Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

2009.02.24. 08:03 Zsámboki Miklós

Budapesti nyomor, I. rész: Barlanglakók

Nem 20. századi találmány a szegénység, csak korábban nem aluljáróban partyzó csövesek, hanem nyomornegyedek formájában volt tetten érhető. Budapest ebből a szempontból ráadásul színes városnak bizonyult, nyomornegyede nemcsak sok, hanem sokféle is volt. Ebben a sorozatban igyekszünk megmutatni, hol szenvedett a magyar az aluljáró nélküli Budapesten. Első állomás a föld alatt.

Barlanglakás alatt azt kell érteni, amit egy barlanglakásként fémjelzett lakóhely alatt érteni lehet: egy lakásnak használt barlangot, lyukat. Budafokon (leánykori nevén Promontor) és Budatétényen volt csúcsra járatva a tender, de a ma belvárosnak számító Gellért-hegyen is "álltak" barlanglakások, összemosódva az egyik következő epizód főszereplőjével, a régi Tabánnal, ami a 20. századig leginkább a bűnözés, a prostitúció és a nyomor egyik központja volt. Leghíresebb a ma a Sziklakápolnának helyet adó barlang,¹ amelyben a többszobás, konyhával is felszerelt ház mellett kertnek is jutott hely.  1918-ban bontották el, amikor kezdték felfedezni a budapesti panoráma nagyszerűségét, és úgy gondolták, a ház ront az addigra felépült Gellért Szálló kilátásán.

 Barlanglakás a Gellért-hegyen, háttérben Pest. Ma itt kápolna van és Szent István lovasszobor.

A német eredetű Budafokon a sváb lakosság kezdett barlanglakásokat kialakítani, sokkal magasabb színvonalon, mint a később betelepülő munkások, napszámosok. Már a 18. században létrejöttek barlanglakások, de egy legalábbis biztosan, az úgynevezett Török-barlangban. Annyiban különbözött ez a Gellért-hegyitől, hogy tekintélyes méretének² köszönhetően valószínűleg ez nem egy lakásnak adott helyet, hanem legalább 9-nek, egészen 1871-es beomlásáig.

A Török-barlang Lüders 1860-as ábrázolásán házakkal, kamrával, kerttel, szekérrel, szellőzővel, gyerekekkel és kerítéssel a szellőzőn, hogy a gyerekek ki ne essenek

Miután beteltek a nagy barlangok, új technikához kellett folyamodni. Téglalap alakban vájtak egy kb. két méter mély mélyedést, és ebből a mélyudvarból kiindulva alakították ki a lakásokat, így barlanglakásrendszert, barlanggócot hozva létre. Ez a típus volt a legelterjedtebb, a rossz állapotú lakások forrása, főleg mert egy barlanggóc egy tulajdonoshoz tartozott, aki munkásoknak a nem használt lakásokat olcsó áron kiadta, ezek ebből következőleg nem voltak kellőképp karbantartva. Ezeken kívül felszínre nyíló barlangokban, és fával-földdel betakart árkokban alakítottak ki lakhelyeket.

Egy mélyudvaros barlanggóc bejáratokkal, bácsival és kutyaóllal

A barlanglakásokhoz való külső hozzáállás az idők során sokat változott. Eleinte romantikus rajongás övezte, a Vasárnapi Újság 1866-ban például azt találta a barlanglakások nagy előnyének, hogy "Ha a természet konyhát, kamrát, ólat is készen nyújtott, annál jobb; ha nem, akkor vájnak effélét, mint a hinduk és egyiptomiak", mások a kivájt kő értékesítésében rejlő lehetőségért rajongtak. A leginkább talán Browning H. Ellen szállt el, aki a következőképp ír A girl's wanderings in Hungary c. elbeszélésében (fordítás tőlem, szóval psszt!):

[Promontornak] Körülbelül 2500 lakosa sziklába vájt barlangokban éli egy ősember életét. [...] Megdöbbentő, mennyi kényelem lehelhető egy barlangba, ha az kellően méretes, és készítője jól érti munkáját. Engem személy szerint csábítani kezdett az ötlet, hogy ha csak egy kis időre is, de kibéreljek egyet a barlangok közül. Felettébb izgalmasnak tűnt a játék: eljátszani Robinson Crusoe szerepét egy rövid epizód erejéig.

Aztán a 20. század beköszöntével és a szociális érzékenység feltalálásával megváltoztak a a beszámolók hangulatai. A barlanglakások hirtelen szűkösek lettek, egészségtelenek, és túlságosan elszaporodtak: 1910-ben Budafok 636 barlanglakást számlál és bennük 2698 lakost, ami az akkori lakosság 24%-át tette ki. Alapból nehezményezték a barlanglakás fölött a földből kinövő kéményeket, a hozzájuk kötözött kecskéken nevettek egy jót, de amikor ez a jelenség a temető közepén tárult szemük elé (gyk.: a barlanglakók a halottakkal éltek egy szinten), azzal már nem tudtak mit kezdeni. A barlangok hidegek voltak és nedvesek, nehezen szellőztek, nem volt tiszta víz, és a nyomor miatt (barlangonként gyakran 10 fő) mindenféle betegség elterjedt.

