Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • retek.: @Gabor Lendvai: Kedves Gábor! Engem már igen régóta érdekel, hogy miért lettek éppen ezek a póznák... (2023.02.28. 15:20) Lámpavasnak támaszkodva...
  • kisemma: Azt nem is említettem, hogy hol olvastam először az elektromos infrafűtésről. Ezen az oldalon tudt... (2021.04.16. 10:52) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Milyen hosszú idő...Ha már a kortálló dolgokról beszélünk. Például a harmadik generációs elektromo... (2021.04.16. 10:51) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Nagyon érdekes, tetszett a bejegyzés. Nagyon aktuális számomra a lakberendezés, hiszen éppen lakás... (2021.04.16. 10:49) Pecha Kucha Night
  • kisemma: Sziasztok! Nagyon érdekel engem is az építészet és korszerűség. Éppen valamelyik nap egy nagyon ér... (2021.04.16. 10:48) Budapest, a megskalpolt város
  • Utolsó 20

2009.07.06. 08:27 Zsámboki Miklós

Budapest, Dunában fürdő város

Budapest fürdőváros, jönnek a gazdag svéd népek, hogy megmártózzanak a szuperegészséges, hullámmedencés, gyógyvizes fürdőinkben. De hol úszott a kevésbé gazdag magyar? Hát a Dunában! Egy kabinokkal és szekrényekkel fölszerelt, téglalap alapú, vízen úszó faépítményt kell elképzelni, ami elkülönített egy darabot a folyóból.  Illetve sok ilyet.

Az első feljegyzés egy 1789. július 18-i újságban megjelent hirdetés, amely szerint a piaristák épülete mögötti parton újból megnyílt a fürdő, és a korábbi árakon látogatható továbbra is – arról nincs adat, hogy ez a bizonyos fürdő mióta üzemelt. Ezek után a 19. században a katonai parancsnokság nyitott egy katonai úszóiskolát, majd a megszülető igényre reagálva megnyitották ennek polgári megfelelőjét is a Deák Ferenc utca végénél álló hajóhíd mellett. Ezekben úszóoktatás folyt, tehát nem fürdőzők voltak – az első polgári fürdőt a Dunán Mayer György nyitotta 1829-ben, amely ellentétben az úszóiskolákkal, apró fülkékből állt. Az épülő Lánchíd mellett, a későbbi Akadémia épülete előtti részen nyíló fürdőbe 8 krajcár volt az egyszemélyes belépő, de 24 krajcárért privát medencét is kaphatott a látogató.


Az elég zavaros forrás szerint ez vagy a Nemzeti Uszoda, vagy  Mayer második uszodája... belülről

Látva a katonaság által üzemeltetett úszóiskola sikerét, Mayer 20x8 ölös (38x15 méter) polgári úszóiskolává alakította 1834-ben fürdőjét, amely a Petőfi térnél nyitott újra. Nagy volt a konkurálás a katonai és a Mayer-féle polgári uszoda között, 1840-ben pedig tovább éleződött a helyzet, amikor az Arany János utca magasságában megnyílt Kammermayer Antal uszodája, a Nemzeti Uszoda, és uszodát nyitottak a Depini testvérek is a görögkeleti templom előtt – ekkor már öt helyen úszhatott a Dunában Buda és Pest lakossága. Az uszodák közötti komoly verseny a korabeli újságokban követhető reklámháborúban és az árversenyben nyilvánult meg leginkább.

A Nemzeti Uszoda volt a legsikeresebb, nem véletlen, hogy ez volt az egyetlen, amely egészen 1922-ig húzta. Népszerűségét a 19. században kedvelt hazafias arculatnak és a rendszeresen megrendezett attrakcióknak köszönhette: az uszodában bemutatók voltak, az uszodából indulva, de azon kívül pedig úszó-kirándulásokat, sőt, versenyeket szerveztek: a jelentkezők az Arany János utcai uszoda és például a Közgazdasági Egyetem közötti távon mérhették össze erejüket. Ez az uszoda hozta Adam Clark biztonsági újítását is: az egész uszodát tartó kosárszerkezetet, amelynek segítségével baj esetén 2 perc alatt ki lehetett emelni az építményt a vízből.

A Nemzeti Uszoda 1870-től Beitscher-uszoda néven folytatta működését, és átköltözött az Erzsébet híd közelébe, de 1922-ben megszűnt, és a főváros uszodájaként nyílt újra. Sikere így is töretlen maradt, így a korábbi Beitscher-uszoda kizárólag női uszodává alakult, s mellette nyílt egy nagyobb uszoda férfiaknak. Az intézmény továbbra is nagyon népszerű volt, 1935 nyarán 59 144 látogatót fogadott a férfiuszoda, csak június 25-én 2014-en mártóztak meg itt a Dunában – miközben már évekkel korábban, 1910-ben 9-re nőtt az uszodák száma. Ráadásul a magántulajdonban lévő uszodákkal szemben ingyenes Duna-fürdők is nyíltak: a Szent Gellért rakparton, Óbudán a Nagyszombat utcánál, a pesti Dráva utcánál és Kelenföldön a Kopaszi gátnál. Utóbbi 1936-ban kiegészült az addigi helyén megszűnő Szent Gellért rakparti uszodával, így befogadóképessége 3000-re ugrott - az ingyenes fürdők együttesen több, mint 100 000 vendéget fogadtak nyaranta.


