Régen jelentkeztünk már régi és új képpárokkal. Hát most megtesszük.

Bizonyára sokan ismeritek a Puskin Mozit. Azt talán már kevesebben tudjátok, hogy eredetileg Fórum Mozi néven nyitotta meg kapuit. Az épület - a Kossuth Lajos utca 18-as számú ház - eredetileg a Tudományegyetemi Alap bérházaként épült meg 1893-ban Czigler Győző tervei alapján. Csak, hogy ezt az ismeretlenül csengő nevet tudjuk mihez kötni, ő tervezte többek között a Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnokokat, a Műszaki Egyetem Gellért téri (CH) épületét, - aminek szintén hiányzik a sarokkupolája - a Gozsdu-udvart, és a halála után befejezett Széchenyi fürdő egy részét. Az épület Kossuth Lajos utcai homlokzatán az alapos szemlélődőnek feltűnik négy szobor. Természetesen - mint azt megszokhattuk már az e korból származó épületek esetében - van jelentésük. A tudás, a dicsőség, a törvény és a hit kőből formált allegóriái. Reméljük egyszer visszaépül a saroktorony. Ja és köszönjük a Sárkány Centernek, hogy segítséget nyújtott a XXI. századi közeg hiteles ábrázolásában.

Saroktoronnyal és autók nélkül. Autókkal és saroktorony nélkül

Nem sokkal messzebb, a Duna partja felé pillanthatjuk meg mai másik helyszínünket. A Március 15. tér 6-7-es számú épületet, ami tulajdonképpen két épület, még ha kötőjellel egybe is forraszottuk őket. Akik ismerik a Mátyás-pincét azok könnyen beazonosíthatják a házat. Akik nem, azoknak javaslom a helyszíni ismerkedést. A ház, amit építtetője után Barabás-háznak neveztek egykor 1903-ban épült fel az Erzsébet híd pesti hídfője mellett, a lebontott régi Belváros kis házainak helyén, Schütz Rezső - akiről annyit sikerült kideríteni, hogy ő tervezte még a Thököly út 27-et... aki ismeri a házat; szerencsés - tervei alapján, szecessziós stílusban. 1914-ben aztán Révész Sámuel és Kollár Lajos tervei alapján kibővítették a 7-es számú telken hozzáépült házrésszel. Sajnos ugyanolyan szögből lehetetlen fotózni, mert az archív kép elkészülte óta igencsak megváltoztak a terepviszonyok a hídfőnél, maximum a korlátról való lelógás, vagy ugrás és gerinctörés árán lehetett volna ugyanonnan képet készíteni. Így maradt a Photoshop CS2.0 rendbehozni a helytelen szöget. Ja, és a régi képen bal oldalt belógó épület nem az én hibám miatt nincs rajta az újon, lebontották a II.vh után. A "megváltozott terepviszonyt" pedig leginkább házunk földszintjének méretében lehet tetten érni.

Nem is Budapest lenne, ha nem tűnt volna el pár dísz az évtizedek során.

Ezúton is köszönet a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének a fotókért!

BDzsH