A legutóbbi anno és most fotók készítése közben kezdett el jobban érdekelni a Kálvin téren, a református templom mellett található áruház. Elkészültek a fotópárok, aztán egyszer csak azon kaptam magamat, hogy a könyvtárban kutatom a telek és az épületek történetét.
A Kálvin téri egykori iskolaépület és a mai Városkapu Üzletház a 4-es metró építkezésének palánkja mögött. (Nagyobb méretben)
Őszintén szólva azt hittem eleddig, hogy ezt az épületet átépítették a '20-as, '30-as évek táján mai formájára. Tévedtem. De erről majd később. A ház elsősorban azért keltette fel a figyelmemet, mert a ferencvárosi szabályozási terv rá, csakúgy mint az Üllői út 25-re a "helyreállítandó homlokzat" státuszt aggatja. Ez, a szabályozás szerint azt jelenti, hogy az eredeti tervek nyomán kell majd egyszer felújítani a homlokzatot. Ekkor kezdett el jobban érdekelni, hogy mi történt ezen a helyen az elmúlt évszázadokban. Hamar kiderült, hogy feltételezésem, mi szerint az épületet átépítették, nem helytálló. A Kálvin téri református templom melletti furcsa alakú területen 1802 és 1804 között épült fel Balla Antal vármegyei mérnök tervei szerint, Zitterbach Mátyás kivitelezésében az egy emeletes iskolaépület, és imaház melynek emeletén kapott helyet a lelkészlak. (A templom ekkor még nem áll, csak 1816-ban kezdik el építeni) Ez az iskola egészen 1873-ig működött itt, amikor elköltözött a Lónyai utca 6-8 alá. 1859-től viszont már a plusz egy emelettel kibővített épületben működött a református gimnázium a Kálvin téri épületrész első emeletén. Ők is költöztek, 1900-ban a Lónyai utca 4/c alá, ahol már az 1880/81-es tanév óta működött a református főgimnázium.
Henz Vilmos felvétele az 1914. nyári bontásról. X-el jelölve Gönczy Pál lakásának egyik ablaka.
1914-ben a református egyház lebontotta az épületegyüttest. Az ekkor 112 éves ház bontásáról Az érdekes újság számolt be június 21-iki számában. Az archív fotón X-el jelölt lakásban lakott Gönczy Pál, közoktatásügyi államtitkár, akinél olyan "celebek" is megfordultak, mint Deák, Arany, Trefort vagy épp Erkel, aki a neves lakó lányának adott itt zongoraórákat. Ez azonban nemigen hatotta meg a tulajdonos egyházat, az épületet eltüntették, a templom nyugati oldala így kiszabadult. A telken újabb oktatási tömböt szerettek volna felhúzni, de erre az I. világháború kitörése miatt nem került sor.
Az áruház sarka egykor és ma a Királyi Pál utca sarkáról fotózva. (Nagyobb méretben)
1922-ben vette meg Fenyves Dezső az egyháztól, ekkor kezdték el építeni az áruházat. A család egy generációval korábban még az innen nem messze található Mátyás utcában árult, egy földszinti boltocskában. A kereskedők közt népszerű Fenyves, hamar a város egyik legjobb hírű intézményét hozta itt létre, amely olcsóságáról, és minőségi áruiról volt híres. 1934-ben viszont a Corvin Áruházzak és a Divatcsarnokkal együtt megbüntették, mert januári akciót akartak tartani, amit tiltot a kereskedelmi szabályozás. Lift is volt a csupán két emeletes épületben, valamint nyaranta az akciók alkalmával a tetőteraszon, Budapesten elsőként mű vízesést építettek, hogy a vásárlók ott hűsölhessenek. 1944-ben Fenyves a háború áldozatáva vált, bár azt nem sikerült kideríteni, hogy pontosan miként, és miért.
"Akkoriban a földszinten volt a kesztyű, a harisnya, a férfi és női kötött osztály és a bőrönd osztály. Itt kapott helyet továbbá a játék, a csillár részleg, az iskolaszer, az illatszer osztály, a rövidárú, valamint a férfi úri osztály. Az első emeleten foglalt helyet a vászon osztály, s itt árulták a selymet, szőnyeget, függönyt és szövetet, valamint a cipőket. A másodikon a kabát és a konfekció osztály kapott helyet."
Gyikó Lajosné, a Fenyves Áruház egykori dolgozójának visszaemlékezése, 1983
1945-öt átvészelte az épület, '49-ben államosították, és Szabadság Állami Áruház néven újranyitották, az Európai Behozatali és Kiviteli Szövetkezet kezelésében. Ekkor a kereskedelmi területeket összehúzták a földszintre és jelentősen átépítették. Ebben az időszakban változott meg a földszint és első emelet képe, a jelenleg is látható módon. 1973-ban a Centrum Áruházak 25 éves fennállására kiadott füzetecske már Calvin-téri Áruházként emlegeti az épületet. A 3-as metró építésekor felmerült lebontása a tér rendezése kapcsán, hogy könnyebben lehessen ráfordulni autóval a Lónyai utcára. A rendszerváltás óta már Városkapu Üzletházként működik, és kárpótlásként visszakerült az egyház tulajdonába. Jövőbeli sorsa nagyban függ a reformátusoktól is. A megújuló Kálvin téren viszont egyre zavaróbb a reklámok által is kaotikussá tett látványa. Legtalalóbban egyetlen szóval így lehetne leírni: IGÉNYTELEN. Sajnos az eredeti homlokzatról nem sikerült archív képet találni, bárhogy is erőlködtem. Ezért elnézést kérek tőletek. Esetleg nemsokára élőben láthatjuk.
BDzsH
Utolsó kommentek