Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • retek.: @Gabor Lendvai: Kedves Gábor! Engem már igen régóta érdekel, hogy miért lettek éppen ezek a póznák... (2023.02.28. 15:20) Lámpavasnak támaszkodva...
  • kisemma: Azt nem is említettem, hogy hol olvastam először az elektromos infrafűtésről. Ezen az oldalon tudt... (2021.04.16. 10:52) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Milyen hosszú idő...Ha már a kortálló dolgokról beszélünk. Például a harmadik generációs elektromo... (2021.04.16. 10:51) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Nagyon érdekes, tetszett a bejegyzés. Nagyon aktuális számomra a lakberendezés, hiszen éppen lakás... (2021.04.16. 10:49) Pecha Kucha Night
  • kisemma: Sziasztok! Nagyon érdekel engem is az építészet és korszerűség. Éppen valamelyik nap egy nagyon ér... (2021.04.16. 10:48) Budapest, a megskalpolt város
  • Utolsó 20

2008.11.23. 22:44 Zsámboki Miklós

Az ébredező Újlipótváros (IVS 13. ker.)

Eltér ez a rész a sorozattól egyrészt, mert én írom, másrészt, mert nem kizárólag az IVS-ben megemlített fejlesztésekről lesz szó, cserében viszont az egész 13. kerület helyett kizárólag Újlipótváros lesz vizsgálva. Csak mert.

Igazándiból még csak az IVS-t sem veszem szépen pontokba rendezve végig, mint ahogy az a sorozat többi részében van, nem is szavaztatok, mert úgy érzem, ebben az esetben ez nem lehetséges. Annyira ködös és általános, amit a 13. kerület megfogalmaz kiadványában, hogy az stratégiának aligha, inkább elgondolásnak nevezhető: hosszú távú terv, hogy hosszabbítsuk meg észak felé a kettes villamost, de hogy merre-hogyan?! Egy leendő stratégia fő vonalainak meghatározása. Annak viszont nagyon jó.

A nagy fejtörés természetesen a Pozsonyi út körül összpontosul: átmenő forgalmát a Victor Hugo utcától kezdve korlátoznák, kisajátítva így az utat a tömegközlekedésnek és a helyi forgalomnak. Nem derül ki azonban, hogy mit is értenek tulajdonképpen ez alatt, mert külön kiemeli a szöveg a felszíni parkolás szükségességét, a helyi lakosok és üzletek autósközlekedésének megőrzését, és azt is megállapítja, elég fa áll ma az utcában. Akkor meg? Ráday utca lesz a Pozsonyi útból, tekintve, hogy forgalmának nagy részét a Margit hídra felkanyarodni kívánók teszik ki, egyirányúsítják észak felé? A Pozsonyi útra merőleges utcák felújítása mellett konkrét terv még a Ditrói Mór utca sétálóutcásítása, aminek bizonyára örül az ott lakó száz ember, és a további ötven, aki arra jár, és mintha ígérnék továbbá a Hollán Ernő utca körúti végének még 2008-ban elkezdődő, forgalomtól elzárt zöldterületté való rendezését - november van, hull a hó, és a szakasz még mindig inkább parkoló, mint park.

A Pozsonyi út - Katona József utca sarok

Tehát simán gondolhatom azt, hogy az egész egy blöff. Írni kellett valamit, hát írtak. De ezt írták, és ez viszont nagyon jó: hogy a helyi lakosság és a tőke után, most, hogy kávézók sokasága nyílt gyors egymásutánban, állandósultak a nyári koncertsorozatok a Szent István parkban, ők is észreveszik a Pozsonyi útban rejlő lehetőséget; hogy megemlítik, tehát fennáll a Hollán Ernő utca lezárásának alternatívája, tehát talán annyira nem nagy álom egy világ, amiben parkoló helyett terasznak használja a Prímapék az utcát, amiben nem tartóztatják állandóan fel szabálytalanul parkoló autók a trolit - szabadtéri mozit az Odeon elé! A fejekben ezek szerint rend van - a végén még Újlipótváros nem egy hely lesz, ahol biztos fallal körbevéve élnek emberek, hanem része lesz a városnak.

Ezt támasztja alá a most lezajlott pályázat az építendő közösségi házról a Kárpát utca – Bessenyei utca – Pannónia utca és a Zöld Ág Óvoda telke által határolt területre. Eddig ilyen itt nem volt. Az öt meghívott irodából kettő kiemelt díjazásban részesült, ebből az egyik, a Hajnal Építész Iroda így vezeti be pályaművét:

Célunk, hogy a nagyméretű épület elhelyezése után is megmaradjon a terület ligetes-fás, levegős hangulata. Ennek elérése érdekében az épület zöld fedelet kap: a gyep felkúszik az enyhe lejtésű tetőre, mintha egy óriási kéz felszakítaná a gyepszőnyeget és bepöckölné alá a kiírásban rögzített funkciókat.

