Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.06.17. 08:43 Zsámboki Miklós

A másik premodern Béla

Málnai a másik Béla; ő is ahhoz a generációhoz tartozik, akik egy emberöltő alatt megjárták a szecessziótól a puritán modernhez vezető utat, de ő nem állt ott meg, hanem egy elég kínos mellékösvény után még tovább ment - míg Lajta fiatalon, nem sokkal az első világháború után elhunyt, így életműve a csúcson, a modernnel való kísérletezéssel zárul, Málnai 20 évvel túlélte őt. Íves pályát tudhat a magáénak: a háború után sok kortársához hasonlóan ő is belekeveredett a neoőrületbe, és onnan kikászálódván, bár csatlakozott a Bauhaushoz, a rá korábban jellemző eredetiséget már nem tudta újból elérni.

Málnai egy levegővétellel Lajta után indul. Ez annyit jelent, hogy annyira nagyon szecessziós szecessziós háza nincs. Van viszont a Népszínház utca 35., a Buchbinder-ház 1911-ből. Az épületet Haász Gyulával közösen tervezték (együttműködésük 1907-től az első világháborúig tartott), azt viszont nem tudni, hogy ki mekkora részt vállalt - a Málnai-életművet feldolgozó könyv szerint a munka nagyja Málnaié. Bár jellemző a szecesszióra a rendhagyó tömegképzés, az aszimetria és a vegyes nyílásképzés, csupán jellemző rá; Málnai viszont ennek az épületnek nem csak jellemzőjévé, hanem a lényegévé teszi.


A Buchbinder-ház; szecesszió a Népszínház utcában

A homlokzat függőlegesen 1+2 részre osztható, amely részek, ha lehet, mindenben különböznek egymástól. A középső és a jobb oldali részt közös timpanon fogja össze, de a középső rész rizalitjának van egy plusz kis timpanonja; az elkülönített bal oldal pedig egyenes záródású zárt¹ teraszban végződik. A látványt az teszi izgalmassá, hogy a középső részt a jobb  oldali résztől semmiféle határ nem választja el, a baltól viszont ugyanaz a függőleges sáv, mint amely a homokzatot lezárja két oldalról: így egyrészt a nagy timpanon alatti két rész kicsit összefolyik, másrészt a függőleges sávok tetején ülő egy-egy toboznak álcázott köcsög kvázi közrefogja a nagy timpanont, így szép középpontos, szimmetrikus együttest hozva létre a timpanon közepén lévő ablakkal. De mivel a fő díszítést nem a nagy timpanon kapta, hanem a hozzá képest elcsúsztatott kicsi, a benyomás aszimmetrikus - pedig valójában pont így került középre a díszítés, hiszen nem a szabályos hatású nagy timpanon, hanem a kis timpanonos rizalit a középső rész.

Innen már csak egy lépés az utókor szerint Málnai és a premodern egyik legnagyobb alkotása, a Magyar-Cseh Iparbank. A Málnai-Haász páros pályázaton nyerte el 1912-ben a tervezést, bár a zsűri változtatásokat ajánlott a pályaművön. A  zsűri Alpár Ignácból állt, és, na, kiből...? Hát Lajta Bélából! Málnaira vállaltan hatással voltak Lajta újításai, az épülettömegben megtalált esztétikum hangsúlyozása. A Mendöl-könyv szerint a pályázatra benyújtott terv figyelembe vette Alpár ízlését is, így a Magyar-Cseh Iparbank esetében közvetlenebb hatásról is lehet beszélni Lajta részéről: valószínűleg egyszerre javasolta Málnainak a homlokzat még egyszerűbbre formálását, és ezzel párhuzamosan puhította a konzervatív Alpárt.


A Magyar-Cseh Iparbank; modern a Nádor utcában

Az eredmény egy monumentális banképület, ami nagyságát nem csillogó díszekkel éri el, hanem tömegképzésével és burkolati anyagával. A négyemeletes, kőburkolatos épület ablaktalan sarka toronyszerű kiképzést kapott, amelyet előreugró párkány zár; ezt a már-már védőbástya hatást a négy emeleten át húzódó sokszögű fém-üveg zárterkély tompítja, de körülötte még így is jókora csupasz a falterület, amit csak a félemeleten tör meg egy-egy erkélyes nyílás. A lakásoknak helyt adó fölső négy emelet ablakai a ház mindkét utcai homlokzatán egyszerűen metsződnek a díszítés nélküli kőburkolatos falba, a földszinten és a félemeleten kialakított hivatali helyiségek nyílásait viszont mintás, mahagóni fakeret díszíti, így különítve el a más funkciót betöltő részeket.

Az első világháború utáni történelmi és politikai események súlyos hatással voltak a művészetekre: a progresszivitás leállt, és a Bauhaus magyarországi fellángolásáig historizáló neostílusok jellemzik az ország, így kényszerűen Málnai Béla építészetét is. 1927-ben készíti Kossuth téri bérház terveit, amelyről nem nagyon lehet mit mondani, mint hogy a Horthy-korszakban divatos neobarokknak egy darabja. 


A MÁK-bérház; Neobarokk a Kossuth téren

A kultúrpolitika lazulásával Málnai is vissza tud térni a modern építészethez, épül háza az ismert Bauhaus lelőhelyeken, mint Újlipótváros és a Rózsadomb, utolsó alkotását, az Ürömi és Daru utcai bérház-csoportot pedig már a Le Corbusiernél tanult fia, Málnai László fejezte be. Fontos azonban, hogy miközben ő visszatér a modernhez, van egy fiatal generáció, aki viszont akkor kezdi - így, bár Málnai épületei továbbra is nagyon igényesek, vezetői pozícióját már nem tudja visszaszerezni, és alkotni sem tud igazán átütőt.


