Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • retek.: @Gabor Lendvai: Kedves Gábor! Engem már igen régóta érdekel, hogy miért lettek éppen ezek a póznák... (2023.02.28. 15:20) Lámpavasnak támaszkodva...
  • kisemma: Azt nem is említettem, hogy hol olvastam először az elektromos infrafűtésről. Ezen az oldalon tudt... (2021.04.16. 10:52) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Milyen hosszú idő...Ha már a kortálló dolgokról beszélünk. Például a harmadik generációs elektromo... (2021.04.16. 10:51) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Nagyon érdekes, tetszett a bejegyzés. Nagyon aktuális számomra a lakberendezés, hiszen éppen lakás... (2021.04.16. 10:49) Pecha Kucha Night
  • kisemma: Sziasztok! Nagyon érdekel engem is az építészet és korszerűség. Éppen valamelyik nap egy nagyon ér... (2021.04.16. 10:48) Budapest, a megskalpolt város
  • Utolsó 20

2008.10.06. 20:42 Zsámboki Miklós

Look Up More

Ez bizony tömör-gyönyör, idén is mátrix a Schönherz kollégiumon. Oldaldobozban ars poetica gyanánt kinn van az Improv Everywhere New Yorki csapatának Look Up More! videója, de hiába igyekszünk meggyőzni az embereket, hogy nyissák ki a szemüket, ha valójában sokszor tényleg nincs nagyon miért. Kell az ilyen, hogy történjen valami a városban, az ne csak egy ránk eröltetett, kényszerű tér legyen, amin kínszenvedés, de legalábbis dögunalom legyen eljutni A pontból B-be. Érhessenek meglepetések, mozogjon, legyen benne élet! Fogunk mi még ezzel foglalkozni, csendrendelet, szesztilalom, Gödör, stb., mert úgy gondoljuk, ez nem egy a rolót este nyolckor lehúzó nyugdíjastelepülés, hanem egy modern, élő nagyváros.

Update: Meglézerezték a Parlametet.

1 komment


2008.10.05. 16:22 Zsámboki Miklós

Városálom Fotópályázat

Résztvettünk mind a ketten a Városálom 2010 c. rendezvény fotópályázatán. A pályázatot magát inkább nem kommentálnánk, csak büszkén jelentenénk, hogy BDzsH harmadik helyezést ért el, aminek nagyon örülünk. Kaptunk érte pénzt, csupa jóra fogjuk fordítani. A beküldött képek:

 

 

2 komment


2008.09.28. 20:40 Zsámboki Miklós

Egy funkcionalista épület

A Bajcsy-Zsilinszky út és a József Attila utca kereszteződésében levő épületet nem lehet nem észrevenni, de ez is volt vele a cél. Határozott tudatossággal, alapkoncepcióval lett tervezve, és ezt nem is titkolja. Frekventált helyet foglal el, nehéz feladat hárul rá, mégsem a háttérbe szorulást, a szürke egyhangúságot választja, se nem a környezetét letojó harsány kiállást. Jó példája annak, hogy egy igen komplikált helyzetet hogyan kell a befogadó számára könnyen emészthetően megoldani.

A Képviseleti Irodaház

Fogadnia kell ennek az épületnek az Andrássy utat, a Bajcsy-Zsilinszky utat, a Kiskörutat és a József Attila utcát; mind nagyok, és forgalmasak. Nem szabad eltörpülnie a környék sokemeletes épületei mellett, miközben két relatív kicsi épület közé esik. A Bajcsy felől lezárnia, a Deák Ferenc tér felől pedig előkészítenie kell a Bazilikát. És közben nézzen jól is ki.

Na, és korábbi Finta-művek, meg nem valósult tervek ide-oda, a Képviseleti Irodaház városképi szempontból sikerült. Funkcionalista épület ez tulajdonképpen, a szó olyan, nem definíció szerinti értelmében, hogy látványvilágát környezete kiszolgálásából nyeri. A sarok fényvisszaverőüveg hullámvölgye, a  hullámzást folytató, de csak szelíden domború ívű bal oldali homlokzat, a sarok jobb oldalán magasló, a hullámzást megállító torony, és a mögötte szabályos merevségben álló jobb oldali homlokzat együttese ügyesen terelgeti a tekintetet és a forgalmat, az nem ütközik falba, nem nyársalódik fel egy hegyes sarkon: az irodaház felkapja és zökkenésmentesen viszi arra, amerre kell.