Kéményhez kikötött kecske, és a Veréb utcai (ma a Barlanglakás Emlékmúzeumnak helyet adó) barlanggóc alaprajza

A századfordulótól folyamatosan igyekeztek megszüntetni a barlanglakásokat tiltással, kisajátítással, de nem ment könnyen, hiszen a barlanglakás lényege, hogy nagyon olcsó. 1951-ben még mindig 374 barlanglakásban laknak csak Budafokon, pedig a Budafok, Nagytétény és Budatétény 1950-es egyesülése és Budapesthez való csatolása óta működő (XXII.) Kerületi Tanácsot már egy újabb ok is sürgeti "a kapitalista rendszer átkos hagyományaként" örökölt lakások felszámolására: "Nem szabad előfordulnia annak, hogy [...] egyes Budapesten járt külföldiek lefényképezhessék ezeket a barlanglakásokat."³

Végül a század második felének lakásépítési akciói fejezték be a történetet, elvileg 1966-ra, de egy-egy barlanglakó haláláig ragaszkodott hajlékához, így a kilencvenes évekig lehetett találni lakott barlanglakásokat. A kerület barlanglakásait többek között a diósdi homokbánya meddőjével, a Nemzeti Színház építőköveivel és az Óbudai Gázgyár  gáztisztító salakjával töltötték fel; mint később kiderült, utóbbi veszélyes hulladék - most ezzel szórakoznak.

1971-ben az özv. Tóth Győzőné halálával felszabadult barlanggócban nyílt meg a Veréb utca 4. szám alatt a Barlanglakás Emlékmúzeum, ami a volt tulajdonos lakásával és az egykori albérlők lyukaival együtt elméletileg máig látogatható.

 

¹Ez a barlang egyébként nem kisebb jelentőségű, minthogy neki köszönhető Pest város elnevezése: 'pest' szláv nyelveken barlangot jelent, ezt a Gellért-hegyi sziklaüreget pedig Pestről is látni lehet(ne, ha nem tömték volna be egy kápolnával). Vagy nem.

²Hála József és Mészáros Borbála cikke szerint a barlang 8-10 méter magas, 160 méter hosszú és 10-12 méter széles volt. A cikk összefoglaló tanulmány rengeteg adattal és forrással. In: Ház és Ember 1998. 12. p131–158.

³Gáspár Ferenc - Szabó Klára (szerk.). Források Budapest múltjából. V/B. Budapest. p. 141-144.

 

Vissza a főoldalra

22 komment

Címkék: budapest nyomor i.ker xxii.ker


A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr48961768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fue · http://www.english-hungarian.com 2009.02.24. 09:21:32

Emlékszem, gyerekkoromban (70-es évek) még sok lakott barlanglakás volt a Budaörsi Kő-hegy északi völgyében.

Változnak az idők, manapság teljesen más népek laknak arrafelé...

sprenczl 2009.02.24. 10:01:49

ettől nem vagyunk messze most sem

88wx335dsf 2009.02.24. 10:02:18

Tetszik. Örülök, hogy észrevettem ezt a blogot. Meg is látogatom ezt a barlangilakás múzeumot.

uizuizu (törölt) 2009.02.24. 10:03:18

Csak 1950-ben csatolták Budafokot Budapesthez. Mivel 1926-ban vált megyei jogú várossá ezért nagyarányú fejlesztésbe kezdtek hogy felszámolják a barlanglakásokat.Ami nagyjából sikerült, igaz nem teljesen a háború miatt. Amiről te beszélsz az nem teljesen igaz, vagy legalábbis több helyen pontatlan. Ahova a gázgyári iszapot szórták az Nagytétény volt. Mivel nem tartozott Budafokhoz így ott nem is csináltak semmit a barlanglakásokkal.Ezzel volt gondja a helyi tanácsnak akkor. A pincéket meg ma is használják gombatermesztésre meg bortárolásra. Amúgy a blog egyre kezd bulvárosodni (értsd: romlik a színvonal), egyre kevesebb a hiteles adat csak a jól hangzó szövegek vannak meg újságírói túlzások.De még az se igaz hogy Budapesti nyomor, mert nem Budapest dolga volt ezeket a lakásokkal kezdeni valamit hanem a helyi önkormányzatnak.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.02.24. 10:16:25

@Davezz: budafok és budatétény = 22. kerület, de igazad van, ezt nem írtam, úgyhogy most javítottam, köszi.
egyébként pedig hajrá, írj jobb blogot.