A Hajnal Építésziroda Kft. pályaműve, a gyepszőnyeg

Most nem véleményezném részletesen a pályaműveket, de még csak a győzteseket sem, mert itt nem a konkrét tervekről van szó - főleg, hogy maga pályázat és jövője is elég zavaros. A lényeg az, amit a pályázati kiírás, a pályaművek többsége, de főképp a Hajnal Építész Iroda terve jelképez. Nagyon izgalmasnak tartom, ha egy épület kiszakít is egy darabot a térből falaival, kárpótol engem azzal például, hogy felenged a tetejére - lsd. például a bécsi Hauptbücherei, de így tesz a pályaművek többsége. A Hajnal iroda esetében ráadásul nem elég, hogy szabad a tetőre mászkálás, de az ráadásul be van füvesítve. Nem emlékeztet valamire kísértetiesen? Nagy, füves terület szabadtéri koncerthelyszínnek is használható sportpályával, alatta kulturális funkcióval bíró intézet... csak nem az általam már a város legnépszerűbb helyének titulált Gödör jut eszünkbe? Persze nem plágiumot akarok kiáltani, hiszen nem a Gödör a különleges, hanem nincs más példa, pedig a recept egyszerű: koncert/színházhelyiség, fölötte beülhető, szabad terület. Ott óhatatlanul élet lesz.

Az élet eddig nem volt szerepelt a kerület céljai között¹. Aztán most hirtelen fesztiválozni szeretnének a csökkentett forgalmú, kávézókkal tarkított Pozsonyi úton, parkosítani akarják a Hollán Ernő utca végét, és egy Gödör-szerű intézményt terveznek létesíteni a városrész közepén. Nem szavaztatok, mert elegendő konkrétum híján két opció lenne: Legyen-e élet Újlipótvárosban, vagy ne? De bizakodó vagyok, mert úgy látszik, a kerület talán mégsem utóbbira szavaz.

 

¹ A 13. kerület szándékozik az eddigi legviccesebb alkoholtilalmi szabályozást bevezetni: 11 óra után csak a melegkonyhával rendelkező vendéglátóipari egységek árulhatnak szeszesitalt, úgyhogy vagy lesz gyros az éjjel-nappaliban és rántottázó a kocsmákban, vagy a Kiskakukkban fog vedelni az úrinép. De erről majd egy későbbi cikkben.

 

Vissza a főoldalra

1 komment

Címkék: budapest terv ivs xiii.ker


2008.11.20. 07:35 BDzsH

IVS - Erzsébetváros

Gondoltuk sorozatunk második részében nem megyünk sokkal messzebbre. Erzsébetváros vitathatatlanul legnagyobb értéke az egykori pesti zsidónegyedként emlegetett rész. A kerület azonban bölcsen nem csak itt, de a külső részben is meghatározott két akcióterületet. A sokszor viták kereszttüzébe kerülő Belső-Erzsébetvárosi bontások miatt az országos sajtóba is gyakran bekerülő városrész tervei szerinti ismét bontana. Érdemes lesz tehát tovább olvasni!

VII. kerület - Erzsébetváros (pm: Hunvald György)

[Letölthető a teljes dokumentum innen - 47mega doc-file] - 88.oldaltól

 

Térkép az akcióterületekről

  1. "B1" jelű - határai: Holló utca - Király utca - Kisdiófa utca - Nagydiófa utca - Wesselényi utca - Síp utca

    Az ún. zsidónegyed fejlesztésének első üteme volna ez, elsősorban a Kazinczy utcára koncentrálva. A Dob utca 29. földszintjén egy "zsidónegyed I-pontot" hoznának létre, és felújítanák annak utcai homlokzatait. A Kazinczy utca 34. alatt "környezettudatos viselkedésre nevelő központ" létesülne, az épület lakófunkciójának megszüntetése árán. Fejlesztenék továbbá az utca páratlan oldalán egymás mellett található egyházi épületet, az ELTE épületét, és az Elektrotechnikai Múzeumot. Emellett természetesen megújulna maga a Kazinczy utca burkolata - bár azt nem tudni, hogy csak ez a szakasza, vagy a többi is - , a szöveg szerint "gyalogos-centrikus" utcaként.

