Van ez a Magdolna-torony a Kapisztrán téren. A torony részletes történetét a hg.hu-n lehet olvasni és ugyanott szép fotókat nézegetni; itt, a blogon, más oldalról közelítjük meg a témát. Mi legyen a toronnyal?! - ez a kérdés, amire válaszokat várunk. Nem 40 oldalas diplomamunkákat, de nem is meggondolatlanul beböfögött címszavakat szeretnénk, hanem megfontolt véleményeket. A templom története és az itt következő volt, illetve csak tervezett funkciók tanulmányozása után írd meg néhány mondatban, szerinted minek adjon helyet a torony, milyen funkció költözzön bele?! Kommentben vagy e-maiben: varoskepp[at]gmail[dot]com. Vigyázat, a funkció a kérdés, nem a kinézet! Hajrá! - a legjobb ötletet fröccsel jutalmazzuk a következő VárosBlogger Fröccsözésen.
A Magdolna-torony ma: helyreállított gótikus arc, barokk kupola, előtte romkert rossz helyen restaurált szentélyablakkal
A Magdolna-torony először természetesen templom volt, nem is akármilyen: a mai - több helyen pontatlan - romkert kellőképp érzékelteti az épület egykori méreteit: "a Westminster Abbey nagyobb, de mellette nem lesz ilyen kicsi az ember", írta róla Szerb Antal. A 19. századig funkciójában nincs sok izgalom, a templom templomként működött, a török hódoltság alatt például Buda egyetlen keresztény templomaként: a szentélyt katolikusok, a hosszhajót protestánsok használták. Buda visszavétele után a ferencesek kapták meg az épületet, de nem sokáig örülhettek neki, mert II. József 1786-os rendfeloszlató rendelete rájuk is vonatkozott - a templom története pedig innentől igen változatos. Használták levéltári anyagok tárolására, itt koronázták 1792-ben I. Ferencet, itt fosztották meg Martinovics Ignácot papi méltóságától, az általa vezetett magyar jakobinus mozgalom résztvevői elleni per pedig a kolostorban zajlott, ahol őriztek is rabokat. 1817-ben a kolostorba költözött a budai főparancsnokság, a templom pedig Helyőrségi templom lett, benne katonai istentiszteleteket tartottak.
Ebben a minőségében érte a II. világháború, amely során a templom súlyos sérüléseket szenvedett el, majd állítólag Rákosi személyes parancsára a torony kivételével a templomot elbontották - hiába kezdődtek közben már meg a helyreállító munkák. Ezzel nyilván elveszítette helyőrségi templomi funkcióját. Ma a toronyban galéria működik, most épp textilkiállítást lehet megtekinteni, de egyébként kibérelhető rendezvények szervezése céljából. Viszont több meg nem valósult felhasználási tervről is be lehet számolni. A 60-as években például kilátótoronyként vagy történelmi múzeumként is akarták felújítani a tornyot, amelyben bemutathatták volna a templom múltját.
A Mária Magdolna-templom egy 1605-ös ábrázoláson, még gótikus arculattal
A 70-es években született egy több alternatívával is szolgáló felhasználási terv: mindegyik változat alapja a torony maximális kihasználása, így a copf stílusú előcsarnok és az összes emelet felhasználása, valamint a két oldalkápolna közül legalább az egyik szintekre osztása. A kápolnát lebegő födémmel osztották volna két, vagy több emeletre, így a falak mellett maradt volna egy szabad sáv, a födém alatt láthatóak lettek volna a középkori maradványok, a fölső szinteket pedig ajtóval kötötték volna össze a torony felsőbb emeleteivel. A változatok abban különböztek, hogy melyik helyiségbe tették a tervezett ruhatárat, vécét, dohányzó és nem dohányzó társalgót, előadó-, tárgyaló- valamint kiállítótermet, illetve egyik változat még a torony többi részétől határozottan elütő modern kávézóval is rendelkezett, egy másik pedig rendszeres zenei előadásoknak helyt adó teremmel. A közös pont a 3-4. emeleten létrehozott panorámás kilátó volt, valamint hogy egyik sem valósult meg.
A 80-as években két felhasználási terv is készült. Egyik 80 fős befogadóképességű, elegáns borozót hozott volna létre a templom pincerendszerében és Bécs-Budapest kávézót a torony előcsarnokában, illetve földszintjén. A kávézóba 60 fő fért volna be, ezt nyáron terasz dobta volna meg még 100 hellyel. A torony második szintjére 15-20 fős különtermet vagy pénzváltó helyiséget terveztek, a harmadik szintre nép- és iparművészeti vásárt, a negyedik szintre pedig kilátót, valamint könyveket és szuvenírt árusító boltot. Esténként a torony tűzijátékkal hívta volna fel magára a figyelmet. Ez a terv sem valósult meg, de megvalósult a következő: ásványokat, bizsukat, kortárs iparművészeti alkotásokat és egyéb műtárgyakat árusító üzletet hoztak létre, a kápolnákat álmennyezettel fedték, az előcsarnokra feliratok kerültek, mindez sok negatív kritikát kiváltó minőségben. Bár a befektető 10 évre kötött szerződést a kerülettel, a bolt pár éven belül megszűnt.
Már Helyőrségi templomként, barokk stílúsban
Eddig csak a toronyban gondolkodó tervekről volt szó, de születtek a templomot is visszaépítő elgondolások (ezek közül egyik sem valósult meg, haha). Utóbbiaknál az a kérdés merül fel, hogy minek? Hiszen ha visszaépítjük a hosszhajót, akkor nyilvánvalóan templomként építjük vissza - függetlenül attól, hogy konkrétan milyen stílusban. Azonban szükség van-e egy templomra? A Mária Magdolna-templomnak akkor volt értelme, mikor az evangélikus templom még nem állt, a Mátyás-templomot pedig németek látogatták; ma viszont mindkét templom a magyarokat szolgálja a várban. A ferencesektől elvett templom 1817-től helyőrségi templomként csak katonáknak adott istentiszteletet, ma valószínűleg erre a funkcióra sincs szükség. A Heti Budapest beszámol egy újjáépítési tervezetről 1989-ben: a templomot gótikus stílusban, de krómacél szerkezettel, üveghomlokzattal építették volna vissza; funkcióról azonban nem írnak. 1999-ben a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma meghívásos pályázatot írt ki a területre, a rom Helyőrségi Főtemplomként épült volna újjá. Hogy ez mit jelent? Sosem tudjuk meg, a projekt végül elúszott - sokat sejtet azonban, hogy ennek oka a Budapesti Nap szerint a tábori püspök személyének változása.
Az egykori St . Andrew's church Dublinban, ma a központi tourist office
Közben pedig előttem lebeg a dublini St. Andrew's church példája: az 1866-ban épült gótikus templomban működik ma a Dublin Tourism Centre.
De nem akarunk senkit sem befolyásolni, várjuk az ötleteket: Mi legyen a toronnyal, milyen funkció költözzön bele?! Van egy négyemeletes tornyod két - akár szintekre osztható - oldalkápolnával, copf-stílusú előcsarnokkal, tekintélyes méretű romkerttel, alatta pincerendszerrel; de ha kedved tartja, vissza is építheted a hosszhajót, ez egyelőre irreleváns: az első, hogy mi az a szolgáltatás, ami szerinted hiányzik a várból / a kerületből / a városból, szükség lenne rá, és itt pótolható?
A templom részletes története a hg.hu-n.
Utolsó kommentek