Karma · http://karma.blog.hu 2009.02.24. 10:31:31

tök jó írás, öröm volt olvasni, kösz! :)

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.02.24. 10:40:19

@Davezz: átgondoltam, és nem értem, miről beszélsz. nekem arról van forrásom, amit leírtam. mutass olyan forrást, ami megcáfolja - mert ez így nem "hiteles adat."

@Karma: köszönjük, igyekszünk

@88wx335dsf: az 1998-as cikk azt írja, a lakás kulccsát a mező utca 52. szám alatt lakó Lakatos család őrzi :)

Goose-T · http://blacksabbath.blog.hu/ 2009.02.24. 10:50:54

Meg voltak a csőlakók, akik a 60-as, 70-es évekbeli nagy panelépítési lázat használták ki, a grandiózus építkezések mellé lerakott nagy betoncsövekben laktak (ezek gondolom a lakótelepek csatornázásához kellettek). Ha minden igaz, innen ered a "csöves" kifejezés is. :)

serwer 2009.02.24. 10:51:39

szép munka, gratulálok :)

Asidotus 2009.02.24. 11:13:18

Itt Eger környékén, a Bükkalja falvaiban nagyon sok pincelakás található. Ezek nem természetes üregek, a riolittufába vájták.

gitáros 2009.02.24. 11:35:42

Élvezettel olvastam. Kösz.

salamon 2009.02.24. 11:47:31

nagyon jó poszt, köszönöm

QM 2009.02.24. 12:09:30

Ja a régi szép idők, mikor még a csóringereket barlanglakásokat barkácsolhattak maguknak.
Gondolj bele, ma hány perc múlva jelenne meg a közterület felügyelet, a KÖJÁL, az ÁNTSZ, a Munkafelügyelet (illegális munka), és a közpénzből fenntartott többi rabló szervezet. Úgy hogy csórikáim felejtsétek el a barlang lakásokat. Barlanglakást, max a Rózsadombon építhetsz, természetesen engedély nélkül, csak legyen pár milliárdod.

HMS.NAGYSZINPAD 2009.02.24. 12:11:08

jó kis írás, de ahogyan tudom, pest neve (hasonlóan pécs és bécs nevéhez is) a sütéshez, a tűzhelyhez kötődik – lásd a szintén szláv pecsenye szavunkat. érdekes, hogy buda német neve (ofen) is erre vezethető vissza (a.m. kályha, tűzhely)

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.02.24. 12:19:58

@Davezz:

Csak annyit mondanék, hogy a cikk szerzőjének elég nagy kutatómunkája van ebben az írásban, ami természetesen nem tudományos igényű, de megállapításai korábbi forrásokon és nem hasraütésen alapulnak.

ildsisy 2009.02.25. 08:43:43

Pár hete vettem észre, mikor a Gellért hegy tövében a villamoson utaztam, hogy oldalt fennt a szikláknál, ahol a madár sem jár...egy kis sziklás beugróban: laknak! Oda felmászni, ott élni számomra elképzelhetetlen. Nagyon merész az a valaki, aki ott lakik. Lehet, hogy egy fiatal ember, aki így döntött egy darabig ott akar élni, közben lehet, hogy keresik...de lehet, hogy hajléktalan, de annak nagyon józannak kell lennie, hogy le-fel másszon. / ha még ott van, szabad szemmel nem láttam mozgást, csak a sátorfélét, egyebeket /
A cikk nagyon érdekes amit írtál!!!

cockney 2009.02.25. 09:49:16

@QM: javaslom neked a pesti kiserdőket, népligetet stb... olyan pofás kis kunyhókat láthatsz akár téglából is hogy nahát. és nem zavarnak semmi hivatalt, persze utca házszámot nem kapnak de akkor is.

nagyon jó kis blog egyébként, a 90es években a népszabi Budapest mellékletében olvastam néha a barlanglakásokról de ott nem nagyon illusztrálták úgyhogy elég misztikus volt számomra.

Tél Miksa 2009.02.25. 10:42:37

Grat a poszthoz, remélem folytatódik a sorozat. Jó lenne mondjuk egy Százház-Csikágó-írás is. Persze van egy csomó más hely a városban, amelyik a nyomor tere volt a századfordulón.

hatja 2009.02.26. 10:20:44

illatos út, tripolisz, mária valéria telep... a téma szinte végtelen.

tistedur 2009.02.26. 16:25:57

gerelyes edének van egy jó kis btm-es kiadványa "budafoki barlanglakások" címmel..az is nagyon jó erről a témáról

tujasofőr 2012.09.07. 21:01:41

ezzz tök jó.A Gellért-hegyi barlanglakás nekem új,de hát mindig tanul az ember.

NCila 2013.05.19. 23:27:52

A rend kedvéért megjegyezném, hogy ismét vannak barlanglakások és barlanglakók a Kiscelli Múzeum alatti domboldalban.