült a Margit híd is, az Andrássy út már nagyjából teljesen kiépült, és a Nagykörút legtöbb telke is beépült már. Színházépületeket húzunk fel, megépül a pesti Operaház, és az ország gőzerővel készül az ezredéves ünnepségekre a Városligetben. Budapest igazi "világvárosi" létet él ha úgy tetszik. Pillantsunk hát rá a következő fotóra:

Az úgynevezett Kittl-ház, mint a belvárosi nyomor fő demonstrátora.

Ez a kép a Duna és Torony utca sarkán álló épületről készült. Ez az akkori pesti belváros kellős közepén van. Akkor és később is többek között ezzel az épülettel illusztrálták miért kell itt városrendezni. Olvassunk csak kicsit bele a Vasárnapi Ujság 1895. augusztus 11-iki számába:

"A nagy átalakulás, mely Budapestet alig húsz esztendő alatt oly fényes várossá változtatta át, a Belvárosban látszott meg aránylag legkevésbé, (...). A Belváros azonban régi város, még pedig az ódonság minden érdekessége nélkül. Épült össze-vissza, beszorúlva a védő falak közé, szűk és rendetlen utczákkal. (...) Még a Dunához is rövid, apró utczák visznek, egyenesen egy sem nyílik a pompás folyamhoz. Ebben az állapotban megmaradt konzervatív módon a Belváros akkor is, mikor oly gyorsan emelkedtek a külvárosok, és büszke palotáktól szegélyezett körútak támadtak."

Ha körútak itt nem is támadtak, de a Kerepesi út (így hívták akkor még a mai Rákóczi utat is a Kiskörútig) igen. A szűk Hatvani utcába (ez volt a Kossuth Lajos utca jóval keskenyebb elődje) futú széles útról a villamosok északnak és délnek fordultak a Károly vagy Múzeum körúton. Ez az állapot sehogy sem tetszett a kor várostervezőinek és politikusainak. Az 1893. évi XIV. törvénnyel amely "a fő- és székvárosban két állami híd építéséről" szól ez a szándék, vagyis hogy egy a Kerepesi út folyatásaként széles sugárút vezessen egyenesen a Dunáig hivatalos megerősítést nyert. A törvény nem csak a Szabadság és Erzsébet hidak megépítését, de a Hatvani utca szélesítését is szabályozta: 24,65 méterresre kellett kibővíteni. Ez hatalmas ingatlanfejlesztést vont maga után amit az utca északi oldalán kellett végrehajtani. Nem bízták a véletlenre azonban ezt sem, az új épületek, amelyeknek 1903-ig lakható állapotban kellett lenniük 15 éven keresztül adómentesek, majd további 15 évig adókedvezményesek lettek.

Az Astoria 1895-ben. Még állnak a régi Hatvani utca házai látszólag, de mögöttük már felépültek az új paloták.

Érdekes adalék a jelenlegi Kossuth Lajos utca 6, az egykori Dreher-palota története is. A Városház utca sarkán ma is álló épületet 1889-ben építtette fel a Dreher-család az akkori szabályozási terv szerint visszahúzva homlokzatát a Hatvani utca házsorától. Négy évvel később azonban a fent említett törvény további méterekkel északabbra húzta a leendő főút szélét. Az 5 méterrel belógó palotával így valamit kezdeni kellett. Felmerült a teljes épület eltolása is a mögötte levő épületek elbontásával, de végül az utcai traktus lebontása, és az új homlokzat hátrébb való felépítése mellett döntöttek. Eltolásra egyedül az épület ma már nem létező sarokkupolája került, amelyről az Építő Ipar 1899. július 27-iki száma így tudósított. A közel 20 méter (?) magas és 9 méter átmérőjű kupolát gördítőpályára rakva emberi erővel mozgatták el egy daru segítségével a 4. emelet födémjén. Az előkészületek két és fél napig tartottak, maga az eltolás, vagy inkább húzás kerek egy napot.

A leendő Erzsébet híd (amit akkor még csak Eskü téri hídként emlegettek) hídfőjével is gondok adódtak. A régi pesti városháza lebontását ugyan sikerült elérni, hiszen nem volt aki harcolt volna érte, pár írót, vagy lelkes újságírót kivéve, de a város egyik legrégebbi műemléke a Belvárosi Plébániatemplom megtartásához az egyház ragaszkodott. Itt is felmerült az épület eltolása (ez urbanlegendként máig él) illetve volt olyan terv is, hogy a híd fusson egyenesen a templomnak és a fel és lehajtók fogják közre azt. Végül egyik sem valósult meg, a templom maradt ahol volt, és ezzel voltaképp a bontásokat szorgalmazó bősz korabeli urbanisták legfőbb célja, vagyis a Dunára egyenesen kifutó sugárút koncepciója bukott el a város furcsa fintoraként. Ha ma végignézünk a Rákóczi úton bizony a Duna helyett a Klotild-paloták éppen felújítás alatt álló tagját láthatjuk.

