Budapest Városképpen

Amint ígértük a Margit híd színezésével kapcsolatban levél ment a hivatalosoknak! Íme:

"Tisztelt Címzett!

Levelet kapja:

Hagyó Miklós (Főpolgármester-helyettes: <miklos.hagyo@parlament.hu>)

Bojár Iván András (Városarculati Tanácsnok: <bojari@budapest.hu>)

Dr.Kiss Katalin (Települési Értékvédelmi Ügyosztály: <drkissk@budapest.hu>)

(Általános e-mail cím: info@budapest.hu)

Mi egy Budapesttel foglalkozó blog vagyunk, a varoskepp.blog.hu . Budapest történetével, jelenével, városképével és jövőjével is foglalkozunk. Örülünk minden változásnak, persze kritizálunk is, mert hisszük, hogy van építő kritika is - mi próbáljuk ezt alkalmazni. Mai napon (2008.december 2.) jelent meg blogunkon egy figyelem felkeltő játéknak szánt bejegyzés, melyben megszavaztattuk a nagyérdeműt, a Margit híd felújítás utáni színezéséről. Persze mi csak egy kis blog vagyunk, mégis jó és érdekes játéknak ígérkezett ez, aminek a végén akár tanulságokat is lehet vonni. És valóban. Kiderült ugyanis, hogy a közel 1.200 szavazó 25% a jelenlegi szín felújított változatára voksol. Második helyen [1.kép] a Nyugati Pályaudvar kékjére hajazó terv végzett a szavazatok 15%-át besöpörve, míg harmadikon [2.kép] egy sötétes sárgás szín 14%-al. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ez a híd műemlék, így színére vonatkozóan sem lehet akármilyen döntést hozni. És azzal is tisztában vagyunk, hogy az 1.200 szavazó többségének nincsen semmiféle építészeti, művészettörténeti képesítése. Ellenben akkor is beszédesnek tartjuk, hogy 75%-uk más színre is szavazott a 8 választási lehetőség közül. Mit is szeretnénk mindezzel mondani?

Van egy komolyan vehető, és remélhetőleg az Önök fantáziáját is felkeltő javaslatunk a híd felújítás utáni színezését illetően. Mellékeltem két londoni híd, a Southwark Bridge [3.kép] és a Richmond Lock [4.kép] fotóját. Szerkezetileg mindkettő sokban hasonlít a Margit hídra. Színezésükben azonban eltérnek tőle, méghozzá abban hogy két, egymást jól kiegészítő színnel vannak az ívek és egyéb öntöttvas szerkezetek lefestve. Véleményünk szerint ez a megoldás előnyös volna a Margit híd esetében. Ismerjük a terveket mely szerint a régi hídszerkezet sok eleme - így a keresztrácsozás, és az íveken található ovális mezők (pirossal karikázva) [5.kép] - visszaépülnek. Az ovális mezők belseje, valamit a keresztrácsozás eltérő színezése ráadásul nem csak esztétikailag lenne kedvezőbb, de egyben utalna is a szerkezet ezen részeinek "másságára", finoman jelezné azok más korból való származását. A jelenlegi szín megtartása mellett meglátásunk szerint ezek a részek vagy egyszerű tónusozással, vagy akár olyan harmonizáló színekkel, mint a fehér, sárga, vagy haloványkék, volnának kielemelhetők. Ötletünket pedig nem légből kaptunk, több archív fotón észlelhető, hogy az íven elhelyezkedő ovális mezők eltérő tónusúak a szerkezet többi részének színezésétől.

Kérjük városképjavító ötletünket továbbítsák a megfelelő kezekbe! Válaszukat várjuk!

Tisztelettel és üdvözlettel:

Budapest, 2008.12.03.

[Becsületes nevem]
varoskepp.blog.hu"

A válaszban naív hittel reménykedünk, ha lesz ígérjük nyomon követheti mindenki az ügy alakulását. Várjuk ötleteiteket, kinek lehet majd elküldeni, ha a fenti Hölgyek és Urak nem reagálnának!

Az e-mailhez mellékelt képek:

1.kép

2.kép

3.kép

4.kép

5.kép

BDzsH

vissza a főoldalra

Miután grichie, olvasónk rákérdezett arra előző posztunknál, hogy milyen színű lesz vajon a felújított Margit híd, minket is izgatni kezdett a kérdés. Olyannyira, hogy elkezdett szárnyalni photoshopos fantáziánk, és láss csodát újraszíneztük a rozsdás szerkezetet és korlátokat!

Lehet mazsolázni és szavazni milyen színe legyen a felújított hídnak! Na persze azt nem garantáljuk, hogy teljesülni fog kívánságotok, de erős a kísértés, hogy elküldjük majd az egészet a Fővárosi Önkormányzatnak!