    Városképp szerint: Örömteli a zsidónegyed értékőrző felújítása fontosságának, továbbá a Kazinczy utcában rejlő turisztikai és közösségi potenciál felismerése. Ki ne imádná az utca furcsa bicsaklását, ami oly' ritkaság fővárunkban. A fejlesztés véleményünk szerint megvalósulhat, irracionális célokat nem látunk kitűzve. Azonban hiba volna a szűk utcában meghagyni a gépkocsiforgalmat, bármilyen félmegoldás csak újabb gyalogos-autós konfliktushoz vezetne. A Kazinczy utcát legalább a Wesselényi és Dob utca között igazi sétálóutcává kell tenni, mivel a fejlesztés is ide koncentrálódik. Ja, és nem igazán látjuk magunk előtt a környezettudatos oktatásra battyogó családokat egy napsütéses vasárnap délelőtt. De ne nekünk legyen igazunk.
     
  2. "B2" jelű - határai: Király utca - Akácfa utca - Dob utca - Klauzál tér - Kisdiófa utca

    A belső negyed fejlesztésének második üteme elsősorban a Klauzál térre és környékére fókuszál. A csarnok előtt mélygarázs építésre kerülne sor, az ezzel megspórolt felszíni parkolóhelyek területét pedig "visszakapná a tér", amin többek között a közösséget erősítő (?) szabadtéri piacot alakítanának ki. Megújulna a Csányi utca 4, 8 és 10. számú épület, utóbbi kettőnek elbontanák az udvari szárnyait. Ezen felül három Kisdiófa utcai épület (5,7 és 9. számú) lebontására kerülne sor. A közterületeket illetően "rehabilitációt" emlegedet a dokumentum az Akcáfa, Kisdiófa és Csányi utcákban (mindhárom Király és Dob utcák közti részén), valamint a Dob utca átépítés (Csányi és Akácfa utcák közt), valamint természtesen az "alágarázsolt" Klauzál téren.

    Városképp szerint: Akik az utóbbi sorok nyomán, ismét a városképet fenyegető buldózerekről kezdenének rémek látni, meg kell nyugtassam őket. A Kisdiófa utcában földszintes maradványokról, tákolmányokról, és egy félig meddig beépített autóparkolóról van szó. A Csányi utcai épületek tömbbelsőre nyitása - vagyis udvari szárnyaik bontása, és kert kialakítása - pedig rendkívül haladó gondolat. A városképp nem mélygarázs-ellenes, így a fejlesztés második ütemét is hasznos, és szükséges intézkedésnek tartja, de szinte biztos, hogy itt is lesznek majd "útban" fák.
     
  3. "K1" jelű - határai: Hernád utca - Garay utca - Garay tér - Sajó utca - Dózsa György út - Thököly út

    A fejlesztés első üteme voltaképp a Garay tér fejlesztését és a Thököly út (eljövendő) felújítását egyfajta "fejlesztési harapófogónak" tekinti a környékre nézvést, ami felértékeli a területet. Ez a felértékelődést akarja kihasználni a terv. Az Alpár utca 4. bontására kerülne sor (jelenleg egy kerttel rendelkező óvoda) és a telek értékesítésére, új ovóda (javaslat szerint: Verseny utca 20-24, "K2" jelű területen) építésére. Ezen felül a közterületek megújítása a Szinva, Cserhát, Murányi és Alpár utcák 1-1 szakaszán.

    Városképp szerint: Alapvetően nem értünk egyet a K1 terület fejlesztési koncepciójával, amely egy amúgy is fejlődőnek mondott környéket próbál mégjobban felértékelni. Véleményünk szerint ennél nagyobb prioritást kellene élvezzem akár az Almássy tér, akár a Rózsák tere fejlesztése. Az óvóda bontása szinte biztos, hogy magas társadalmi ellenállásba fog ütközni, a javasolt helyszín pedig csak olaj a tűzre.
     
  4. "K2" jelű - határai: Thököly út - Dózsa György út - Verseny utca - Murányi utca

    Az IVS így szól: "Ezek a tömbök valaha a kerület legelhanyagoltabb részének számítottak, azonban az elmúlt években a felértékelődés félreismerhetetlen jeleit mutatják." A tömböt meghatározó két utca, a Jobbágy és Százház utca közé a kerület sportcentrumot álmodik. Továbbá lebontaná az önkormányzati tulajdonban levő Verseny utca 20; 22-24 és 26. számú leromlott állagú bérházakat. Ugyanakkor ebben az utcában a 16. számú, a Százház utcában a 2. számú épületek felújítanák. Sor kerülne továbbá a fent említett utcák mindegyikének rekonstrukciójára.

