(A három részes bejegyzés sorozat előző részében Pesten jártunk)
Ma a háború budai oldalon végzett pusztítását próbáljuk meg leltárazni. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy ezek a bejegyzések éppen a sok sérülés miatt egyéni válogatások. Ha valakinek valami nagyon hiányzik jelezze kommentben, és eldöntöm, hogy a harmadik részbe bekerül e. A helyszínekről leírt információ pedig - a bloghoz képest - azért olyan soványka, mert szinte mindegyikről lesz majd egyszer külön bejegyzés.
A külső városrészek bombázását néző emberek a Gellért-hegy egyik kilátójánál.
Na, magyarázkodás után vegyük nyakunkba Budát.
Vár - polgárváros
Tank az Úri utcában 1944/45 telén. A polgárváros Budapest legjobban sérült része volt.
A háború a legsúlyosabb sérüléseket a nagyrészt barokk korból származó városrészben okozta. A német és magyar haderő a lehető legtovább tartotta a várhegyet, hogy lekösse a Harmadik Birodalom határai felé igyekvő Vörös Hadsereg minél több katonáját. A szovjetek éppen ezért 1945. január-február hónapjában állandó jelleggel lőtték a várat. A várnegyed körülbelül 400 épületéből 1, azaz egy maradt csak sértetlen, de jelentős része teljesen vagy nagyrészt rombadőlt. Legnagyobb károkat a Tóth Árpád sétány, és a Tárnok utca házai szenvedték. A borzalmas pusztulás a háború után lehetőséget adott a középkori részek feltárására, illetve a harmincas években felépített 4-5 emeletes bérpaloták lebontására.
Vár - palotanegyed
A romba dőlt Szent György tér. Előtérben a szinte teljesen elpusztult Sándor-palota. Első emelete helyén látszik a Honvédelmi Minisztérium legfelsőbb szintje is. Azt lebontották, a miniszterelnökség épületét helyreállították kívül belül. Bal oldalt a kevéssé sérült főhercegi palota.
A Szent György téren álló épületek súlyos, de helyreállítható sérüléseket szenvedtek. A Honvéd Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium tömbje állt ott, ahol ma már csak az előbbi földszintje és első emelete emlékeztet még mindíg a harcokra. Eredetileg csak 1-1 emeletet akartak volna lebontani róluk, csökkentve méreteiket. A tér nyugati oldalán állt a főhercegi istálló, a főhercegi kert és a főhercegi palota Korb Flóris és Giergl [...] által a századfordulón átalakított épülete. Sokáig szó volt róla, hogy a korábbi copf homlokzatú palotát kihámozzák a kompozicióból, de végül lebontásra került az egész épület. A Miniszterelnökség (Sándor-palota) a földdel lett egyenlővé, messze a legjobban sérült épület volt. A háború után mégis visszafalazták leomlott falait. Sokáig meredezett romként a hegytetőn, míg 2002-ben teljesen befejezték helyreállítását. A királyi istállóépület tényleg komoly károkat szenvedett, a többszáz méter hosszú homlokzattal rendelkező házat 1959/60-ban lebontották. Az egykori Főőrségi épület még szinte épen állt, amikor befejezték a palota felújítását. Munkásszállásnak használták, majd lebontották.
Vár - a palota
A királyi palota sérült kupolája az Oroszlános-udvarról.
A palota pusztulása talán a legközismertebb része az egész történetnek. Évtizedekig meredezett még romosan a vár tetején, mert funkcióját tekintve nemigen tudtak mire jutni. Mindeközben a többször kirabolt, többször kigyulladt épület tovább pusztult. Teljes lebontása, vagy romként való konzerválása (mint a drezdai Frauenkirche) is szóba került, de végül kulturális funkciókat kapott. A háború után jelentősen leegyszerűsítették a homlokzatokat, a tetőzetet, és új kupolát kapott az épület.
Clark Ádám tér - Lánchíd utca
A Lánchídtól délre húzódó rakparti házakat mind elbontották. Kár értük, a mögöttük felbukkanó házsor méltatlan a dunai panorámához.
