Ez itt az







Ééééés Artur!

vau.



Keress

Olvass el!

 Olvasd emailben!

 Feedburner

A kommentelésről

varoskepp(at)gmail(dot)com

Utolsó kommentek

  • retek.: @Gabor Lendvai: Kedves Gábor! Engem már igen régóta érdekel, hogy miért lettek éppen ezek a póznák... (2023.02.28. 15:20) Lámpavasnak támaszkodva...
  • kisemma: Azt nem is említettem, hogy hol olvastam először az elektromos infrafűtésről. Ezen az oldalon tudt... (2021.04.16. 10:52) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Milyen hosszú idő...Ha már a kortálló dolgokról beszélünk. Például a harmadik generációs elektromo... (2021.04.16. 10:51) Illeszkedő 70-es évek
  • kisemma: Nagyon érdekes, tetszett a bejegyzés. Nagyon aktuális számomra a lakberendezés, hiszen éppen lakás... (2021.04.16. 10:49) Pecha Kucha Night
  • kisemma: Sziasztok! Nagyon érdekel engem is az építészet és korszerűség. Éppen valamelyik nap egy nagyon ér... (2021.04.16. 10:48) Budapest, a megskalpolt város
  • Utolsó 20

2008.09.16. 11:07 BDzsH

Simára borotválva

Szeretnék ma szemléltetni valami olyat, ami igazán szomorú. Sajnálatos módon a mi gyönyörű, vakolatból, és gipszből csinált homlokzatú házainknak meg van az a sajátos tulajdonsága, hogy az idő múlásával homlokzatuk, és teljes fizimiskájuk egyre jobban kisimul. Mintha folyamatosan fiatalodnának, pedig nem erről van szó. Hogy miről is, nézzétek meg ennek háznak a példáján.

 

A Grünwald-udvar építése után pár évvel


Az első képen az épület elkészülte utáni állapot látszik. Különlegesen zavaros homlokzat, amit akár csúnyának is találhatunk, de az egészen biztos, hogy  valamilyen véleményünk lesz róla.

Az épület állapota 1945. nyarán

Aztán jött két ember, akinek volt egy hangyányi nézeteltérése, és mindezt milliók kiirtásával és teljes Közép-Európa tönkretételével gondolták elintézni. Az eredmény csekély része itt látható.

 

Kiegyengetett felületek 2008-ban


Na de ami igazán érdekes kérdés. Hol van ma, ez az épület. Hol tud megbújni úgy, hogy Te, kedves olvasóm még nem vetted észre, pedig magadat a város ismerőjének tartod.
A Rákóczi út 30-ról beszélünk. Az évtizedek simára borotválták felületét, botrányosan elrondították földszintjét, és rettenetes ocsmány módon beépítették tetőterét. Így lesz egy érdekes épületből, egy értéktelen vacak. Mert a Grünwald Mór által tervezett épület érdekes volt, egészen fura korcsosulása a hazai szecessziónak. Mégis egyedi, mégis látványos! Hogy mikor és miért vakarták le díszeit – mivel 1945-ben láthatólag azért nem sérült meg minden dísze – nem tudom. De egy biztos. Ordít értük ez a szerencsétlen homlokzat.
És ez nem egyedi eset. Ha azt hiszed, hogy van 10-15 ilyen ház ebben a városban nagyon tévedsz. Gondolj csak a Moszkva tér fölé magasodó nagy szürke házra az egykori Postaépület mellett. Azt sem úgy tervezték ám meg, hogy nem volt rajta dísz, csak sima falak. 1910-20 előtt nemigen terveztek tükörsima falfelületeket. Budapesten a háborúnak, ’56-nak, és a csóróságnak köszönhetően számtalan dísz, kupola, tornyocska, szobor, freskó tűnt el. Lefestették, elbontották őket. Ez pedig néhol, ordító hiányt szül.
Persze pampoghatok én itt, amikor arra sincs pénze sok társasháznak, hogy kicseréltesse rozsdaette gázvezetékét. De azért legalább valaki pampog ez ügyben is.

BDzsH

(Az első kép a Szabó Ervin könyvtár képgyűjteményéből, a második kép a ház kapuljából, a harmadik pedig tőlem származik.)