Környezetét sem öli meg, de kapcsolatba lép vele. Ez György Péter szerint sértő, ironikus, de minimum felesleges. "Posztmodern geg" - mondja, "nem más, mint üres tréfa"¹. Szerintem egyfelől nagyon jó tréfa, másrészt meg egy komoly híd három - stílusban - távoli test között. A térkezelés mellett az épület összeköti a két szomszédos házat és a Bazilikát, úgy, hogy közben maga az irodaház egységes képet alkot. Zajos dominanciával ki is túrhatta volna a felsorolt épületeket, de nem. A Bajcsy-Zsilinszky utcai épületrész a szomszédjában álló klasszicista ház mintájára puritán, merev, geometrikus, míg a hullámvölgyön túli József Attila utcai homlokzat az ő szecessziós szomszédjának felel négyzetekből álló hullámzó díszítésével, záró szem-idol ablaksorával. A legkézenfekvőbb mégis az irodaház viszonya a Bazilikával, amely látványt a végül meg nem valósult Nemzeti Színház helyén létesült Gödörből látni igazán, de amellyel Finta nem számolhatott, ő még Nemzeti Színházban gondolkozott. Mégis, a toronynak köszönhetően az Erzsébet térről nézve az irodaház egybeolvad a Bazilika kupolájával, alávetve magát a kupola látványának. Mondhatni, ebből a szögből nézve egyetlen épületet látunk, amelyen a Bazilika kupolája a domináns elem, és alatta húzódik meg Finta József Képviseleti Irodaháza.

Tréfálkozás a Bazilikával

Nem tudom, mennyire releváns egy épület városképi életének szempontjából, hogy mi nem valósult meg az eredeti tervekből, azt viszont tudom, hogy hibájaként felróni bármi ilyet nem lehet. De meg kell említeni, hogy Finta az épület földszintjére egy passzázst szeretett volna, mely az előcsarnokból  indulva vezetett volna az irodaházon, majd a szomszéd ház udvarán keresztül; ennek a tervezett nyitottságnak része a földszint árkádot mímelő kialakítása is. De a beruházó ezt a tervet felszámolta, és a földszintre, a passzázs helyére költöztette a Finta által az első emeletre tervezett konferenciatermeket, így további irodáknak nyerve helyet.

Képzeljük oda azt a passzázst is, és akkor tényleg elmondhatjuk, hogy egy szolgalelkű irodaházról van szó; nem egy oda pottyantott monstrum, hanem egy a városképi feladatait nemhogy el nem felejtő, de azokat alapvető lételemének tekintő épület.

Aktuális hibája viszont az épületnek a burkolata és az ablakai: mára mindkettőt beszennyezte a városi forgalom, a piros minta is elkopott, elsötétítve ezzel az egész irodaházat. Értékéből ez nem sokat vesz vissza, de figyelmen kívül hagyni sem lehet. Le kéne mosni.

¹György Péter: Az utánzatok városa - Budapest. Budapest, 1993.

 

Vissza a főoldalra

5 komment

Címkék: budapest v.ker deak ter


2008.09.23. 09:59 BDzsH

Burkolnak az ötkerben!

Belváros-Lipótváros, mint azt a jól kitalált politikai szlogen hirdeti a "Jövő városa". Ennek bizonyítása érdekében az elmúlt és a következő 1-2 évben tekitélyes mennyiségben burkoltak/nak újra utcákat. A törekvés dícséretes, de BDzsH most sem elégedett. Bár csak az lehetne...

Veres Pálné utca - Kísért a '70-es évek
(úttest - 40%; parkolósáv - 40%; járda - 20%)

Történik ugyanis mostanság, egy időben két utca újraburkolása. Mondanom sem kell, a kétféle semmiben sem hasonlító terv alapján. Ezt már megszoktuk... Elég a "haza bölcséről" nevezett térre gondolni, ahol mind-mind külön burkolata van a Fehérhajó utcának, a Deák Ferenc térnek, a Deák Ferenc utcának, a Bajcsy-Zsilinszky emlékmű előtti térségnek, az Erzsébet térnek, és a Madách térnek. Ez szám szerint hat féle burkolat megközelítőleg 100 méter sugarú körben. Nem semmi!


Sas utca - Mintaszerű: az utca közepén állva még a járdán vagyok
(járda-60%; úttest-20%; parkolósáv-20%)

Na de amit most kapunk az már nem csak külsőségekben tér el radikálisan, de elvekben is. Amíg a Lipótvárosi Sas utcában érdekes módon sikerült megnövelni a járdák felületét, és a parkoló autókat nagyrészt eltüntetni a felszínről, addig a déli Belvárosban a Veres Pálné utca és környéke felújítása során csak nagyon kevés helyen bátorkodtak megszüntetni parkolóhelyet. A járdák alig-alig néhány méteres szakaszokon lettek szélesebbek mint azelőtt. A Szerb utca északi "járdája" (mert, ha idézőjel nélkül írnám le, az hazugság volna) pedig jó eséllyel pályázhat a város legkeskenyebb gyalogjárója címre.


A város legkeskenyebb járdája - Készült: 2008

Ráadásul az itteni koncepció önmagának is ellentmond. Miközben láthatólag nem törtekszik a terv az autók által uralt tér csökkentsére, a sétálóutcákra jellemző, földön álló öntöttvas kandeláberekkel vesznek el további helyet a járdákból. Ahelyett, hogy meghagyták volna a belógatós lámpasort, most lehet kerülgetni a vadiúj öntödei termékeket.

