Belső-Erzsébetvárosban komoly bajok vannak, ez egyértelmű. Egy törvénytelen, nem jogerős KSZT (Kerületi Szabályozási Terv) alapján bontanak-építenek teljesen átgondolatlanul, műemlékiséget, értéket, a negyed és a közösség igényeit figyelembe nem véve. Michel Polge francia építész az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) felkérésére járt a zsidónegyedben, és jelentésében a bontásokat sajnálatosnak, az új építkezések színvonalát pedig a világörökségi státuszú negyedre nézve károsnak minősítette. A jelentést az az után készült KSZT teljesen figyelmen kívül hagyta, és tovább folytatta pusztító munkáját (nem jogerős volta ellenére is).
A legnagyobb probléma talán, hogy semmilyen koncepció nem jött létre az elmúlt években. Ezért az ÓVÁS! Egyesület, élén az általunk is sokat forgatott Védtelen Örökség című könyv szerzője, Perczel Anna, kidolgozott egy alternatív rendezési javaslatot, amelyet a Centrál Galériában állítottak ki. Ez az alternatív terv azért jó, mert ügyel a negyed szerintünk legfontosabb jellemzőire: a tarka épített környezetre, az utcaszerkezetre, a passzázsoknak köszönhető átjárhatóságra és az elmúlt években kialakult fiatalos vigalmi negyed jellegre.
(Sajnos az V. kerület főépítészi irodájával ellentétben az ÓVÁS! Egyesület nem válaszolt megkeresésünkre, így digitalizált képanyag híján egy a kiállításon készült fotót tudunk mutatni, továbbá egy emlékezetből összefirkált google térképet.)
Egy 1946-os terv makettje Belső-Erzsébetváros rehabilitációjára - akkor volt koncepció /forrás: Budapest folyóirat, 1946)
A terv célja a városrész mint régi pesti zsidónegyed megőrzése, és még inkább élettel való megtöltése. Négy fontos kérdés van a zsidónegyedben: a beépített és az üres telkek, a zöldterületek, a passzázsok és forgalmi helyzet sorsa. Utóbbi lényege hasonló a ma mindenhol tervezett változásokhoz: autós forgalom korlátozása, vele szemben a tömegközlekedés, a gyalogosforgalom és az alternatív közlekedési módszerek előnyben részesítése. Úttest és járda egy szintbe hozatala, parkolóhelyek egy részének megszüntetése, utcák beengedőképességének csökkentése, kerékpárosoknak kétirányúsítás. Fontos a Klauzál tér felszabadítása és a negyed élete szempontjából központi szerepének visszaállítása parkosítással, sportpálya létrehozásával.
A Dob-Kazinczy-Wesselényi utcák és a Klauzál tér határolta tömb udvarainak össze- és kinyitása
A zöldterületeket mindenképpen növelni kéne az ÓVÁS! szerint, az utcára kihelyezett fákon túl is. Öt foghíjtelken parkot létesítenének (illetve tartanának meg): a Vasvári Pál utca 4.-ben, a Kazinczy utca-Király utca sarkon, a Kertész utca 23.-ban és kettőt a Dohány utcában (34. és 35.). Belső parkokat hoznának létre a házak udvarán, kettő nagy tömb udvarait pedig összenyitva az utcáról is elérhetővé tennék: a Dob utca-Klauzál tér-Wesselényi utca-Kazinczy utca határolta tömb udvarai lehetnének átjárhatóak a Dob utca és a Wesselényi utca felől (lsd. fenti kép), valamint a Király utca 27. és a Kazinczy utca 45. között lehetne közlekedni udvarokon és passzázsokon keresztül, láthatóvá téve így az egykori gettófal egy maradványát, amelyre egyébként is nagy hangsúlyt fektet a terv: a gettófal megmaradt részeit védendőnek és bemutatandónak tartja. Megnyitná továbbá a többnyire lezárt passzázsokat is az ÓVÁS! alternatív tervjavaslata, és újakat is létrehozna, például a Dohány utca és a Síp utca között.
A Wesselényi utca változatos homlokzatai: stílusok, ugráló párkánymagasság
Az ÓVÁS! szerint többet nem szabad bontani a negyedben, ami még áll, annak már meg is kell maradnia, és fel kell újítani. Beleznay Éva főépítész ezt a kiállítás záróakkordjaként rendezett beszélgetésen azzal egészítette ki, hogy szerinte ehhez olyan gazdasági háttér kidolgozása szükséges, ami inkább tenné érdekeltté a tulajdonost a rossz állagú épület felújításában, mint annak bontásában. Csak a Dohány utcai zsinagóga melletti, nemrég elbontott házakat építtetnék vissza. A negyed üres telkeire az ÓVÁS! kortársi jellegű épületeket építtetne, amelyek magas építészeti színvonalát pályáztatással biztosítaná. A Rumbach Sebestyén utca 8., ma parkolónak használt foghíjtelek helyén Zsidó Levéltárat hoznának létre és egy újabb közparkot, az utca másik oldalán levő transzormátorállomás (amelynek kulturális funkciót szeretnének) melletti senkiföldjén pedig Modern Szoborparkot létesítenének.
Sajnos sok minden nem került részletes kifejtésre, így a zsidó háromszög sorsa sem, amelynek fontosságát hangsúlyozták, de hogy konkrétan milyen funkcióval érnék el feltámasztását, az nem derült ki; nem részletezték, hogyan képzelik a forgalom csökkentését, mely utcák befogadóképességét és hogyan korlátoznák; nem tudtuk meg, hogy valójában hogyan tervezik biztosítani az építészeti pályázatok kielégítő eredményét.
Mindezek ellenére a terv, mint ahogy azt már fent is írtam, egy jó koncepciót mutat be, de ami ennél sokkal fontosabb, és amiben példaértékű: egy civil szervezet saját akaratából és önerejéből alapos irányadó tanulmányt dolgozott ki, megmutatva, hogy mit gondol ő akkor, amikor nem ért egyet a vezetéssel.
Belső-Erzsébetváros lesz a jövő csütörtöki (május 21.) Tálaló témája is főépítészek, építészek és a negyedért aggódók részvételével, másnap pedig (május 22.) mi mondjuk meg a frankót a hetiBetonban, a Tilos rádión.
Utolsó kommentek