Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • retek.: @Gabor Lendvai: Kedves Gábor! Engem már igen régóta érdekel, hogy miért lettek éppen ezek a póznák... (2023.02.28. 15:20) Lámpavasnak támaszkodva...
  • kisemma: Azt nem is említettem, hogy hol olvastam először az elektromos infrafűtésről. Ezen az oldalon tudt... (2021.04.16. 10:52) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Milyen hosszú idő...Ha már a kortálló dolgokról beszélünk. Például a harmadik generációs elektromo... (2021.04.16. 10:51) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Nagyon érdekes, tetszett a bejegyzés. Nagyon aktuális számomra a lakberendezés, hiszen éppen lakás... (2021.04.16. 10:49) Pecha Kucha Night
  • kisemma: Sziasztok! Nagyon érdekel engem is az építészet és korszerűség. Éppen valamelyik nap egy nagyon ér... (2021.04.16. 10:48) Budapest, a megskalpolt város
  • Utolsó 20

2009.11.06. 09:29 Zsámboki Miklós

hetiBeton

Ma is lement egy hetiBeton adás, most a Budapesti Olimpia ideájáról beszélgettünk. Jó ötlet-e, mit jelent egy Olimpia egy város életében a konkrét happening után, mi történt például Sydney-vel, Athénnal? Hivatalos és nem hivatalos tervek, és Tarlós István.

ITT HALLGASSAD MOST!


Háttérben ott az Olimpia

 

És jövőhéten ígérjük, érdemes lesz visszalátogatni az újra felpörgő Budapest Városképpen blogra!

1 komment


2009.10.30. 09:52 Zsámboki Miklós

hetiBeton

Kirakjuk ide is a hetiBeton (műsorunk a Tilos rádión) adásokat, egyrészt, hogy látsszon, nem lustulunk, csinálunk valamit, másrészt, hogy minél többen hallgassátok! És jövőhéten lesz poszt.

A harmincnegyedik adásban az újrafelhasznált templomokról volt szó, sztriptízbár, pizzéria, bohóciskola. Hallgassátok - adás eleje és a vége. Képek, linkek a műsor blogján.

3 komment


2009.09.30. 17:20 Zsámboki Miklós

Mi legyen a toronnyal?!

Van ez a Magdolna-torony a Kapisztrán téren. A torony részletes történetét a hg.hu-n lehet olvasni és ugyanott szép fotókat nézegetni; itt, a blogon, más oldalról közelítjük meg a témát. Mi legyen a toronnyal?! - ez a kérdés, amire válaszokat várunk. Nem 40 oldalas diplomamunkákat, de nem is meggondolatlanul beböfögött címszavakat szeretnénk, hanem megfontolt véleményeket. A templom története és az itt következő volt, illetve csak tervezett funkciók tanulmányozása után írd meg néhány mondatban, szerinted minek adjon helyet a torony, milyen funkció költözzön bele?! Kommentben vagy e-maiben: varoskepp[at]gmail[dot]com. Vigyázat, a funkció a kérdés, nem a kinézet! Hajrá! - a legjobb ötletet fröccsel jutalmazzuk a következő VárosBlogger Fröccsözésen.


A Magdolna-torony ma: helyreállított gótikus arc, barokk kupola, előtte romkert rossz helyen restaurált szentélyablakkal

A Magdolna-torony először természetesen templom volt, nem is akármilyen: a mai - több helyen pontatlan - romkert kellőképp érzékelteti az épület egykori méreteit: "a Westminster Abbey nagyobb, de mellette nem lesz ilyen kicsi az ember", írta róla Szerb Antal. A 19. századig funkciójában nincs sok izgalom, a templom templomként működött, a török hódoltság alatt például Buda egyetlen keresztény templomaként: a szentélyt katolikusok, a hosszhajót protestánsok használták. Buda visszavétele után a ferencesek kapták meg az épületet, de nem sokáig örülhettek neki, mert II. József 1786-os rendfeloszlató rendelete rájuk is vonatkozott - a templom története pedig innentől igen változatos. Használták levéltári anyagok tárolására, itt koronázták 1792-ben I. Ferencet, itt fosztották meg Martinovics Ignácot papi méltóságától, az általa vezetett magyar jakobinus mozgalom résztvevői elleni per pedig a kolostorban zajlott, ahol őriztek is rabokat. 1817-ben a kolostorba költözött a budai főparancsnokság, a templom pedig Helyőrségi templom lett, benne katonai istentiszteleteket tartottak.