Furcsa parkolóhely a Veres Pálné utcában

Tanulság: Dél-Belvárosban az emberek jobban szeretnek parkolni, mint sétálni. Legalábbis a kerületük szerint!

Nem vagyok az az ember aki az egész belvárost sétálóutcásítani akarná. Ez nem is szükséges. De az a meggyőződésem, hogy az autók közterületen betöltött domináns szerepét általában - és ez igaz a Veres Pálné utcára is - csökkenteni ildomos. Itt nem ez történt. És kaptunk hozzá egy viccbe illő járdát.

BDzsH

(u.i: Ha teljesen befejeződik a Veres Pálné utca, Szerb utca és Nyári Pál utca felújítása be fogunk róla újfent számolni.)

 

Vissza a főoldalra

2 komment

Címkék: budapest v.ker utcabútor díszburkolat


2008.09.22. 11:53 Zsámboki Miklós

Ház állott, most nyerstégla

Mindig elszörnyülködöm, amikor a Dob utcán sétálva feltűnik előttem a Rumbach Sebestyén sarkon a transzformátorállomás; nemrég egy könyv oldalai közt lapozva is sikerült meghökkennem, amikor a következőt volt szerencsém olvasni az emlegetett épülettel kapcsolatban:

Budapest villamoshálózatának rekonstrukciójával kapcsolatban az 1960-as években több új transzformátorállomás épült. A gondos tervezés eredményeként az üzemi funkciót jól tükröző, zárt síkú, de jó arányú nyerstégla homlokzatával ez a Dob utcai épület a városképbe is beilleszkedő, sikerült alkotás.

/Jékey-Sódor: Budapest építészete a XX. században. Budapest, Műszaki Kiadó, 1980./

Illeszkedik

Figyeled?! Gondos tervezésű,  városképbe beilleszkedő, jól sikerült alkotás¹. A Dob utcában, kb. fél percre a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógától, két percre a Deák Ferenc tértől; ebbe a képbe illeszkedik bele ez az izé. Azért ez így nagyon bátor kijelentés. Ezt egyáltalán épületnek nevezni meredek, de hogy alkotás lenne, ráadásul jól sikerült?! Egy olyan könyvről beszélünk persze, amely bár nem tudom, mennyire volt népszerű a maga idejében (1980), de amelynek szerzője a fentihez hasonló dobozok esetében nem győzi ismételgetni a "sikerült" szót, a Gresham Palotának viszont kép és szöveg nélkül jelzi létezését, a Dohány utcai zsinagógáról pedig teljesen hideg, lajstromszerű leírást ad. Ha hatalmamban állna, következőképp alakítanám a szöveget a korrektség érdekében:

 

Nyerstégla.

 

A Lestyán Ernő² tervezte transzformátorállomás előtt először egy egyemeletes klasszicista lakóház állt itt. Sajnos nem sikerült képet találnom az 1834-ben épített házról, de nem nehéz elképzelni, milyen is lehetett, hiszen az a Hild József tervezte, akinek keze nyomát csak a hetedik kerületben 124 épület viseli/viselte, ebből 27 ház (volt) található a Dob utcában. Jelentheti ez a kerítést felújítását vagy az egész ház tervezését is. Kísértetiesen hasonlíthatott például a Dob utca 3. szám alatt máig álló, ugyancsak Hild tervezte, de többszintes házhoz. Ismerjük, ez az a stílus, amibe belekötni nem nagyon lehet, de az alkotásokra felfigyelni sem. 1871-ben már egy Wechselmann Ignác tervezte kétemeletes, eklektikus lakóépület áll itt.

Az 1870-71-ben épített kétemeletes épület, földszintjén ezüstáru-készítővel és zöldségessel

A két épület sorsáról megrendelői és egyben tulajdonosainak gyanúsan egybecsengő nevén (Birkly Flóris, majd Birkly Ede) kívül semmit sem sikerült megtudnom. A fenti, A magyar társadalombiztosítás ötven éve  (1942) című könyvben bárminemű magyarázat nélkül szereplő kép alapján akár azt is el tudom képzelni, hogy az 1870-71-es építkezés csupán ráépítés volt az eredeti, egyemeletes házra. Vagy nem. Hogy aztán mi történt 1871 és 1969 között, azt végképp nem tudom. Vagy bomba zuhant az épületre, vagy egy transzformátorállomás. Egy biztos információt sikerült csak szereznem: valószínűleg itt élt Vámbéry Ármin. Hűha! De a cikk nem erről akart szólni, nem is a telek múltjáról, hanem a jelenéről; ami leírhatatlanul ocsmány.

 

¹A forrás megjegyzi továbbá, az eredeti tervekben a trafó közvetlen környezetének parkosítása is szerepelt, de a "hatóságok" utasítása szerint végül gépkocsiparkolót hoztak ott létre.

²Lestyán Ernőről a következőket sikerült kideríteni: építész, nevéhez a Dob utcain kívül még két transzformátorállomás, valamint egy Ybl-díj fűződik.

 

vissza a főoldalra

18 komment

Címkék: budapest vii.ker anno es most


süti beállítások módosítása