Egy 1899-es látkép. A fél Belváros elbontva a híd építése miatt éppen.
NAGY FELBONTÁSBAN ÉRDEMES

Az adókedvezmények, az új luxuspaloták, az utcák sokaságának szélesítését előíró szabályozás végül beindította az egész pesti Belváros átalakulását. Felépült a nagyszabású Ferenciek tere, a Kossuth Lajos utca északi oldalának pompázatos házsora, a Március 15-e tér luxusbérpalotái, és még sorolni lehetne hány és hány 1-2 emeltes klasszicista vagy épp későbarokk épület helyére kerültek 4-5 emeletnyi hatalmas bérházak a tágabb környéken. A mai pesti Belvárosi házak zöme 1890 után épült fel, alig van a Ferenciek tere környékén a XX. század eleji rendezést túlélt épület. A régi Pest eltűnése azonban nem csak ez alatt a pár év alatt, hanem egészen a második világháborúig zajlott elég nagy lendülettel.

Hogy kár e érte? 

A Sebestyén tér, a régi Pest egyik legszebb tere.

Ezt ma már nehéz megítélni. Valószínűleg sokan vagyunk akik szeretjük a szűk, és kacskaringós utcákat, szabálytalan tereket, amikből sajnos Budapesten nagyon kevés van. A kiskörúton belüli terület középkori eredetű utcahálózatából a Ferenciek tere és környezete a legszebb részeket metszette ki, de a belvárosi utcák szabályozása, szélesítése sem kímélte meg túlzottan azt. Lettek cserébe szép reprezentatív tereink, amiket viszont mára a közlekedés szállt meg, így őket nehéz most jogos értékükön kezelni, és bájukat is megkoptatta közben a XX. század.

BDzsH

képek: FSZEK Budapest Gyűjtemény és Vasárnapi Újság

vissza a bejegyzésekhez

21 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr301381979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Borstörő · http://gyerekmonopoly.blog.hu/ 2009.09.15. 09:51:16

Lenne még itten a Keletiről is olvasni való:
www.arch-tv.hu/?q=node/753
És a Palatinusról:
www.arch-tv.hu/?q=node/747
Jaj meg ha már Andrássy út akkor Bobula:
arch-tv.hu/?q=node/303

szöszkehölgy 2009.09.15. 12:57:23

Klassz poszt!
Eszméletlen jó a blogod!

Gallion 2009.09.15. 13:20:49

Ezeket az arch-tv-s linketeket muszáj mindenhova nyomatni?

A bejegyzés egyébként oltári jó! Ugyanakkor nekem ugy tünik a képek alapján, hogy ezek a bizonyos bájos egyszintes házak tényleg nem voltak különösebben nagy durranások, amellett, hogy persze megvan a maguk hangulata. A Sebestény téres képen van egy darab okés sarokerkély, de egyébként semmi különös. A legelső képen pláne... lehetséges, hogy Pest régi barokk belvárosát simán lepipálta Győr, Sopron, Köszeg stb történelmi belvárosa? Nem lehet hogy pont azért tudtak neki ilyen könnyen búcsút inteni?

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2009.09.15. 14:32:16

én is szeretem a régi Pest képeit. a nagy kérdés az, hogy ha ezt a kis házas, kis utcás belvárost bombázzák, ágyúzzák szét a 2.vh-ban, akkor vajon utána visszaépítik-e ilyen kedvesre? lehet, hogy lenne egy szocialista városideál szerint kialakított belvárosunk

rmr 2009.09.15. 17:10:46

Előre bocs az offért, nekem ez érzékeny téma, és ez igazából azoknak szól, akik folyton sírnak, h hová lesz az dicső székvárosunk ;):

A leírtak is jól illusztrálják, h a pesti hagyomány valójában a 'modernizáció', a városépítés alárendelése - többek között - gazdasági/infrastrukturális szükségleteknek. Nem a girbe-gurba utcácskák, meg a nagybácsi sarokablaka. Ez így volt már a reformkorban is, ráadásul a klasszicizmus előtti állományt tekintve, Pest még Mo-hoz képest is szegényes volt.