(Ja, az eredeti szerkezetet mimelő struktúrát - ami a felújítással újraépül - mi retusáltuk bele a képbe, fogyasszátok egészséggel)

1. Fehér

2. Zöld

3. Military-zöld

4. Kék

5. Szürke

6. Sárga

7. Ugyanolyan, mint eddig

8. Sokszínű

BDzsH

vissza a főoldalra

Kapcsolódó cikkek: A Margit híd regényes története - I.rész (1876-1945); - II. rész (1945-2008)

Kidőlő oszlopok, hétvégi ideiglenes kerékpárút, megerősített korlátok, aláhulló vasbetondarabok. Valami ilyesmi lenne a megkérdezett fővárosiak asszociációja második legrégebbi átkelőnkről. Felújításra alaposan megérett már, és tudják ezt a városházán is. A tervek már készen állnak, most már csak a kivetelező kiválasztása van hátra, és ha minden igaz 2009 első felében megkezdődnek a tényleges munkálatok, lezárják a hidat, amin csak a tömegközelekedés, és a gyalogosforgalom mehet át - pár napot kivéve.

A Margit híd szélesedése nem ér véget

A FŐMTERV tervei - pirossal a második ütem

Forgalmi változások

A tervek szerint a híd immáron harmadszor fog szélesedni. Sajnos ez most sem jár a pillérek hosszabbításával, így azok még beljebb kerülnek az északi oldalon a pályatest alá. Persze terveztek egy második ütemet, de nem tartjuk reálisnak, hogy a város az elkövetkező 10-15 évben sokmilliárd forintot kizárólag egy Duna-híd esztétikai élményének fokozására költene. A híd a partokon további méterekkel lesz szélesebb, hogy a rakparti felhajtósávok hossza megnőhessen, így kevésbé akadályozzák majd dunamenti útjaink forgalmát a feltorlodó járművek. A pesti és budai hídfő, valamint a szigeti megálló is zebrás kapcsolatot kap a járdákkal, ehhez kapcsolódva megszűnik a Frankel Leo utcai és a szigetre vezető gyalogosaluljáró. A híd közepén a középpillér nagyobb szélességét, és az aluljáró eltüntetésével nyert területet kihasználva kicsit nyesnek a kanyarból. A villamos felsővezetékét tartó oszlopok középre kerülnek - archaizáló kivitelben - egyúttal szélesebb lesz a tömegközlekedés által elfoglalt hely, így buszok is közlekedhetnek majd a vágányokon. A hídon bicikliút is helyet kap majd, bár ennek technikai megoldásáról ellentmondó hírek láttak napvilágot az elmúlt hetekben. Eredetileg a híd két oldalán lett volna, a sziget felé kétirányú, a déli oldalon egysávos, az autóforgalommal megegyező irányba. Állítólag a parti pillér áttörésével javítanak majd a budai, dunaparti bicikliút használhatóságán is.

Eredeti tervek - ez mind újraépül: a korlát, a párkányzat, és a keresztrácsozás

Műemlékes dolgok

Ami a műemléki munkálatokat illeti. A déli oldalon a hiányzó pillérszobrot újrafaragják. A szárnyhídon ma is látható eredeti korlát újraépül a híd teljes hosszában. Az útpálya öntöttvas párkányzata szintén helyreállításra kerül. A pillérek útpálya feletti, elpusztult kőfaragványai - a koronák, az obeliszkek és címerek - a déli oldalon helyreállításra kerülnek. Az északin ugye nincs mit, mert a pillérek a '47-es szélesítés miatt teljesen az útpálya alá kerültek. Az aszimmetria miatt nem állítják helyre az egykor ezeket díszítő öntöttvas oszlopokat. A terv ezt is a második ütembe utalja. A hídfőkön viszont ugyanezen oszlopok helyre lesznek állítva - 4-4 darab. A parti részek kőburkolatai a szélesítés ellenére az eredeti tervek nyomán lesznek helyreállítva, a vámszedőházakat viszont nem építik vissza itt sem. A legnagyobb dobás azonban a támívek eredeti andrás-keresztes szerkezetének "helyreállítása". Azért az idézőjel, mert az háború előtti és a mostani ívek teljesen mások alakilag. Az egykori szerkezet utánzata azonban mégis visszaépül, amit a híd teherbírása növelésének igénye indokol. Tehát nem csupán esztétizálásról van szó.

A felújítás előre becsült költsége: 13.000.000.000 Forint.

Így fest majd a híd 2010-től

2010 után a különleges fekvésű és alakú Margit híd régiesedve fogja lezárni északról a világörökségi területet.