    Városképp szerint: A szerzők jól ismerik fel, hogy a területhez hozzá kell nyúlni. Budapest egyik legvisszataszítóbb sarkáról van szó, ahol még a várost jól ismerők is csak párszor fordulnak meg életükben, mert annyira félreeső. Ettől függetlenül adottságai nem rosszak. A Verseny utcai házakért nem vérzik a szívünk, viszont az nem fér a fejünkbe, hogy a kerület miért pont e két házat akarja itt felújítani:

 

 Verseny utca 16.

Százház utca 2.

A tervek összességében jónak találjuk, nem vállalják túl magukat, a lakossághoz közel álló, és kevésbé turisztikai jellegű beruházások. Mértéktartó volumenük mellett erényük, hogy kidolgozottak, épületek szintjéig kifejtett. Az időbeli eltolás sem rossz ötlet, így ügyesen 4 területet csinálnak a kettőből. A szétválasztás mégis megalapozott.

A cikkben szereplő épületekről fotót a VII. kerületi MSZP információs rendszerében könnyen találhattok. Nyomkodni a cikk végén megint lehet!

 

BDzsH

vissza a főoldalra

11 komment

Címkék: budapest örömhír ivs vii.ker


2008.11.18. 08:27 BDzsH

IVS - avagy mit művelnek csendben a... - ...Terézvárosiak

I V S

E három betű lassan bevésődik a várossal foglalatoskodók kobakjába, annyit tesz: Integrált Városfejlesztési Stratégia. Mint neve is mutatja, ez valami szuperhivatalos dolog. Ennek ellenére olvasható. Városonként többszáz oldal szokott lenni, csinos kis 10-20 megás .pdf-fájlként letölthető minden tisztes város hivatalos oldaláról. Mi magunk azonban fókuszáljunk most Budapestre. És itt is csak némely kerületre. Mert a többiek vagy nagyon eldugták valahova a kibertérben ezt a dokumentumot, vagy még el sem készítették. Elkészíteni azért ildomos, és célszerű egyben, mert némely úniós források lehívátáshoz bizony fel kell mutatni Brüsszelnek egy ilyen csinos kis tanulmányt.

A városképp most nagy reményekkel - és nem kevés naivitással - telve felsorolja, és megmutatja neked, kedves Olvasó azokat a dolgokat, amiket a kerületekben nagy titokban terveznek. Sorozatunk első részében:

VI. kerület - Terézváros (pm: Verók István)

[Letölthető a teljes dokumentum innen - 11mb pdf file]

2007 és 2013 közötti időszakra javasolt akcióterületek [értsd fejlesztésektől értintett településrész]

  1. Hunyadi tér

    A dokumentum szerint a területen "identitásnövelésre" van szükség. Mert, hogy a körúttól befelé és a Bajza utcától kifelé elég erős csak az "identitás". A térség fejlesztése épp ezért elsősorban "közösségi igényeket" kell, hogy kielégítsen, és erősítsen. Problémaként említik, hogy a kiskereskedelmi potenciálhoz képest, rengeteg az üresen álló üzlet, valamint, hogy a nemzetközi turizmust is be kellene ide vonzani, ami egyelőre nincs kihasználva. Felújítanák a csarnokot, és építenének - ha jól tudom ez tényleg zajlik már - egy "közösségi házat" az Eötvös utca 10. szám alatt.

    Városképp szerint: A Hunyadi tér körüli herce-hurca már eddig is bizonyította, hogy problémás a projekt. Alapvetően azt hisszük, hogy a befektető bevonása, és a mélygarázs megépítése azért szükséges, mert az önkormányzatnak nincs elég önereje. A projektből még lehet valami ennek ellenére, és egy felújítás is ráférne már a csarnokra, és a térre.

     
  2. Epreskert - Szondi utca - [tervezett] sportterület tengely

    A másik kerületi szegregátum felszámolása érdekében az Andrássy út és Podmaniczky utca közötti zónában megvalósulú fejlesztés része lenne a Szondi utca forgalomcsillapítása, az Epreskert - ami jelenleg a Képzőművészeti Egyetem kezelésében áll - gyakoribb megnyitása a nagyközönség számára, illetőleg felújítása, valamint egy sport és rekreációs beruházás a MÁV "fejlesztési" területén.