Ebben a szellemben jött létre ez a historizáló-szecessziós massza is, amit annyira szeretünk, és ezért sokkal nagyvárosiasabb Bp, mint a szomszéd várak. Pest legközelebbi rokona nem Prága és Bécs, hanem Berlin.
Pest hagyománya a progresszió, és nem hinném, h ezt érdemes lenne beáldozni gyakran kétes értékű, historizáló tucatépületek védelméért.

Amúgy a képeket elnézve, a Dreher kupolája a csúcsdíszekkel megvan 20 m

@~dá~: a vh utáni műemlékes szemléletet ismerve, vszínű, h elég színvonalasan, de sebészeti módszerekkel (ld. Vár, nyugatnémet óvárosok, a menthetetlen, kevésbé értékes épületek bontásával, új, de ízléses pótlásokkal) oldották volna meg. Ez persze spekuláció.
Magamat cáfolandó, egy érdekes cikk, még a komcsik előtti időszakról:

dev.greymatter.hu/bparchiv/id-269-ferkai_andras_budapest_szalagvaros.html

Nem kenyerem az ajnár, de ez a poszt már-már hiánypótló. Vasutak rövid u.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.09.15. 18:35:20

"kiskoromban-2, nézva a Budapest anno könyvet, nagyon tetszett ez a régi Pest. De azért, lássuk be, egy akkori ország fővárosa egyszerűen nem tűrhette, hogy ilyen vidékies legyen a városközpontja. Ha valaki megnézi a prágai Vencel teret, vagy a bécsi Grabent, láthatja, hogy ugyanakkor épült épületek vannak ott, mint a mai Ferenciek terén. Régi képeken is megnézhető, hogy ott is egy-két emeletes barokk házak álltak.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.09.15. 18:40:28

@BDZSH: "illetve volt olyan terv is, hogy a híd fusson egyenesen a templomnak és a fel és lehajtók fogják közre azt". Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem ez jó megoldás lett volna.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.09.15. 18:51:21

@thyles újra: jó ilyen kommentet olvasni :)

dá felvetésére, azért félő, hogy vmi varsó-szerű izé lenne itt is.

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.09.15. 21:17:27

Itt persze megint a kérdés, kihasználnák e ma? Kérdés pl. a Kolosy tér és környéke is ebből a szempontból (pedig még pláza is van...), mert végül is ott is ilyesmi van.

Idézek:
"Sokszor elmondott állítás: miközben az Erzsébet-híd (Budapest, Ungarn) építése és a Közmunkatanács Tabán-bontási akciója kapcsán 1890 és 1940 között gyökeresen átalakult Pest Óvárosa és Buda Rácvárosa - praktikusan mindkettő eltűnt -, aközben valami új érték keletkezett. Pesten egy nagyvonalú városkapu és sugárút, Budán egy nagyvonalú park. Mindkettő a mai napig vállalható egy világváros számára - szerintem. (Vajh, mit is kezdenénk ma a Tabán vályogházaival a Gellért-hegy tövében?) Az új pesti városkapuból a II. világháború nem hagyott meg mindent, de ami maradt, az az értékteremtés metódusát mutatja. A Klotild-paloták, a Párisi udvar épülete, Királyi Lakóház és a Királyi Bazár, a Ferenciek Bazára talán feledtetni tudja a középkori térstruktúra - Sebestyén tér, Rózsa tér, Hal tér stb. - teljes, nyomtalan elvesztését. (Az más kérdés, hogy mindez hogy néz ma ki...) Tudunk-e ma ilyen értéket létrehozni? Értékeink valának e helyen: a nagyvonalúság, az igényesség, a kompozíció. Nagy kár, hogy eközben megszűnt a pesti Városház tér. Azóta is keressük. Keressük Budapest szívét. Pedig a Városház tér nem az Erzsébet hídnak, hanem az új gimnázium telekalakításának esett áldozatul. Annak a háznak az értéke pedig nem akkora, mint az elveszített téré - szerintem."
epiteszforum.hu/node/463

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.09.15. 22:31:41

@Sadia: ezzel szerintem teljesen egyet lehet érteni. Érdekes, ahogy a századforduló előtti években, most is a belváros a város szégyene. Talán most kezdődött el a fejlődés, ami éppen a századfordulós elveket követi.
Megint Bécs (Solaitid Párizsa:): a Museum der Stadt Wienben volt egyszer egy kiállítás a régi Bécs (Alt-Wien) eltűnéséről. Ott a Tabánhoz hasonló negyedek sorát bontották le, a II.-tól a IX. kerületig szinte mindegyik ilyen volt. És közben átalakították az ottani I. kerületet (Innere Stadt): a Graben és aStephansplatz között pl. háztömb volt, a Kärtner és a Rotenturmstrasse a kerület két főutcája is keskenyebb volt (most sem túl szélesek).

