Málnai a másik Béla; ő is ahhoz a generációhoz tartozik, akik egy emberöltő alatt megjárták a szecessziótól a puritán modernhez vezető utat, de ő nem állt ott meg, hanem egy elég kínos mellékösvény után még tovább ment - míg Lajta fiatalon, nem sokkal az első világháború után elhunyt, így életműve a csúcson, a modernnel való kísérletezéssel zárul, Málnai 20 évvel túlélte őt. Íves pályát tudhat a magáénak: a háború után sok kortársához hasonlóan ő is belekeveredett a neoőrületbe, és onnan kikászálódván, bár csatlakozott a Bauhaushoz, a rá korábban jellemző eredetiséget már nem tudta újból elérni.
Málnai egy levegővétellel Lajta után indul. Ez annyit jelent, hogy annyira nagyon szecessziós szecessziós háza nincs. Van viszont a Népszínház utca 35., a Buchbinder-ház 1911-ből. Az épületet Haász Gyulával közösen tervezték (együttműködésük 1907-től az első világháborúig tartott), azt viszont nem tudni, hogy ki mekkora részt vállalt - a Málnai-életművet feldolgozó könyv szerint a munka nagyja Málnaié. Bár jellemző a szecesszióra a rendhagyó tömegképzés, az aszimetria és a vegyes nyílásképzés, csupán jellemző rá; Málnai viszont ennek az épületnek nem csak jellemzőjévé, hanem a lényegévé teszi.
A Buchbinder-ház; szecesszió a Népszínház utcában
A homlokzat függőlegesen 1+2 részre osztható, amely részek, ha lehet, mindenben különböznek egymástól. A középső és a jobb oldali részt közös timpanon fogja össze, de a középső rész rizalitjának van egy plusz kis timpanonja; az elkülönített bal oldal pedig egyenes záródású zárt¹ teraszban végződik. A látványt az teszi izgalmassá, hogy a középső részt a jobb oldali résztől semmiféle határ nem választja el, a baltól viszont ugyanaz a függőleges sáv, mint amely a homokzatot lezárja két oldalról: így egyrészt a nagy timpanon alatti két rész kicsit összefolyik, másrészt a függőleges sávok tetején ülő egy-egy toboznak álcázott köcsög kvázi közrefogja a nagy timpanont, így szép középpontos, szimmetrikus együttest hozva létre a timpanon közepén lévő ablakkal. De mivel a fő díszítést nem a nagy timpanon kapta, hanem a hozzá képest elcsúsztatott kicsi, a benyomás aszimmetrikus - pedig valójában pont így került középre a díszítés, hiszen nem a szabályos hatású nagy timpanon, hanem a kis timpanonos rizalit a középső rész.
Innen már csak egy lépés az utókor szerint Málnai és a premodern egyik legnagyobb alkotása, a Magyar-Cseh Iparbank. A Málnai-Haász páros pályázaton nyerte el 1912-ben a tervezést, bár a zsűri változtatásokat ajánlott a pályaművön. A zsűri Alpár Ignácból állt, és, na, kiből...? Hát Lajta Bélából! Málnaira vállaltan hatással voltak Lajta újításai, az épülettömegben megtalált esztétikum hangsúlyozása. A Mendöl-könyv szerint a pályázatra benyújtott terv figyelembe vette Alpár ízlését is, így a Magyar-Cseh Iparbank esetében közvetlenebb hatásról is lehet beszélni Lajta részéről: valószínűleg egyszerre javasolta Málnainak a homlokzat még egyszerűbbre formálását, és ezzel párhuzamosan puhította a konzervatív Alpárt.
A Magyar-Cseh Iparbank; modern a Nádor utcában
Az eredmény egy monumentális banképület, ami nagyságát nem csillogó díszekkel éri el, hanem tömegképzésével és burkolati anyagával. A négyemeletes, kőburkolatos épület ablaktalan sarka toronyszerű kiképzést kapott, amelyet előreugró párkány zár; ezt a már-már védőbástya hatást a négy emeleten át húzódó sokszögű fém-üveg zárterkély tompítja, de körülötte még így is jókora csupasz a falterület, amit csak a félemeleten tör meg egy-egy erkélyes nyílás. A lakásoknak helyt adó fölső négy emelet ablakai a ház mindkét utcai homlokzatán egyszerűen metsződnek a díszítés nélküli kőburkolatos falba, a földszinten és a félemeleten kialakított hivatali helyiségek nyílásait viszont mintás, mahagóni fakeret díszíti, így különítve el a más funkciót betöltő részeket.
Az első világháború utáni történelmi és politikai események súlyos hatással voltak a művészetekre: a progresszivitás leállt, és a Bauhaus magyarországi fellángolásáig historizáló neostílusok jellemzik az ország, így kényszerűen Málnai Béla építészetét is. 1927-ben készíti Kossuth téri bérház terveit, amelyről nem nagyon lehet mit mondani, mint hogy a Horthy-korszakban divatos neobarokknak egy darabja.
A MÁK-bérház; Neobarokk a Kossuth téren
A kultúrpolitika lazulásával Málnai is vissza tud térni a modern építészethez, épül háza az ismert Bauhaus lelőhelyeken, mint Újlipótváros és a Rózsadomb, utolsó alkotását, az Ürömi és Daru utcai bérház-csoportot pedig már a Le Corbusiernél tanult fia, Málnai László fejezte be. Fontos azonban, hogy miközben ő visszatér a modernhez, van egy fiatal generáció, aki viszont akkor kezdi - így, bár Málnai épületei továbbra is nagyon igényesek, vezetői pozícióját már nem tudja visszaszerezni, és alkotni sem tud igazán átütőt.
Modern az Attila úton
A Népszínház utcai ház zárt terasza, úgy tűnik, már nem zárt¹, és mintha az egyik toboznak álcázott köcsög is hiányozna, egyébként a házak máig rendben vannak.
A képek forrása Mendöl Zsuzsa Málnai Béla című könyve 1974-ből, ezért az autók.
¹Aztán közben kiderült, hogy eredetileg nem volt zárt.
Utolsó kommentek