Ebben a minőségében érte a II. világháború, amely során a templom súlyos sérüléseket szenvedett el, majd állítólag Rákosi személyes parancsára a torony kivételével a templomot elbontották - hiába kezdődtek közben már meg a helyreállító munkák. Ezzel nyilván elveszítette helyőrségi templomi funkcióját. Ma a toronyban galéria működik, most épp textilkiállítást lehet megtekinteni, de egyébként kibérelhető rendezvények szervezése céljából. Viszont több meg nem valósult felhasználási tervről is be lehet számolni. A 60-as években például kilátótoronyként vagy történelmi múzeumként is akarták felújítani a tornyot, amelyben bemutathatták volna a templom múltját.


A Mária Magdolna-templom egy 1605-ös ábrázoláson, még gótikus arculattal

A 70-es években született egy több alternatívával is szolgáló felhasználási terv: mindegyik változat alapja a torony maximális kihasználása, így a copf stílusú előcsarnok és az összes emelet felhasználása, valamint a két oldalkápolna közül legalább az egyik szintekre osztása. A kápolnát lebegő födémmel osztották volna két, vagy több emeletre, így a falak mellett maradt volna egy szabad sáv, a födém alatt láthatóak lettek volna a középkori maradványok, a fölső szinteket pedig ajtóval kötötték volna össze a torony felsőbb emeleteivel. A változatok abban különböztek, hogy melyik helyiségbe tették a tervezett ruhatárat, vécét, dohányzó és nem dohányzó társalgót, előadó-, tárgyaló- valamint kiállítótermet, illetve egyik változat még a torony többi részétől határozottan elütő modern kávézóval is rendelkezett, egy másik pedig rendszeres zenei előadásoknak helyt adó teremmel. A közös pont a 3-4. emeleten létrehozott panorámás kilátó volt, valamint hogy egyik sem valósult meg.

A 80-as években két felhasználási terv is készült. Egyik 80 fős befogadóképességű, elegáns borozót hozott volna létre a templom pincerendszerében és Bécs-Budapest kávézót a torony előcsarnokában, illetve földszintjén. A kávézóba 60 fő fért volna be, ezt nyáron terasz dobta volna meg még 100 hellyel. A torony második szintjére 15-20 fős különtermet vagy pénzváltó helyiséget terveztek, a harmadik szintre nép- és iparművészeti vásárt, a negyedik szintre pedig kilátót, valamint könyveket és szuvenírt árusító boltot. Esténként a torony tűzijátékkal hívta volna fel magára a figyelmet. Ez a terv sem valósult meg, de megvalósult a következő: ásványokat, bizsukat, kortárs iparművészeti alkotásokat és egyéb műtárgyakat árusító üzletet hoztak létre, a kápolnákat álmennyezettel fedték, az előcsarnokra feliratok kerültek, mindez sok negatív kritikát kiváltó minőségben. Bár a befektető 10 évre kötött szerződést a kerülettel, a bolt pár éven belül megszűnt.


Már Helyőrségi templomként, barokk stílúsban

Eddig csak a toronyban gondolkodó tervekről volt szó, de születtek a templomot is visszaépítő elgondolások (ezek közül egyik sem valósult meg, haha). Utóbbiaknál az a kérdés merül fel, hogy minek? Hiszen ha visszaépítjük a hosszhajót, akkor nyilvánvalóan templomként építjük vissza - függetlenül attól, hogy konkrétan milyen stílusban. Azonban szükség van-e egy templomra? A Mária Magdolna-templomnak akkor volt értelme, mikor az evangélikus templom még nem állt, a Mátyás-templomot pedig németek látogatták; ma viszont mindkét templom a magyarokat szolgálja a várban. A ferencesektől elvett templom 1817-től helyőrségi templomként csak katonáknak adott istentiszteletet, ma valószínűleg erre a funkcióra sincs szükség. A Heti Budapest beszámol egy újjáépítési tervezetről 1989-ben: a templomot gótikus stílusban, de krómacél szerkezettel, üveghomlokzattal építették volna vissza; funkcióról azonban nem írnak. 1999-ben a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma meghívásos pályázatot írt ki a területre, a rom Helyőrségi Főtemplomként épült volna újjá. Hogy ez mit jelent? Sosem tudjuk meg, a projekt végül elúszott - sokat sejtet azonban, hogy ennek oka a Budapesti Nap szerint a tábori püspök személyének változása.


Az egykori St . Andrew's church Dublinban, ma a központi tourist office

Közben pedig előttem lebeg a dublini St. Andrew's church példája: az 1866-ban épült gótikus templomban működik ma a Dublin Tourism Centre.

De nem akarunk senkit sem befolyásolni, várjuk az ötleteket: Mi legyen a toronnyal, milyen funkció költözzön bele?! Van egy négyemeletes tornyod két  - akár szintekre osztható - oldalkápolnával, copf-stílusú előcsarnokkal, tekintélyes méretű romkerttel, alatta pincerendszerrel; de ha kedved tartja, vissza is építheted a hosszhajót, ez egyelőre irreleváns: az első, hogy mi az a szolgáltatás, ami szerinted hiányzik a várból / a kerületből / a városból, szükség lenne rá, és itt pótolható?