BDzsH

vissza a főoldalra

Kapcsolódó cikk: A Margit híd regényes története - I.rész (1876-1945) ; - III.rész (2010)

A háború utáni helyreállításkor elsőként a megsérült közműveket - gáz, villany, telefon - vezették át egy ideiglenes kábelhídon, ami a sérült pillérek tetején nyugodott. A Szabadság híd után, másodikként a Margit híd helyreállításához láttak hozzá. A közepükön kettétört ívek nagyrészt újrahasznosíthatatlanok voltak, így kiemelték őket a folyóból, szétvágták és máshol hasznosították. Anyaghiány miatt egy vasbetonszerkezetes híd építése mellett döntöttek elsőre, a pillérek felhasználásával. Ám ezek vizsgálatakor kiderült; annyira megsérültek, a híd kétszeri robbanása miatt, hogy komoly javításokra van szükség, ami időbe telik. A pesti oldal pillérei - a november 4-i robbanás miatt - voltak a legrosszabb állapotban, de az aszimmetrikus erőhatás miatt a középpillér is sérült. Végül az időközben némileg mérséklődött anyaghiány és a pillérek miatt az acélszerkezet mellett döntöttek. Az anyagspórolás érdekében elhagyták a szerkezet erőjátéka szempontjából kevéssé szükséges elemeket, így jelentősen egyszerűbb képet mutat ma az átkelő.

A  nagykörút északi hídja 1948-ban

A híd szélessége ekkor nőtt másodszor is: 22.80 méterről 25.40 méterre. Az harmincas évek beli bővítéssel szemben a pillérek meghosszabbítására nem, csak az északi járda konzoljainak meghosszabbítására került sor, így azon az oldalon eltűntek a pillérek útpálya szintjéig felnyúló mellvédjei. A régi korlátot csak a kevéssé sérült szárnyhídon állították helyre, az öntöttvas oszlopok, és természetesen a kőből kifaragott Szent Koronák is eltűntek a hídról. (A középpiléren egykor volt koronát 2003-ban találták meg alacsony vízállásnál a folyómederben. Kiemelték, állítólag a Közlekedési Múzeum tatai úti telepén van.) Lebontották a kevéssé sérült, de funkciójukat vesztett vámházakat is, hogy több helyet teremtsenek a hídfőkben a forgalom számára. A hidat félszélességben 1947-ben, teljesen 1948. augusztus 1-én adták át a forgalomnak. Nyilvánvaló, hogy a háború utáni újjáépítéskor az esztétikai (műemléki) szempontok kevéssé játszottak szerepet - érthető módon - így a híd nyers szerkezetének valójában került helyreállításra.

"Az ívek erőteljesebbek, mint a régiek. Végső szakaszukon elmaradt a zavaros keresztrácsozás. A pályatartókat az ívre helyezett oszlopok tartják csupán. Az új szerkezeten nincs semmi felesleges díszítés. Őszinte egyszerűségükkel hatnak, mint teherhordói a nagy együttesnek."

Ullrich Zoltán, Tér és forma - 1947

A dunaágak feletti 1947-48-as szerkezeten elmaradt a keresztrácsozás

Az utolsó nagyobb, 1978-as felújítás óta eltelt 30 év nem kímélte a hidat. A növekvő forgalom, és az idő igencsak kikezdte némely részét. A legérzékenyebb pont az 1947-48. során készült vasbeton pályalemez. Ezen nyugszanak a villamosvágányok, a járdák és az úttest. Több helyen alá kellett támasztani, szélei málani kezdtek. A fém szerelvényeket kikezdte a rozsda, a korlátok meg-, némely oszlopok kidőltek. Mindegyiket meg kellett erősíteni. A hídszerkezet, ami az útpályát tartja állítólag jó állapotban van, ezért összedőlés nem, maximum az útpálya beszakadása fenyegeti a hidat - megnyugtató.

BDzsH

vissza a főoldalra

"Mult vasárnap nyitották meg ünnepélyeséggel a közhasználatnak már február végén átadott Margithidat, mely hatalmas s egyuttal ékes kapocs gyanánt fűzi egymáshoz hosszu évszázadok tartamára a főváros két partját."

E szavakkal kezdi beszámolóját a Vasárnap Újság 1876. május 7-i száma a város új hídjának megnyitójáról. A Lánchíd megépülte után 20 évvel a fővárosnak máris új közúti hídra volt szüksége. A főváros egyesítése is lógott már a levegőben, és az egyetlen összeköttetés is kezdett túlterheltté válni. Komoly jogi akadály volt azonban a Lánchíd Társaság érvényben levő szerződése, mely szerint 90 éven át (!) nem lehet a átkelőtől a folyón felfelé és lefelé 1-1 mérföld távolságban új hidat verni. Ez a szerződés 1937-ben járt volna le, így maradt a kivásárlás. 1871-ben írták ki a tervpályázatot, melyre több mint harminc pályamű érkezett. A nyertes pedig a francia Ernest Gouin lett. Az építkezés 4 éven át tartott, 1876. április 30-án adták át a forgalomnak a kész műtárgyat.

