Célja a blognak többek közt az is, hogy megmutassa, ez a város nem csak egy aszfalttömeg, amin lehet ütemesen taposni, ebben a városon nem csak vakon rohanva, vagy a villamoson Blikket olvasva lehet mozogni, hanem bizony érdemes nyitott szemmel közlekedni (Look Up More!). Azokról az alapvető dolgokról lesz itt szó sokszor, amelyeknek léte olyan természetes, hogy már fel sem figyelünk rájuk.
Persze arról is szó lesz, hogy igen, fel sem figyelünk ezekre a dolgokra - jó esetben. Budapesten sokszor ez nem igaz. Nyilvánvaló, hogy ez a város nem egy szép, rózsaszín felhőből pottyant ide tökéletes formában. Ennek a városnak történelme van, folyamatosan alakítgatják, na kik?, hát az emberek! Ezért hát a város nincs tökéletes formában. Magyar ugar. Tele van szarral.
A szarra meg felfigyel az ember, így vagy úgy. Na, mi erről is írni fogunk, mert mi ilyen végtelenül cinikus, kárörvendő emberek vagyunk, akik néha rájönnek, hogy azért persze ők is ebben a városban élnek; ilyenkor elszomorodunk, és Berlinről nézünk 2008-as archív fotókat. Addig viszont röhögve mutogatunk a kupacokra.
Lesz itt szó kukákról. Fontos dolog a kuka, belerakja az ember a szemetét. De nem magától értetődő, milyennek is kéne lennie. Budapesten is van sokféle, mi meg megmondjuk, melyiket szeretjük és melyiket nem. A most következőt nem szeretjük.
A kuka funkciója, azt hiszem, valami olyasmi lenne, hogy az ember belerakja a szemetét, hogy ne neki kelljen cipelnie, mert pfuj, és hogy a szemét ne legyen szanaszéjjel sem mindenfelé. Belerakja, nem látja, a kukás meg majd elviszi. Talán még arra is gondol a tervező, hogy a kukás minél egyszerűbben szabadítsa meg a kukát terhétől. Ha az ember ebbe a kukába rakja bele az ő szemetét, akkor a hulladék az vagy kiesik, vagy ha nem is, mindenképp látszani fog. Kifigyel. Mert ez a kuka rácsos.
Ember belerakja a szemetét, hogy ne lássa, és továbbmegy, többi ember meg bizony látja. Látszik, hogy egy szép kukát akartak csinálni, mert üresen és épen jól néz ki vékony kialakításával, rácsos szögletességével, a két kis lekonyuló csápocska (vagy csibeszárny?) pedig mindenképp feldobja a látványt; talán a kukás is szereti, biztos segít, hogy hintáztatható. Csak ezek mind visszaütnek. Nem csak a kukás hintáztatja, nyilván, hanem mindenki. A rugdosástól már mind összevissza van deformálódva: horpadtak, ferdék. A szemét az meg ugye kiömlik.
Ezt a kínos nyitottságot néha szép, ciánkék műanyag szatyrokkal igyekeznek palástolni. Igazán otthonos, esztétikus. Főleg, hogy ezt a kukát valamiért mindig parkokba, zöld területekre rakják, mert. A megemészthetetlenül sok zöld területünkön ott díszelegnek vagy a fedetlen, dugig megtelt kukák, vagy a ciánkék nejlonszatyrosok.
Tehát a kuka elrejt és tárol. Ez a kuka minden megmutat és mindent kihány. Mint egy rossz prosti.
A három fotóhoz a Margit híd pesti hídfőjének két oldalán levő parkokat kellett meglátogatnom.
Utolsó kommentek