Buza Péter Fürdőző Budapest című könyvének borítója

A legtovább a Parlament alatt nyílt uszoda bírta, ez még a II. világháború alatt is fogadta vendégeit, de végül ezt is elmosta a Duna a háború. Az ötvenes években feltámadt az uszodák újranyitására az igény, de fertőzésveszélyre és fahiányra hivatkozva könnyedén elvetették az ötletet; előbbi a víz mai állapotát látva jó meglátásnak mondható, de akkor ez így nem volt igaz. A hagyomány azonban ma újraéledni látszik, ha nem is egyenesen egy Duna uszoda, de legalábbis két uszály és egy bárka formájában. A július 10-én nyíló uszálystrandról és annak építéséről részletesebben a hg.hu-n.

 

Vissza a főoldalra

7 komment · 1 trackback

Címkék: budapest duna


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr231227921

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hasznos Oldalak Víztisztító Témában 2009.12.06. 23:54:30

Cellulit ellen- idejében - Vitaminok, étrendkiegészítők, víztisztító Kérdések és válaszok az Aquarion víztisztítóról - Vitaminok... Víztisztító vásárlás 2 lépésben - Élet Szegeden Ionizált víz, lúgos víz : ház...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bolsh (törölt) 2009.07.06. 11:39:38

Ha majd elkészül az összes víztisztító, és nem folyik többé szennyvíz a Dunába, akkor a folyam ismét olyan lesz mint száz-ezer-tízezer éve; egy hatalmasra nőtt tiszta vizű patak..
És akkor az emberek (budapestiek is) újra felfedezik a Dunát.

Noxin 2009.07.06. 11:47:23

Én Visegrádnál még a 70-es évek elején voltam ennél kisebb lekerített medencében a Dunában. Szinte biztos, hogy kabinok nélkül volt, be lehetett sétálni a partról és védett helyen volt az ember.

Stupidella 2009.07.06. 13:08:44

A vízmélység hogy volt ezeknél az uzsodáknál? Vagy egy-egy ügyesebb akár ki is úszhatott volna a faépítmény alatt a Duna közepére?

Jó ez a cikk, én pl nem is tudtam, hogy léteztek ilyenek is.

feltételes reflex 2009.07.09. 21:05:57

@bolsh: de jó is lenne... meg az sem ártana, ha Budapesten végre nem zárnák el az embereket autóutakkal a Dunától.

bardóczi 2009.07.09. 22:46:14

Két éve esett meg velem: Alacsony volt a vízállás és én futottam a Margitszigeten. A leburkolt partszakasz alatt már kilátszott a stabilizáló kövezés. Egy hajléktalan embertársunk épített éppen magának Rózsadombra néző szabadtéri "jakuzzit" a kőszórás anyagából azon a ponton, ahol a Palatinus túlfolyója (kettő ilyen van) jön ki a partfalból. Ezen a túlfolyón tiszta termálvíz távozik a medencékből. A Dunába! Az emberi kreativitás nem ismer határokat. (a hülyeség se.) És újrafelhasználás terén ezektől a társadalomból kitaszított emberektől igencsak van mit tanulni. Igazi szakértők a témában. Miután olvastam Gunther Zsolt bejegyzését a köztér blogon, ez a korábbi élmény villant be, és egyik futásomra vittem magammal kamerát. Még megvolt a 'jakuzzi-kőszórás', de a magas vízállás miatt még víz alatt. Arra gondoltam, és ma is azt gondolom: a két ötletet össze lehetne kapcsolni: ahol eredendően van termálvíz és azt egy túlfolyón csorgatják a Dunába (Palatinus? Dagály? Csaszi? Gellért? Rudas? Király?) ott nagyon gyorsan fel lehetne szaporítani ezeket a szabadtéri termál-úszóhajókat. A legszebb az egészben, hogy ez egy téli programként is értékesíthető: még jeget se kellene törni és vodkát inni, mint azt a szegény oroszok teszik. a Téli Budapest látkép egy termálvizes uszályról, nyakig vízben, forralt borral? Világszám lenne.

tabaniember 2009.07.16. 00:32:48

Csak aki kiadta az engedélyt arra, hogy ez a remek uszoda éjszakai diszkóval egészüljön ki, azt kellene úgy 30-40-szer intenzíven orrba vágni egy kemény tárggyal. Éjjel fél 1 van, kint úgy 30 fok meleg, és üvölt a zene a túlpartról. Tegnap még csönd volt, ma már rázendítettek. Miért nem lehet ebben a qrwa városban egyszer úgy megcsinálni valamit, hogy ne legyen belőle garantált epeömlés?
süti beállítások módosítása