A Lánchíd budai hídfőjének egykori beépítettsége mindig csodálkozásra késztet. A háború előtt nem volt körforgalom, egy teljesen szokványos kereszteződés volt, mindegyik oldalán legalább 3-4 emeletes épületekkel. A 4 épületből mára egy maradt meg, a nemrég felújított ún. Lánchíd-palota, ami egy ideig a Közmunka Tanácsnak is helyet adott. A ma is érzékelhető foghíj telken egy szintén Ybl tervezte takarékpénztár székház (csak nem?) állt, melyet kizárólag azért bontottak le, hogy elférjen a tervezett úttest. Árkádjai még a '80-as évekig álltak, amik részben takarták a Fő - és Hunyadi utcai bérházak tűzfalait. A hídfőltől délre a elbontották a két minisztériumépületet, és az egész rakparti házsort lefelé az Ybl Miklós térig. Kár érte.
Moszkva tér
Moszkva tér - szemben a súlyosan sérült Vérmező úti bérházak. A jobb oldali épületet bontották végül csak le.
Az északi-budai térség közlekedési központja természetszerűleg súlyos harcok helyszíne volt. A körülötte álló épületek többsége, még ha egyszerűbb kiképzéssel, vagy átalakításokkal, de mégis helyre lett állítva. Az 1945. február 11-én este, a körbezárt várból kitörő német és magyar alakulatok miatt súlyos harcok alakultak ki a térségben. A tér házai közül nem egy súlyos károkat szenvedett, például a Postapalota teljesen kiégett, valamint a mai buszpályaudvar helyén levő egykori Szent János kórház is súlyosan sérült, melyet kápolnájával együtt később lebontottak.
Margit körút
A Regent-ház hűlt helye - háttérben a Margit körúti bérházak.
A körút budai szakasza a '30-as évekig mostohagyerek volt a városképben. Míg egyik oldalán 4-5 emeletes bérházakat emeltek már a századforduló utáni évtizedekben, másik oldala csak ekkor kezdett beépülni, addig a hegyekről lenyúló földszintes házikók álltak itt. Teljes és egységes beépülésre azonban 1944-45-ig sem került sor. A harcok során hetekig itt merevedett le a front. Az épületek többségét, ha leegyszerűsített homlokzattal is, de helyreállították. (Érdemes végigsétálni egyszer a Szász Károly utca alsó szakaszán, ahol kivétel nélkül az összes ház ilyen.) Külön figyelmet érdemel a Regent-ház története a Keleti Károly utca sarkán. A '30-as években épült bérpalota földszintjén levő kávéházba a németek robbanóanyagot pakoltak be, nem kis mennyiségben. Az eredmény: ~300 civilre ráomló komplett épület.
Fő utca a Vizéz utcánál (Nagy Imre tér)
Rálátás az Országházra a Fő utca túloldaláról. Ritka látvány.
Kevésbé ismert a budai rakparton történt szerencsétlenség. Szintén két modern bérház és nem csekély polgári személy esett áldozatul a villamossíneken álló német lőszeresvagonok felrobbanásának. Az óriási pusztítás komoly sebet ütött a városon, rombadöntve a tágabb környéket is. Rengetegen élték túl a pincékben a robbanássorozatot, de mivel napokig nem érkezett segítség végül ők is szomorú halált haltak. (Hasonlóan nagy pusztítás volt szinte egyvonalban a Duna a másik oldanán a Honvéd térnél is, ahol egy komplett háztömb semmisült meg.)
Krisztinaváros
Az egyik lebontott bérház a Horváth-kert felett. Helyén ma közpark van.
A Várhegy nyugati oldalánál elterülő városrész az utolsó napokig szenvedett a fegyveres harcokban. A Horváth-kert környéki épületek egytől egyig súlyos sérüléseket szenvedtek, sőt komplett tömb elbontására is sor került a háború után. Az Attila út több épülete omlott össze, az előző cikkben is említett gimnázium súlyos sérülésekkel vészelte csak át az ostromot. Elpusztult a Rác fürdő jelentős része, így az Ybl-féle zuhanycsarnok is (amit egyébként éppen most építenek újjá betonból), súlyos károkat szenvedett a budai szerb templom is, ami az Erzsébet híd felüljárójának helyén állt nagyjából. Lebontásához többek között a Jugoszláviával kialakuló rossz viszony vezetett.
Bal oldalt a szerb templom, jobb oldalt a Rác fürdő, középen a fedetlen Ördög árok, valamikor a harmincas években, télen.
BDzsH
folytatása következik
Utolsó kommentek