A másik premodern Béla c. posztunknál már megkaptuk, hogy szegény Málnai Béla miért csak második, úgyhogy most írásba foglaljuk: a sorrendben semmilyen ítélet vagy logika nincs, hacsak nem az ABC, de az is véletlen. A harmadik premodern Béla akit bemutatunk nem más mint a Vágó testvérek, pontosabban Vágó József. Rendkívül színes életművét nehezebb tagolni, de azért igyekszünk valamit kisütni, miközben megnézzük néhány budapesti épületét, amelyeket többnyire testvérével közösen tervezett. A poszt természetesen nem lesz teljes, hiszen csak a kezdete valaminek (a Vágó Józseffel foglalkozó írásoknak).
Vágó József pályája érdekesen kezdődött. Miután megszerezte diplomáját, Alpár Ignác irodájába keveredett, és részt vett Alpár több nagy épülettervének, így a historizáló Vajdahunyadvár, a historizáló Tőzsdepalota, vagy a historizáló Osztrák-Magyar bank kidolgozásában. Mindeközben az Alpár-iroda legnagyobb riválisa Vágó egyetemi tanára, Lechner Ödön volt; a nagy pályázatokon nem egyszer ők foglalják el a dobogó első két helyét, többnyire a historizáló Alpár győzedelmével, hiszen ő képviselte az akadémizmust. Képzelhetjük, mit érzett Vágó, aki szerint Lechner "a kor legnagyobb építésze" volt, mikor főnöke nyíltan kelt ki a Lechner vezette új építészeti mozgalom ellen. Eldurrant az agya, és kilépett az irodából.
1899-es múzeum-terv, véletlenül nagyon hasonlít Alpár Tőzsdepalotájára
Eddig a pontig nem is érdemes különösebben Vágó terveivel foglalkozni. Lajtával együtt ő is részt vett a lipótvárosi zsinagóga pályázatán, ismert továbbá egy templom és egy múzeum terve - de ezekben nagy fantáziával sem lehetne megtalálni azt a Vágót, aki 1902-től bátyjával, a szintén építész Lászlóval indít irodát; és hopp!, keze alól hirtelen szecessziós tervek kerülnek ki. Nem tudni, hogyan oszlott meg a munka a testvérek között, a tervezés mekkora része tudható Józsefnek és mekkora Lászlónak. Sokat sejtet azonban, hogy beleillik az általuk tervezett házak sorába az az épület is, amelynek tervezésében József testvérétől függetlenül, a Quittner irodában is munkát vállalva vett részt - valószínűleg oroszlánrészt: a Gresham palota.
A Síp és a Visegrádi utcai bérházak, NAGYBAN
A testvérpár első munkái a hazai szecesszió legtöbb példájához hasonlóan csupán annyit változtattak a kor akadémikus építészetéhez képest, hogy a megtartott szerkezeten kicserélték a díszeket szecessziós virágokra és indákra. Innen indul a testvérpár is: 1902-es Síp utcai bérházukon már megtaláljuk a hullámzó osztópárkányokat, de inkább a hagyományos építési módokat követték, és ezt igyekeztek magyaroskodó díszítésekkel takarni. Az 1903-ban épült Visegrádi utcai épületen a lift elterjedésének köszönhetően a legfelső emelet lett a legdrágább, így a homlokzat itt a legdíszesebb: az ablakokon ismétlődő gazdag minta azonban bár szecessziós, de nem magyaros. Mivel így az első emelet lett a legkevéséb értékes, a díszítés is itt a legegyszerűbb; mégis ez a cementbe ágyazott majolikalapok adta geometrikus sorminta lett a testvérpár későbbi épületeinek egyik állandó jellemzője.
A Gresham, a Gutenberg és a Boráros téri bérház, NAGYBAN
A Gresham palota az angol biztosítótársaság, a British Gresham Company budapesti székházának épült 1904-ben. Az épületnek gazdagságot, anyagi stabilitást kellett sugároznia, így elborítják a szecessziós díszítések - indák, virágok, koszorúk és allegorikus szobrok -, de magyaros jelleget, angol cég székházáról lévén szó, kizárólag a bérlakások lépcsőházai kaptak. Az épületet hullámos, fülkékre osztott oromfal zárja, amely megoldás a testvérpár újabb visszatérő jellemzője lesz: megtaláljuk többek között a Boráros téri bérházukon és a Gutenberg-házon is (továbbá a Nemzeti Szalon főhomlokzatán). Ezek az épületek a testvérpár önálló alkotásai, így, bár díszítésük a Greshaméhez hasonlóan egyetemes (nem magyaros), nélkülözik a palotán tapasztalható gazdag burjánzást: a homlokzatot a kiemelkedő, a Gutenber-ház esetén ráadásul dupla-oromfalon kívül a Visegrádi utcai bérházról ismert geometrius minták díszítik, illetve a Gutenberg-házat a vakolatalapban körvonalazott alakok, és a homlokzatot záró két szobor. A díszítés tehát minimális, azt a homlokzat, a párkányok, az erkélyek hullámzása egészíti ki.
A Boráros téri bérház, a Gutenberg-ház és a Mester utcai bérház sarkai, NAGYBAN
Kísértetiesen hasonlít az 1905-ben épült Boráros téri és Mester utcai bérházak, illetve az 1907-ben befejezett Gutenberg-ház sarkai: a több tengelyre osztott sarok ablakait függőleges mintasor választja el egymástól. Ez a mintasor azonban a Mester utcai épület esetében kicsit más: a homlokzaton több helyütt és a kapu körül is végigfutó díszítés mintha valójában a burkolati lapokat tartó szegecsekből állna. Ugyanilyen pontozás díszíti, de jóval sűrűbben a testvérpár egyik utolsó közös munkáját, az 1908-ban felépült Árkád Bazár épületét.
Az Árkád Bazár, NAGYBAN + homlokzatrészletek
A - valószínűleg valós tartófunkcióval nem rendelkező - tartóelemek rengetege a ház díszítésének legszembetűnőbb része. Tehát a homlokzatra kikerült és esztétikai szerepet kapott egy eddig mindig elrejtett szerkezeti elem; de nem csak ez a megoldás teszi elképesztő újszerűvé az épületet. A korábbi, lekerekített sarkú házakkal ellentétben az Árkád Bazár sarka lecsapott, és oldalhomlokzatai is geometrikusabbak. Bár oldják a homlokzatok komor szabályosságát a Vágó-testvérek rajzolta játékos minták (a földszinten játékbolt kapott helyet), így hintalovak, majmok és ólomkatonák, az épület mégis újszerű modernséget áraszt: a "szegecsek" tarkította egyszerű műkőlapok, a nagy, teljesen sima, díszítés nélküli részek már átadják a főszerepeket az épület struktúrájának, amelyen végig a hullámzó és az egyenes vonalak váltogatják egymást (legközvetlenebbül a negyedik emeleti sarokerkélyen). Ez már nem az az indás szecesszió.
Az épületek ma is állnak, de a Gresham palota és a Gutenberg-ház kivételével rossz, vagy eltorzított formában - ezért az archív fotók.
A képek forrása: Anne Lambrichs. Vágó József. Budapest, 2005. Holnap Kiadó. Kivéve, amikor A Gutenberg tér 4. Társasház honlapja, vagy épp a FSZEK BGY.
Utolsó kommentek