Az Új Színház épületének története izgalmas és színes, tele változásokkal és megújulással. Az 1909-ben épült mulató, majd színház számtalan tulajdonost és színi társulatot maga mögött tudva most viseli tizenhetedik nevét; belsejét állandóan alakítgatták, többször átépítették, mígnem két a homlokatot is érintő felújítás után teljesen más arccal állt ott ugyanaz az épület. Majd 1987 és 1990 között újból hozzányúltak, és Kőnig Tamás, illetve Wagner Péter tervei alapján visszaállították az eredeti, 1909-es külsőt. A ma benne működő színház Új Színház néven fut, a visszaállított épület pedig bár régi képét mutatja, nagyon újszerű.
Annó és most
1909-ben Parisiana mulató néven épült Lajta Béla art deco stílusú épülete.¹ A vízszintesen tagolt ház legharsányabb része az angyalsor alkotta pártázat, amely egyébként egy viszonylag egyszerű, geometriai formákkal és kihagyással játszó, letisztult épület tetején ül. A mulatóból lett színház átvészelte mindkét világháborút, de a sztálini kultúrpolitikát már nem. Az akkor éppen Jókairól elnevezett színház államosítása után az ötvenes években a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot Müller Éva tervei szerint: dór oszlopokkal egészítették ki a bejáratot, fölé kerámiafríz került vörös csillaggal és a színház aktuális nevével, az épület horizontális felosztásának üresen hagyott középső ütemébe pedig öt tengelyen ablakokat nyitottak kétemeletes elrendezésben.
A szocreál, majd a függönyfalas átalakítás
/képek forrásai: Magyar Színháztörténet, 1962; ill. Új Magyar Építőművészet, 1997/
Bár az angyalsor megmaradt, a sima felület, az üres ütem ablakokkal való átlyukasztása és a több helyütt előforduló felfelé törő minta kiegyenesítése sokat vett el az épület értékéből. Ez is mutatja, hogy Lajta műve már egy modern elgondolás alapján készült, de legalábbis annak előfutáraként, amelynek eredményeképp az épület lényege nem pusztán a homlokzati díszekben merül ki - hiába a még felkerült díszek, az arany angyalos pártázat és a majomkodó bejárat -, hanem az mélyebben, ritmikájában található. Azonban 1962-ben felkerült rá Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga-kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került a szokásos garázsbejárat-beütéssel.
Egységes belvárosi utcakép
Ezt a függönyfalat távolította el 1989-ben és rekonstruálta az 1909-es Lajta-homlokzatot Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével. Tervezhettek volna akár egy egészen új, kortársi stílusú homlokzatot is, hiszen egyrészt az eredetiből a szocreál átalakítás után szinte semmi nem maradt, másrészt az illeszkedés itt nem szempont, Lajta Bélának sem volt az - jobbról egy jóval magasabb szecessziós, balról Pollack egy klasszicista háza fogja közre, szemben pedig a Lechner-féle historizáló Drechsler palota. A restauráláskor valamilyen módon figyelembe vehették volna az elmúlt 80 évet is,² hiszen az eredeti homlokzat alig néhány évig volt látható, történelme során az épület mindig változott, megújult. De nem.
A helyreállítást Europa Nostra-díjjal, az építészeti örökség megőrzéséért és restaurálásáért járó kitüntetéssel jutalmazták 1998-ban.
De, hogy miért olyan fontos ennek az épületnek az eredeti homlokzata? A folytatásban kiderül.
Az csak a poszt megírása után jutott tudomásomra, hogy hagyján, hogy e hónapban rendeztek kiállítást Kőnig Tamás és Wagner Péter életművéből, de a HírTv Kő Kövön c. műsora is szánt a témának egy adást. Sajnos egyiket sem láttam; a kiállítás ötnapos nyitva tartás után bezárt, a HírTv pedig még nem fedezte fel az internet nyújtotta remek lehetőségeket, mint például az online műsorarchívum ötletét.
¹ Az épület története: Budapest Gyermekszínház. Morvay Endre. 1982. (BQ 792/451)
² Haba Péter cikke szerint a különböző korok lenyomatai a belsőben köszönnek vissza.
Utolsó kommentek