pösti 2009.09.16. 12:31:09

Jó, hiánypótló poszt!
Szívesen látnék azonban egy akkori térképvázlatot a mai belvárosról ,különös tekintettel a Hal tér(ennek sarkán állt a Kittl-ház is) pontos helyére.
Vajon melyik volt a régi "főtér"??Az Eskü tér-mint a neve is mutatja-leginkább a mai Kossuth tér funkcióját töltötte be egy nagy fiáker drosztal kiegészítve,a Hal tér lényegében nyílt piac volt(sajna ilyenünk ma már nincs).a Sebestyén meg csak az"egyik legszebb" lehetet...

pösti 2009.09.16. 12:51:08

Amiért igazán kár,hogy ez a 24,65méter széles "autópálya" ma nélkülözi azt a funkciót amiért valójában létrejött...és a várostervez(get)ők sem láttatnak üdvös megoldást(esetleg újra villamost és járdaszélesítést kéne eszközölni...).
Azonban kíváncsian várom a Ferenciek terére tervezett zebra forgalombénító hatását :)

záporjózsi 2009.09.16. 13:46:01

@pösti: Ahol áll a forgalom, ott nincs mit megbénítani. Hangolás úgyis lesz, ezért ha halad a forgalom, akkor meg nem veszik észre.
Az autópálya még idézőjelben is vicces. Mondjuk inkább úgy, hogy betömködtek 2x3 sávot oda, ahol nem fér el. Amint lesz másfelé út, várhatóan csökkenthető a sávszélessség...

pösti 2009.09.16. 15:57:52

@záporjózsi:Azért arra kiváncsi leszek,hogy hány másodpercig lesz zöld az lámpa és Manyi néni és a bámészkodó, pont középen fényképező turisták ezt, hogy abszolválják ill. a "magyar autós" ezt milyen empatikusan fogja kezelni miután Budaörstől max kettesbe tudott csak felkapcsolni???
"Amint lesz másfelé út" máris élhető lesz a kettéosztott belváros,úgy 20 év múlva...:)

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2009.09.16. 22:57:41

@BDZSH: El is felejtettem mondani, nagyon jó cikk lett. Én ismét tanultam valamit. Csak így tovább!

záporjózsi 2009.09.22. 13:44:00

@pösti: Nem ettől lesz dugó. Azzal, hogy kb. 6-7 m szélességben megállítod a forgalmat, nem torlasztasz fel semmit. A zöldidő pedig egyszerűen számítható, szerintem várhatóan 15-20 mp lehet a max. Mivel középen van sziget, ez bőven elegendő lesz, max. 2 periódusra fog tudni a nép áthaladni.

balazst 2009.09.30. 21:12:30

Szuper a blog, de nem lehetne nagyobb (kinagyítható) képeket használni?

danaz · http://www.autostat.hu/autos-forum 2009.10.30. 14:18:29

Néhol még lehet találkozni ilyen "régivágású" épületekkel, csak a környezet már nem a régi. Persze minden fejlődik, így a város is, az már más kérdés, hogy ez előnyére, vagy kárára válik-e.

Azért én hiányolom Pestről azt a fajta "óvárost", mint amilyet például Szentendrén találunk.

fourgee 2011.11.25. 13:30:38

@Sadia: "Vajh, mit is kezdenénk ma a Tabán vályogházaival a Gellért-hegy tövében?"

Hangulatos éttermek és szórakozóhelyek lehetnének ott. Dolgoztam egy angol cégnél, amelyiknek az egyik étterme 3-400 éves. Mármint az épülete. A falak és a mennyezet görbék, alacsony, rossz kialakítású, de amikor belépsz, egy olyan hangulata van, hogy...

Nem vagyok fejlődés ellenes, de ha egy üvegépületekkel teli városnegyed + autópálya, vagy régi épületek + sétálóutcák közül kell választanom, az utóbbira szavaznék. Attól még hogy Budapest főváros, nem kellene autópályát csinálni az egész településből.

fourgee 2011.11.25. 13:31:47

@danaz: "Persze minden fejlődik, így a város is"

Ha egy városrész alkalmatlanabb arra hogy ott éljenek, dolgozzanak az emberek, azt is fejlődésnek hívjuk (mert modernebbé válik), vagy az inkább csak átalakulás?