    Városképp szerint: Jó volna valamit tényleg tenni a Podmaniczky utca környéki "Kelet-Berlin" felszámolására. Ez a program egy jó lépés volna, de csak kezdetnek lesz elég. Az Epreskert megnyitása jó ötlet, de figyelembe kell venni az egyetem szempontjait is, nyilván nem véletlenül húzzák a dolgot. Azt pedig nehezen hiszem, hogy ez a sín felülépítéses sportcentrum összejönne. Bár az ötlet határozottan jó, drukkoljunk neki!
     
  3. Lövölde tér - Kodály-körönd - West-End körzet

    A projekt lényege, hogy az Andrássy út turisztikai tengelyére kodály-köröndi metszésponttal ráhelyeznek egy kereskedelmi tengelyt amely a lövölde tértől a West-Endig tart. Mindezt elősegítenék egy közterületfejlesztéssel az érintett utcákon: Felsőerdősor, Kodály-körönd, Szinyei Merse. És vágyaik szerint megfejelnék az egészet a köröndi épületek teljes felújításával, valamint egy "Podmaniczky utcai homlokzat programmal". A tengely végében pedig a megüresedett MÁV területeken építendő "kereskedelmi-szolgáltató központ" [magyarul: pláza] kapna helyet, és valamiféle közpark.

    Városképp szerint: A fejlesztések közül talán a legreálisabb, és legígéretesebb. Az alapötlet, vagyis hogy a turisztikai tengelyre merőlegesen állítanak egy kereskedelmi tengelyt mind a lakók, mind pedig a turizmus fejlődése szempontjából pozitív. A köröndön álló 4 fantasztikus épület megújulása évek óta kívánatos, egyiknek a felújítása már meg is kezdődött. Az egyetlen kifogásolható pont a tengely végére vizionált pláza. Ha persze itt nem többtízezer négyzetméterről lenne szó, hanem mondjuk 2-3000-ről, akkor még a környék előnyére is vállhat egy irodaház két alsó helyet elfoglaló "mini-pláza".
     
  4. Pesti Broadway [ez alatt az IVS gyakorlatilag egész Belső-Terézvárost érti]

    Azon kívül, hogy megállapítja dokumentum, hogy ez a legfaszább része a kerületnek, nem sok mindent akar itt. Konkrétum is csak annyi, hogy a Hajós utca sétálósítását be kell fejezni. Meg ködösít valami a Paulai Ede utca környékének forgalomcsillapításáról, illetve a zsidónegyed házainak udvarairól. Bár azt nem tudom VI. kerületnek mióta része bármiféle zsidónegyed is. Ja és Király utcai homlokzatokat akar felújítani.

    Városképp szerint: A legszomorúbb az, hogy a belső Andrássy útról szó sem esik, azt úgy tekitni jónak ahogy van. Sem kupolavisszaépítésről nincs szó a sugárút elején, sem a járdák valami méltóbb burkolattal való ellátásáról. Lehet, hogy fővárosi kezelésű az Andrássy út, de akkor, ha ezekről nem lenne szó az IVS-ben a következő pont nem is lenne itt. És, hogy az Anker-közre miért tojnak ilyen látványosan, azt végképp nem értem.
     
  5. Nyugati tér és környéke

    Gyakorlatilag ezt a pontot szerintem alibiből tették be. Az IVS a következőként szól:

    "A Nyugati pályaudvar fejlesztése közlekedés-fejlesztés mentén, többszereplők felelősségi kör mellett megvalósuló fejlesztés. Alapvetően fővárosi és nem kerületi hatáskörbe tartozó fejlesztés, amely nemcsak a kerület, hanem Budapest közlekedési rendszerében is meghatározó szerepet tölt be. A csomópont fejlesztése kerületek közötti és fővárosi szintű összefogást, együttműködést igényel, a kerület szerepe alapvetően kooperációra alapul. A Nyugati pályaudvar területe MÁV (GKM) terület."

    Városképp szerint: Á-há. Dánke sőn: papírral töröl ► csészébe dob ► lehúz. Ez egy akcióprogram leírása?! Ha pedig semmit nem akarnak itt csinálni, akkor miért rajkák ide, vagy miért nincs benne akkor az Andrássy út? Az ötös pontot nem tudom másnak minősíteni, mint egy kis blöffnek. Pláne, hogy a tervett fejlesztések között e kettőt találjuk: "Fejpályaudvar fejlesztése"; "A tér mögötti vasúti terület rehabilitációja funkcióváltással". Na most akkor tessék már eldönteni, hogy melyik!?