Modern az Attila úton

A Népszínház utcai ház zárt terasza, úgy tűnik, már nem zárt¹, és mintha az egyik toboznak álcázott köcsög is hiányozna, egyébként a házak máig rendben vannak.

A képek forrása Mendöl Zsuzsa Málnai Béla című könyve 1974-ből, ezért az autók.

¹Aztán közben kiderült, hogy eredetileg nem volt zárt.

 

Vissza a főoldalra

17 komment

Címkék: budapest v.ker viii.ker premodern


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr231189622

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.06.17. 10:29:16

Hm, valahogy ez sem az én ízlés képem, az első házon furán mutat a előre ugró "timpanonos doboz", a második túl rideg, a harmadik meg tudtommal nincs befejezve. az utolsó ~7/10.

Egyébként várom a következőt. :)

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2009.06.17. 11:21:05

@Sadia: A harmadikról mi hiányzik, miért nincs befejezve? Egyébként én nagyon szeretem, belül is gyönyörű.

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.06.17. 11:53:38

@retekblog: Tudod, ez az a épület melynek csak a fele van meg, a másik fele pedig az "szépséges" metróház lett végülis

Nem mondtam, hogy nem szép.

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2009.06.17. 13:11:44

Én ideológiailag mérhetetlenül képzetlen vagyok, így biztos, hogy a "szecessziós" jelző az egyik utolsó lett volna, ami a Buchbinder-házzal kapcsolatban eszembe jutott volna :)

Az viszont magyar kultúrtörténeti gyorstalpaló, hogy ugyanaz az ember tervezte a képeken látható épületeket... Döbb.

boszka 2009.06.17. 13:21:52

ó, szegény Béla, ha tudná, hogy ő itt csak „a másik” lehet…! pedig ezek a modern épületek nagyon sikerültek.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.06.17. 16:02:34

@Sadia: ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az épület befejezett - ez a tér másik oldalán van. másrészről, itt nem ízlésről van szó. majd ha sorra kerül a túloldali modern épület, ott sem ízlésről lesz szó.

@boszka: na de most melyik Bélára gondolsz? ;)

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.17. 16:33:54

Nagyon jó poszt! Málnai méltatlanul kevéssé ismert építész. A Népszínház az egyik legszebb szecessziós útvonala a városnak. Mikor arra járok, valahogy mindig Prága jut eszembe...

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.18. 14:19:50

@smalladam: ja, hát igen. De ha elvonatkoztatunk a mai állapotától és CSAK az épületeket nézzük, akkor tiszta Parizska utca.

StopSzmog 2009.06.19. 00:11:28

@Sadia:
szerintem ez nem a metrónál van, hanem a túloldalon, ahol a Balassiról/ra kanyarodik a villamos.

(Az aljában volt egy félig-meddig valutás bolt a 80-as évek közepén, ott vettem életem első doboz cigijét. Fúj.)

StopSzmog 2009.06.19. 00:15:56

Ki vagy mi a Buchbinder-ház névadója?

SurRus-Ginagi BS (törölt) 2009.06.19. 06:24:45

húha, vmi zavar van az erőben

"Málnai egy levegővétellel Lajta után indul. Ez annyit jelent, hogy annyira nagyon szecessziós szecessziós háza nincs."

ez téves, szecesszióban kezd, több ilyen háza van, a Szedő-ház (1903), ami ugyan nem tartozik a legjelentősebbek közé, de mindenképpen említésre méltó, olyan arcok működtek közre, mint Kernstok és Rippl-Rónai

"ez az együttműködés jellemző az egész háború előtti korszakra"

itt se stimmel valami, 1907-ben állt össze Haásszal, előtte Lechnerrel, Román Miklóssal, Lajtával, és önállóan dolgozott, furi lenne, ha a Mendöl-könyv ezeket nem említené, bár nem olvastam

A Buchbinder neve Ruchbinder, ha Mendöl Zsuzsától vettétek, akkor téved

A poszt egészében tendenciózus, és tele van a történeti érzék hiányáról tanúskodó kijelentésekkel.

egy kis nézegetnivaló:

wiki.omikk.bme.hu/index.php?page=article&id=15168

Magyar-Cseh Iparbank rulez

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.06.19. 09:18:11

@SurRus-Ginagi BS: a buchbinder az önkormányzat honlapjáról van, a mendöl-könyv nem említ nevet egyáltalán.
www.mszp8.hu/modules.php?name=Reviews&rop=showcontent&id=711

az együttműködéses mondatot javítottam; köszi, valóban félreérthető volt, bár az általad felsoroltakkal tudtommal nem együtt dolgozott, mint haásszal, hanem az irodájuknak volt alkalmazottja.

a szedő-házról semmit nem tudok, úgyhogy ha tudsz valami anyagot, megköszönném.

a történeti érzék hiányával nem nagyon tudok így mit kezdeni.

SurRus-Ginagi BS (törölt) 2009.06.19. 14:01:03

@solaitid:

Ruchbinder a JÓKÉSZ szerint, és a SZMÉ-ben is, valszeg egy kerületi pártszervezet honlapja nem a legilletékesebb;

onlájn anyagról nem tudok;

"a történeti érzék hiányával nem nagyon tudok így mit kezdeni"

igen, erre utaltam ;)

pösti 2009.06.19. 16:58:26

A Nádor utcai banképület "sokszögű fém-üveg zárterkélye" valahogy nem illeszkedik (bár valszeg ostrom utáni barmolás)!Nincs régi fotó vagy terv???

StopSzmog 2009.06.19. 17:25:28

@SurRus-Ginagi BS:
Készséggel elhiszem neked, hogy Ruch és nem Buch, de az előzőre kizárólag a JÓKÉSZ a forrás.