A templom részletes története a hg.hu-n.

Vissza a főoldalra

47 komment · 2 trackback

Címkék: buda i.ker


2009.09.15. 09:19 BDzsH

A régi Pest eltűnése

Írtunk már krónikus főtérhiányról, panaszkodtunk már millió helyen a "belvárost átszelő autópályáról" és jártunk már Prága belvárosában is. Mégsem született idáig cikk (mert mindig halogattam) a "régi Pestről". Mi is ez a régi Pest, amit úgy emlegetünk, mintha amúgy nem lenne régi ez a várost.

A régi Pest egyik legromantikusabb szeglete: a Kígyó és Sebestény utcák sarka

Régi Pest alatt az 1895 előtti pesti belvárost, a kiskörút és a Duna által közrezárt részt értjük. Csak hogy kicsit képben legyünk, 1895-öt írunk. Magyarország és vele Budapest évszázados elmaradottságából elképesztő tempóban fejlődik. Épülnek a vasútak országszerte, hidakat verünk folyóink felett, nagyiparosok keresik halálra magukat, és már Ferenc Józsefet is egyre többen kedvelik. Budapest is létrejött már, a Lánchíd mellé felépült a Margit híd is, az Andrássy út már nagyjából teljesen kiépült, és a Nagykörút legtöbb telke is beépült már. Színházépületeket húzunk fel, megépül a pesti Operaház, és az ország gőzerővel készül az ezredéves ünnepségekre a Városligetben. Budapest igazi "világvárosi" létet él ha úgy tetszik. Pillantsunk hát rá a következő fotóra:

Az úgynevezett Kittl-ház, mint a belvárosi nyomor fő demonstrátora.

Ez a kép a Duna és Torony utca sarkán álló épületről készült. Ez az akkori pesti belváros kellős közepén van. Akkor és később is többek között ezzel az épülettel illusztrálták miért kell itt városrendezni. Olvassunk csak kicsit bele a Vasárnapi Ujság 1895. augusztus 11-iki számába:

"A nagy átalakulás, mely Budapestet alig húsz esztendő alatt oly fényes várossá változtatta át, a Belvárosban látszott meg aránylag legkevésbé, (...). A Belváros azonban régi város, még pedig az ódonság minden érdekessége nélkül. Épült össze-vissza, beszorúlva a védő falak közé, szűk és rendetlen utczákkal. (...) Még a Dunához is rövid, apró utczák visznek, egyenesen egy sem nyílik a pompás folyamhoz. Ebben az állapotban megmaradt konzervatív módon a Belváros akkor is, mikor oly gyorsan emelkedtek a külvárosok, és büszke palotáktól szegélyezett körútak támadtak."

Ha körútak itt nem is támadtak, de a Kerepesi út (így hívták akkor még a mai Rákóczi utat is a Kiskörútig) igen. A szűk Hatvani utcába (ez volt a Kossuth Lajos utca jóval keskenyebb elődje) futú széles útról a villamosok északnak és délnek fordultak a Károly vagy Múzeum körúton. Ez az állapot sehogy sem tetszett a kor várostervezőinek és politikusainak. Az 1893. évi XIV. törvénnyel amely "a fő- és székvárosban két állami híd építéséről" szól ez a szándék, vagyis hogy egy a Kerepesi út folyatásaként széles sugárút vezessen egyenesen a Dunáig hivatalos megerősítést nyert. A törvény nem csak a Szabadság és Erzsébet hidak megépítését, de a Hatvani utca szélesítését is szabályozta: 24,65 méterresre kellett kibővíteni. Ez hatalmas ingatlanfejlesztést vont maga után amit az utca északi oldalán kellett végrehajtani. Nem bízták a véletlenre azonban ezt sem, az új épületek, amelyeknek 1903-ig lakható állapotban kellett lenniük 15 éven keresztül adómentesek, majd további 15 évig adókedvezményesek lettek.

Az Astoria 1895-ben. Még állnak a régi Hatvani utca házai látszólag, de mögöttük már felépültek az új paloták.