A tervek nem rosszak, de nem vagyunk teljesen megelégedve azok kidolgozottságával. Némely elég légbőlkapott, mintha csak én ültem volna be a terézvárosi hivatalba ötletelni. Majd ha ismertetjük a többi kerületet is, meg fogjátok látni, mennyivel alaposabban voltak képesek kidolgozni egy-egy fejlesztési tervet, ezáltal jobban el is hisszük nekik, hogy valóban megvalósul. Addig is, míg újra IVS-ről írván jelentkezünk szavazzatok, az öt fejlesztés közül melyik a legígéretesebb?




BDzsH

vissza a főoldalra

9 komment

Címkék: budapest örömhír terv ivs vi.ker


2008.11.13. 17:37 Zsámboki Miklós

A Lipótvárosi zsinagóga

Szeretünk meg nem valósult tervekkel foglalkozni, városról lévén szó pedig nagyon izgalmas tud lenni a "milyen lett volna, ha"-féle ábrándozás. Egy különösen meghökkentő projektre bukkantunk, amiről nem lehet nem véleményt alkotni, egyrészt mert ha megvalósult volna, akkor a Kossuth tér és közvetlen környezete - ami talán a leginkább magától értetődő része Budapestnek - totál máshogy nézne ki, másrészt mert egy  zsinagógát terveztek oda, ahol ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság áll, miközben Budapest zsidóságával máig nem tudjuk, hányadán is állunk.

 Pesti Központi Kerületi Bíróság helyett zsinagóga?  /kép: kozti.hu/

Lipótváros hamar kereskedelmi központtá alakult: itt volt a hajóhíd, itt volt a Rak-piac, itt építettek raktárat és otthont a módos kereskedők, hogy üzletet nyissanak. 1891-ben tizenkétezer fő a negyed zsidó lakossága, ami a VI. és VII. kerületek hatvankétezres zsidó populációjához képest eltörpülő, de Lipótváros esetében ez tulajdonképpen kiteszi a helyi nagypolgárságot. Szükségét érezte hát ez az előkelő lakosság egy saját zsinagóga emelésének, kérvényezte is a hitközség 1893-ban a hatóságokat, hogy egy korábban megszerzett telken templomot építhessenek. "A hitközség, midőn istentiszteleti intézményei terén egy általánosan érzett hézagot óhajt pótolni, arra kell, hogy tekintettel legyen, hogy az általa megalkotandó templom a mellett, hogy egyrészt terjedelménél fogva a zsidó hívek minél nagyobb számát legyen képes tartósan befogadni, másrészt a fő és székvárosnak méltó díszére szolgáló monumentális épület legyen." ¹

Ingyen átengedte a Szalay, Szemere, Markó és Koháry (ma Nagy Ignác) utcák határolta területet a főváros, a következő feltételekkel: egy VI. vagy VII. kerületi iskola építése; a templom 8 éven belül való befejezése; a telken a be nem épített területen sétány kialakítása. 1898. február 20-án jelent meg a pályázati felhívás, mely építészetileg szabad kezet ad a tervezőknek, az igényelt belső terek felsorolásán és a székek paraméterein kívül három lényegi kikötést szab csupán: a monumentális hatású épületnek minden oldalról szabadon kell állnia², 3600 fő befogadására kell alkalmasnak lennie, elkészítésének összköltsége nem haladhatja meg az egymillió forintot. A beérkezett 23 pályamű közül a többek közt Hauszmann Alajosból és Steindl Imréből is álló zsűri végül Foerk Ernő és Schömer Ferenc "Alef" jeligéjű tervét hozta ki győztesnek, második helyezést ért el a Bálint és Jámbor cég, harmadik lett Lajta Béla.

A Foerk-Schömer páros győztes pályaműve

Egyik pályázó sem tudta azonban egymillió forint alá szorítani a tervezett költséget (a győztes pályaműnek csupán kupolája 6 millió forintba kóstált volna), ami egy "a fő és székvárosnak méltó díszére szolgáló" monumentális épület esetén annyira nem meglepő: az ekkor már javában épülő Parlament például alapból 9 millió forinttal rajtolt,  összesen pedig 19 millió forintba került.³ Hiába próbálkoztak további pályázati kiírással, új zsűrivel, hiába készített kupola nélküli olcsóbb tervet Foerk Ernő, egymillió alá csak nem sikerült menni, így aztán 1907-ben, 17 év huza-vona után végül rájöttek, hogy "nagy szükséglet egy nagy templomra a Lipótvárosban fenn nem forog", a telket a Dohány utcai zsinagóga szomszédos telkeire cserélték, és inkább gyorsan elfelejtették az egészet.