Az ötezer tonnás vasszerkezet darabjainak gyártása Franciaországban történt, majd a helyszínre szállítást követően a francia kivitelezők emelték a helyükre őket. A pillérek díszeit, a hajóorron ülő alakokat a párizsi A. Thabard szobrász készítette. Állítólag az építkezés során több mint 360.000 szegecset használtak fel. A hídfőkben földtöltés készült, a lehajtók teljes burkolására csak később került sor. A vámszedőházak felépültére 1886-ig várni kellett.

Akárcsak egy párizsi híd

A Margit-sziget egyre növekvő népszerűsége tette indokoltá az eredetileg is kiépíteni tervezett szigeti csatlakozás, az ún. szárnyhíd megépítését. Az 1899-ben kezdett munkálatok során az eredeti hídszerkezet képével nagyjából megegyező kialakításban került sor a bővítésre. A tervezők és kivitelezők ekkor már egyaránt magyarok voltak. Az átadásra 1900. augusztus 19-én került sor. A sziget ettől a naptól fogva közelíthető meg "száraz lábbal". A 70 méter hosszú szerkezet építési költségeit nem kis összeggel támogatta József Főherceg, akinek kezelésében a sziget állt ekkor. A szárnyhíd kiépítéséhez kapcsolódva került sor a Margit-sziget déli végének rendezésre, mely során 1/6-ával nőtt területe.

A '30-as évekre a híd állapota hasonlóan leromlott volt, mint mostanság. A bővítésről szóló döntést a világválság miatt halasztni kellett, sőt a főváros több ízben tiltakozott is a minisztériumi döntés ellen. 1935 és 37 között mégis sor került a híd első szélesítésére. Ennek során dél felé bővítették a pilléreket, a szobrokat szétszerelték - majd új helyükön újra összerakták - az addigi 6 támív mellé újabb kettőt építettek be. A járdák 10 centivel, az útpálya több mint 5 méterrel lett szélesebb.

Az 1935-37-es átépítés közben (A Szegedi Egyetem digitalizált fényképei az építkezésről - 28db)

7 évvel később, 1944. november 4-én, szombaton a híd Pest felé eső három íve déli 12 óra körül teljes forgalom alatt felrobbant és a Dunába rogyott. A Pesti Hírlap harmadnapra rá is csak a következő szösszenet hozta le:

A Nemzetvezető részvéte a Margit-hidi szerencsétlenség miatt

 

Szőllösi Jenő helyettesminiszterelnök vasárnap a Nemzetvezető megbízásából felkereste Mohay Gyulát, Budapest székesfőváros főpolgármesterét (...) és kifejezte a Nemzetvezető részvétét a Margit-hidon történt, áldozatokat követelt robbanási szerencsétlenség miatt.
A főpolgármester (...) felkérte a helyettesminiszterelnököt, hogy a kifejezésre juttatott részvétért tolmácsolja köszönetüket a Nemzetvezetőnek.

*

A Margit-hidon munkálatok közben úgy látszik a gázvezeték hibája folytán szombaton robbanási szerencsétlenség történt, amelynek a folytán a forgalom a hídon megszakadt. Sajnálatosképpen a szerencsétlenségnek emberélet is esett áldozatul. A hivatalos vizsgálat folyamatban van. (...)

Pesti Hírlap, 1944. november 6. - hétfő

Komolyan vehető vizsgálat aligha folyt le, a háború után viszont annál jobban igyekeztek tudatosítani az emberek fejében az igazságot, hogy a váratlan robbanást a híd aláaknázását végző német hadsereg utászai okozták. A pontos okot máig nem tudni, és valószínűleg soha nem is fog rá fény derülni. 40 német katona és becslések szerint legalább 100-150 (egyes források szerint 600) civil vesztette életét november első szombatján. A híd megmaradt részeit a visszavonuló német haderő '45. január 18-án röpítette a levegőbe. Az ívek középen kettétörve zuhantak a folyóba. A szárnyhíd robbantása azonban nem sikerült, csupán az útpálya sérült meg súlyosabban, így 70 méteres nyílásával a háború után az egyik legnagyobb épen maradt hídszerkezet lett.

A Margit híd első - vagy inkább az első Margit híd - időszakának ezzel vége. Zárásként a robbanáshoz szorosan kapcsolódó 22 perces dokumentumfilmet érdemes megnézni:

A befejező rész még a héten olvasható lesz!

BDzsH

vissza a főoldalra