Bizony, bizony. Napok óta megy a hirig az interneten, és röhög az ország hogy foghíjas lett a Szabadság híd díszkivilágítása. Demszky Gábor, Hagyó Miklós, meg még pár prominens látványosan felkapcsolta azt május 29-én. Nem szeretünk politizálni - illetve nagyonis szeretünk, de nem itt - ezért most általban szidjuk meg őket: csúnya dolog volt átadni a félkész díszkivilágítást, kedves városvezetőink. És nem csak csúnya, de béna is. Ezzel sikerült újabb bakot lőni, ahelyett hogy legalább 2 percre elégedettek lehettünk volna, csöppnyi büszkeséggel a szívünkben a cukormázas látvány kapcsán.

Ehhez bizony nem kell szakértőnek lenni: ez itt kérem nincs kész.

Előre vártam a Szabadság híd díszvilágításával való első találkozásomat. Azt gondoltam, majd a blog csinál egy kis videót, amint ünnepélyesen megtekintjük solaitiddal egy üveg borral és  kamerával a kezünkben az első felkapcsolást, és közben nagyon viccesen heherészünk, meg baromságokat beszélünk. Ehelyett, Május 27-én épp a hídfőhöz botorkáltam a még csak hiányosan K-köves Vámház körúton, hogy lefuthassam az aznapra rendelt szánalmasan rövidke fejadagomat; ekkor láttam meg először a pilon kivilágítását, és valami ilyesmi juthatott eszembe: "Hubazdmeg ezt már felkapcsolták!"

A felkapcsolt és félkész világítás. A pilonok alsó fele sem lesz ilyen sötét. (köszönet érte Hamsternek - hamster.blog.hu)

Fel bizony, de még nem volt készen, és május 29-én sem volt az. Hiányzik ugyanis a hídról még... és akkor most számoljunk. A 2-2 véglámpa a szerkezet hídfőbeni végeinél, ezek mindegyikén 4+1 lámpatesttel. A híd közepén 4 lámpa, szintén 4+1 világító alkalmatossággal. Valamint hiányzik a blog fejlécében a földre rakott, a pilonok járda feletti részéről befüggesztett lámpák mindegyike is, ez pilononként 2x4 lámpa. Ez annyi mint 4x(4+1)+4x(4+1)+2x(2x4)=56. Ha ebből levonjuk a jelenleg a két véglámpát és a középső négyet pótló világítás összesen 8 világítótestjét, az még mindig 48 lámpa, ami ráadásul már tisztán nem közvilágítás funkciójú. Tehát 48 darab lámpa hiányzik ebből a díszkivilágításból. Azthiszem ezzel matematika tanári módon bizonyítottuk, nincsen készen a mű. De mi is hiányzik belőle?

A zárókandeláber három archív fotón.

Amikor a Szabadság híd felépült (1896) Budapesten még nem volt villanyvilágítás. Ennek ellenére megkapta a hídszerkezetet a kor igényeinek megfelelően reprezentatívan lezáró 2-2 robusztus lámpacsokrot a pesti és budai hídfőkbe, és később a középső részre is kikerült ezek kicsit egyszerűbb (talapzat nélküli, hiszen az ott maga a hídszerkezet) változata. Ezeken a lámpákon a harmincas évekig még végeztek átalakításokat, de alapvető karakterük megmaradt. A híd 1945. január 16-iki felrobbantása során a középső rész a dunába zuhant, a megmaradt rész pedig a budai oldalon lezuhant a támasztékáról az alsó rakpartra. Az ostrom során így lényegében megsemmisültek e díszes öntöttvas monstrumok.

Az 1946-os helyreállítást követően felrakott lámpák 2007-ben a híd felújításának megkezdése előtt. A táblán az akkor ígért befejezés.

A háború utáni helyreállítás rohamtempóban zajlott. Felmerült még az is, hogy a híd összes díszét vegyék le, hiszen így nagy mennyiségű vasanyag nyerhető, és spórolható meg, valamint a "híd igazi szépsége [amúgy is] a szerkezetben rejlik". Ebből annyi valósult meg, hogy a középső szakaszon, ahol elpusztult a korlát, nem állították helyre a régit, csak egy stilizált változatot; valamint a kapuzatokról leszedték a magyar államiságra utaló jelképeket, kivéve a turult. A nehézkes öntöttvas kandeláberek helyett új, a szerkezetre rímelő, karcsúbb oszlopok kerültek fel. Meg kell jegyezni, egyedi tervezésű lámpák ezek, ami a korban igen nagy szó volt! 2007-ig lényegében azonos formában e lámpavasak tartották a közvilágítást.

A régi kandeláber a tervezők egyik prezentációjában, látványterv szerűen.

A 2007-2009-es felújítás során a tervezők úgy döntöttek, visszakerülhetnek a tervezéskori közvilágítás elemei, immáron a díszvilágítást kiegészítve. Bár a díszes - talán a legdíszesebb öntöttvas lámpák lesznek ezek kicsiny városunkban - kandeláberek egészen biztosan szépek lesznek, és indokolt esetben hívei is vagyunk a tervezéskori állapotokban való tartásnak, legyen szó bauhausról, szocreálról, vagy az eklektikáról, kicsit aggódunk, milyen hatással lesznek a híd eddig ismert képére. Valószínűleg jó, de bizonyára megjelennek majd olyan kritikák, mely szerint ezek a lámpavasak túlságosan pöffeszkedőek e kecses szerkezeten. Mi egy dolgot szeretnénk: végre élőben is látni a befejezett rekonstrukciót, és a befejezett díszkivilágítást, amelyből már a fent említett 48, azaz negyvennyolc világítótest sem hiányzik! Ezek nélkül igencsak nehéz megállapítani, jó munkát végeztek e a világítós szakemberek.

BDzsH