Nem lehet azonban ennyivel továbblépni a dolgon, hiszen a tervre a főváros rábólintott, a hitközösség rábólintott, a zsűri rábólintott: a zsinagóga akár meg is épülhetett volna, ha épp pénz akadt volna rá.  Egy kivételtől eltekintve az összes pályázó centrális elrendezésű, kupolás templomot álmodott a négyzet alapú telekre, így a győztes Foerk-Schömer páros is: talán nem véletlenül, ők a legnagyobbat. Ijesztő, 70 méter magas templom tervével pályáztak, amely magasságon csak a Parlament és a Bazilika 96 métere tesz túl. Az egyébként a Steindl Imre irodájának is dolgozó szerzőpáros munkája mind főhomlokzati kapujában, mind kupolájának dobján idézi a Parlament motívumait, ami klassz, de teljesen felesleges, mert a kupola olyan brutális, hogy az épület egyensúlya teljesen felborul, már-már nevetséges. Nem csak a kupola túl nagy, de minden más kicsi: béna kis tornyai például a mögöttük magasodó óriási izé előtt szánalmasan hatnak.

A Foerk-Schömer páros 40+30 méteres kettőskupolája /kép: hvg.hu/

A régi épületeket mindenki szereti, a templomokat végképp, de a zsinagógákat még ezekhez képest is plusz varázs övezi. Vajon úgy ragaszkodnánk ehhez az épülethez, mint a Belváros bármelyik öreg házához? Ez is ugyanúgy nagy, díszes lenne, és százéves. Vagy nem, púp lenne a város hátán? Lehet, hogy látták ezt már a századfordulón is, mikor elhagyták a tervet, ha nem is ez volt a döntő ok? Lehet, hogy nem smucigok voltak az egymillió forinthoz való abszurd ragaszkodással, csak egyszerűen nem is gondolták komolyan az egészet? - kipróbálták, milyen lenne ha építenének ők is egy Szt. István-bazilikát, mert már megtehették. Lehet. A jómódú Lipótváros presztizs-beruházása mindenesetre nem valósulhatott meg, ami talán annyira nem is nagy tragédia (akár kupola, akár nem). Egyrészt, megúsztuk, hogy egy gigantikus pöcs ágaskodjon túrórudi árválkodjon a Belvárosban, mondhatni indokolatlanul,  másrészt pedig végeredményben a Lipótvárosi zsinagógának - ami egyébként Európa legnagyobb zsinagógája lett volna - köszönhetjük Európa legnagyobb zsinagógáját, a Dohány utcai zsinagógát.

 

¹ Ha valaki mindent, de tényleg mindent meg akar tudni a dologról, Gábor Eszter tanulmánya még akkor is túl sok információt fog tartalmazni. Remek olvasmány, kezdve az aktuális helyzet leírásától a projekt állomásainak részletezésén át a kortárs vélemények idézésééig. Gábor tanulmánya után furcsa, de hasznos A zsidó Budapest (Frojimovics Kinga, et. al.) című könyv a témával foglalkozó fejezete is.

² Sem a Rumbach, sem a Dohány utca zsinagóga nem kapott hangsúlyos városképi szerepet: előbbi egy szűk utca zárt sorába épült, és utóbbi is - mai állapotával ellentétben - bérházaktól volt közrefogva.

³ http://hvg.hu/itthon/20070327_zsinagoga_zsido_hitkozseg_kossuthter.aspx

 

Vissza a főoldalra

4 komment

Címkék: budapest kupola terv v.ker anno es most


2008.11.07. 10:15 BDzsH

Budapest, a megskalpolt város

"Az eklektikus építés tobzódásának idejéből származó sok sarokkupola, meredek, tornyos tetőszék omlott le és vált ezáltal egyszerűbbé az utca- és városkép. A felszabadulás utáni anyaghiány egyszerűségre, takarékosságra szorította az építtetőket, ami szintén az építészeti összhatás javulását eredményezte."

Kósa Zoltan, Új építészet -1949/4-5

A fenti sorok remekül jellemzik a háború utáni építészeti hangulatot, és a századforduló építészetéhez való viszonyt. Az eklektika "tobzódik", a szecesszió "agyoncsipkéz", az alaprajz pedig "túlteng" - mondták 1949-ben. Hogy ez mennyire fakadt a kor  pénzügyi szűkösségéből, a századforduló közelségéből, a műemlékvédelem háttérbe szorulásából és a politika hozzáállásából azt most nem taglalnám, ez ugyanis csak egy megemlékezés kíván lenni. Lényeg: Budapestet megskalpolták a háború utáni helyreállításokkal, ahol szinte kivétel nélkül lebontották a súlyosan, vagy alig sérült tetődíszeket. Meredek esésű, díszműbádogos munkákkal ékesített tetőket szelidítettek butítottak az egyenletessé unalmassá tett utcaképhez, építészeti hangsúlyokat kifejező kupolákat tüntettek el. Bécsben, vagy főleg Prágában számtalan gyönyörű tetődíszt láthatunk, Budapesten sajnos tizedére fogyatkoztak ezek. Felsorolni és számbavenni is igen nagy feladat volna a tetőzetek szintjén lezajlott óriási változásokat, amelyeket a modern nagyvárost eszményíte, óriási illuziókat táplálva követtek el.