Érdekes adalék a jelenlegi Kossuth Lajos utca 6, az egykori Dreher-palota története is. A Városház utca sarkán ma is álló épületet 1889-ben építtette fel a Dreher-család az akkori szabályozási terv szerint visszahúzva homlokzatát a Hatvani utca házsorától. Négy évvel később azonban a fent említett törvény további méterekkel északabbra húzta a leendő főút szélét. Az 5 méterrel belógó palotával így valamit kezdeni kellett. Felmerült a teljes épület eltolása is a mögötte levő épületek elbontásával, de végül az utcai traktus lebontása, és az új homlokzat hátrébb való felépítése mellett döntöttek. Eltolásra egyedül az épület ma már nem létező sarokkupolája került, amelyről az Építő Ipar 1899. július 27-iki száma így tudósított. A közel 20 méter (?) magas és 9 méter átmérőjű kupolát gördítőpályára rakva emberi erővel mozgatták el egy daru segítségével a 4. emelet födémjén. Az előkészületek két és fél napig tartottak, maga az eltolás, vagy inkább húzás kerek egy napot.

A leendő Erzsébet híd (amit akkor még csak Eskü téri hídként emlegettek) hídfőjével is gondok adódtak. A régi pesti városháza lebontását ugyan sikerült elérni, hiszen nem volt aki harcolt volna érte, pár írót, vagy lelkes újságírót kivéve, de a város egyik legrégebbi műemléke a Belvárosi Plébániatemplom megtartásához az egyház ragaszkodott. Itt is felmerült az épület eltolása (ez urbanlegendként máig él) illetve volt olyan terv is, hogy a híd fusson egyenesen a templomnak és a fel és lehajtók fogják közre azt. Végül egyik sem valósult meg, a templom maradt ahol volt, és ezzel voltaképp a bontásokat szorgalmazó bősz korabeli urbanisták legfőbb célja, vagyis a Dunára egyenesen kifutó sugárút koncepciója bukott el a város furcsa fintoraként. Ha ma végignézünk a Rákóczi úton bizony a Duna helyett a Klotild-paloták éppen felújítás alatt álló tagját láthatjuk.

Egy 1899-es látkép. A fél Belváros elbontva a híd építése miatt éppen.
NAGY FELBONTÁSBAN ÉRDEMES

Az adókedvezmények, az új luxuspaloták, az utcák sokaságának szélesítését előíró szabályozás végül beindította az egész pesti Belváros átalakulását. Felépült a nagyszabású Ferenciek tere, a Kossuth Lajos utca északi oldalának pompázatos házsora, a Március 15-e tér luxusbérpalotái, és még sorolni lehetne hány és hány 1-2 emeltes klasszicista vagy épp későbarokk épület helyére kerültek 4-5 emeletnyi hatalmas bérházak a tágabb környéken. A mai pesti Belvárosi házak zöme 1890 után épült fel, alig van a Ferenciek tere környékén a XX. század eleji rendezést túlélt épület. A régi Pest eltűnése azonban nem csak ez alatt a pár év alatt, hanem egészen a második világháborúig zajlott elég nagy lendülettel.

Hogy kár e érte? 

A Sebestyén tér, a régi Pest egyik legszebb tere.

Ezt ma már nehéz megítélni. Valószínűleg sokan vagyunk akik szeretjük a szűk, és kacskaringós utcákat, szabálytalan tereket, amikből sajnos Budapesten nagyon kevés van. A kiskörúton belüli terület középkori eredetű utcahálózatából a Ferenciek tere és környezete a legszebb részeket metszette ki, de a belvárosi utcák szabályozása, szélesítése sem kímélte meg túlzottan azt. Lettek cserébe szép reprezentatív tereink, amiket viszont mára a közlekedés szállt meg, így őket nehéz most jogos értékükön kezelni, és bájukat is megkoptatta közben a XX. század.

BDzsH

képek: FSZEK Budapest Gyűjtemény és Vasárnapi Újság

vissza a bejegyzésekhez

21 komment


2009.09.14. 08:13 Zsámboki Miklós

Bejelentősdi

Egyrészt.

Szerdán, szeptember 16-án este 6 órakor összeülnek a városbloggerek, az összes, és isznak egy jót. Lehet csatlakozni, aki akar, este 6, Kőleves kert!

Másrészt.

Fogyatkoznak a posztok, csúnyán beindult az egyetem, ráadásul hirtelen nagyon sok egyéb dolgunk támadt. Ezek egy része a blogra vonatkozik és egy hónapon belül látható lesz, más része a következő pont, végül nem mellesleg a hg.hu-nak is keményen dolgozunk; olvasgassátok és kommenteljetek ott is bátran, a magazin fantasztikus színvonalú (eddigi cikkeink: by BDzsH, by solaitid)! Szóval kevesebb, de állítjuk, minőségibb poszt. És interaktivitás - de pszt!

Harmadrészt.

Újra teljes gőzzel pörög a hetiBeton a Tiloson! Múltkor magasházakról, toronyházakról, felhőkarcolókról, a WTC-ről, valamint Budapestről beszélgettünk. Legközelebb pedig nyári utazásaink tanulságait vonjuk le.

Szólj hozzá! · 1 trackback


süti beállítások módosítása