Azt gondolom minden szónál beszédesedebbek ez esetben a képek. Lássunk hát pár példát! (Szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy a rengeteg potenciálisan bemutatható kép közül válogatnom kellett. Lehetne ezeknek egy egész blogot is szentelni. Ez a bejegyzés csak az arányokat és a veszteségeket akarja szemléltetni a teljességre való törekvés nélkül.)

Ami megmaradhatott:

A Hírlapírók egykori Nyugdíjintézetének ma is ilyen szép formában álló palotája - ok: nem sérült meg a háborúban


Alpár Ignác az Anker Biztosítótársaság számára tervezett palotája - építészek szemében vörös posztó némileg érthető módon - kupoláját le akarták bontani, nem jött össze.


Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Erzsébetvárosi Fiókpénztára - micsoda név! - Blaha Lujza térre néző bérpalotája - Hermész ugyan nem lengeti már a zöldséget a város felett, de a szecessziót megelőlegező kupola még megvan

 És akkor nézzük mi veszett el: (Továbbra is csak önkényes válogatásról van szó)

 

Az ELTE Egyetem téri épületének bizony ekkora kupolája volt. Megmaradt a háború után is a tetőszerkezet nagy része, de egy későbbi átalakítás során lapostetőt kapott az épület.


A jelenlegi Miniszterelnöki Hivatal Kossuth Lajos téri épületének sem volt mindig olyan ocsmány, össze-vissza építgetett tetőszerkezete.


A nemrég felújított Szervita tér 3-ról is hiányzik egy tetődísz, az üveggömböt tartó Atlasz-szobor. Állítólag még a 30-as években szerelték le, mert veszélyessé vált. Azóta nyoma veszett. Visszaépítéséről szó volt, de pénzszűke miatt elmaradt.


A Károly körút és Dohány utca sarkán felépült Viktória/Hungária/Első  Biztosítótársaság palotája és art deco-s beütésű saroktornya. Bár igen furán mutat ez az egész együttes, mondhatni nem túl szerencsés, mégis különlegessége folytán kár érte. [Pár napja az urbanista közölt teljes bejegyzést erről az épületről. Olvassátok!]


És a végére Budapest legjobban hiányzó kupolája, az Andrássy út nyitányáról, az egykori Fonciére Biztosítársaság palotája. Nemrég felújították ezt a házat is, a tetőszerkezet megerősítésére az építési engedély szerint a "kupola majdani visszaépítése érdekében" sor került. Bíztató.

 

Valószínűleg az eltűnt tetődíszek közül eredeti formájában nem sok, legjobb esetben is városszerte néhány darab fog idővel visszaépülni. Belátom nem ez a legégetőbb probléma, de igenis hiányoznak a város sziluettjéből ezek a tornyok, kupolák és szoborszerű képződmények, pláne ott, ahol a helyettük létrejött struktúrára a legjobb szó a borzalmas. Pozitív tendenciák vannak, épültek már vissza díszes tetők Budapesten is (Gresham Palota, Belügyminisztérium, New York Palota). Kérdés mi jön ez után? Mikor láthatjuk újra régi pompájában az Andrássy út elejét, ahol mindkét nyitó épület tetőszerkezete díszesebb volt a világháború előtt? Az a vad - vagy naív -  gondolat is eszembe jutott nem lehetne e ilyen célra pénzt gyűjteni magánszemélyektől, az Andrássy úton magukat reprezentáló luxusmárkáktól, és állami forrásokból. Szerintem biztosan. Erre akad pár eldugott példa az országban. Meg kéne csinálni!

Na kupolákról, tornyokról, tetődíszekről egyelőre ennyit, ha majd nagyon nem lesz mit írni bedobok mégegy adag képet róluk - van bőséggel. Egyébként pedig inkább majd 1-1 konkrét épület bemutatása kapcsán fogunk siránkozni hiányukon.

BDzsH

vissza a főoldalra

14 komment

Címkék: budapest foto szégyen kupola nagykörút kiskörút v.ker vi.ker vii.ker deak ter varosvedelem


süti beállítások módosítása