 

vissza a főoldalra

 

12 komment · 1 trackback

Címkék: budapest vii.ker rákóczi út anno es most


2008.09.15. 10:45 BDzsH

Kicsit különvélemény - Nagykörúti huncutságok

A minap végigjártuk Solaitiddal a Nagykörút egy részét. Elért minket a hír, hogy letisztítják a falakat. Odasóznak egyet a festékszórós fiataloknak, eltüntetik szignóikat a társasházak faláról, a máskor csak öltönyben mutatkozó úriemberek magasnyomású vízpermetező készüléket ragadnak (ki beszél már vödörről és szivacsról) és megpucolják, ami megpucolandó. Az egész egy hatalmas dzsembori keretében zajlik majd le, koncert, sztárok, kenyér és cirkusz. Előrelépésnek előrelépés, de kérdés mit szolgál. Mire fel ez a nagy PR, miért kell mindehhez 40 citylight plakát a nagykörúti villamosmegállókban.

A blog (szeretembudapestet.blog.hu) azt írja, „Bojár Iván András szabadtéri sajtótájékoztató keretében indítja útjára a 2317 m2 falfirka elleni őszi hadjáratot. Velünk suvickol Détár Enikő…”. Őszi hadjárat? Détár Enikő? Suvickol? Ejh, de jópofák vagyunk. Ha nem érdekelnek a tegek, akkor is elmegyek, hiszen autogramot lehet kérni Enikőtől. Fantasztikus.

 

Szóval az egésznek kicsit olyan szaga van, mint valami választási rendezvénynek. Ingyen sör, virsli, este meg Irigyhónaljmirigy koncert a kultúrházban. Nem kellene ennek kicsit másról szólnia? Ezek a mai budapesti civilek? Civilek ezek egyáltalán? Nem, határozottan nem. És hol vannak a civilek? Ja, hogy sehol? Miért? Miért nincs Budapesten egy normális civil szervezet sem, aki a városképért tevékenykedik. Úgy értem nem csak szavakban, de tettekben is. Aggasztó és bosszantó…

A több: kevesebb...

A nagykörúti „suvickolást” én személy szerint az üzletek portáljaival, hirdetéseivel kezdeném. Ízléstelen kuszaság az egész, ami olyan ronda, hogy a turistáknak ki kéne peckelni a fejét: ne lássanak az első emeletnél lejjebb semmit a városból. Egy-egy ház aljában legalább 15-20 féle reklám, undorító szekrények, amiknek üvegét kiaggatásuk óta le sem mosták. Dór oszlopok, amik épphogy kilógnak a rájuk applikált reklámtáblák mögül, betört üvegek mögött kommunális hulladékhegyek, nyilvános wc szelektív hulladékgyűjtőként. És minderre rakódik rá a sok falfirka. Amiből tényleg nagyon sok van, és ami tényleg a város egyik nagy gondja. De van egy olyan érzésem, hogy ez a nagy takarítgatás 2 hétig lesz érezhető hatású, aztán a teg jön újra, meg újra, meg újra. Festegethetjük napestig házainkat (már ha befér az ecsetünk a két reklámdoboz közt a vakolatig), de lefújni mindig könnyebb és olcsóbb lesz. Persze a társasház 5.000 magyar forint ellenében csatlakozhat a teg-elhárító-csoport által felügyelt területhez. Jó, nem? Ha fizetsz, akkor megvédik a magántulajdonodat. Különben nem rendészeti feladat lenne a közterületeken zajló eseményeket felügyelni? Összefirkálják a faladat? Fesd le. Megint összefirkálták? Fesd le megint! Még mindig firkálják? Fesd le minden nap! Sőt pakold ki elé az ágyadat. Mert a rendőr/polgárőr nem arra volna való, hogy megakadályozza. Ezzel az erővel: Betörik az üzleted kirakatát? Cseréld le! Betörik újra? Cseréltesd le megint! Még mindig betörik? Cseréld le addig, amíg meg nem unja. Rendőrséget ne hívj! Vagy csak akkor, ha előtte befizetted a tagdíjadat. Kissé abszurd ez a dolog.

Azt látni kell, hogy az önkormányzatok képtelenek a graffiti problémával mit kezdeni. Töketlenkednek a legál-falakkal, miközben mindenki nagyon jól tudja, hogy azok, akik arra festeni fognak, nem a Nagykörútról fognak oda átszokni. A városvezetés valami végtelenül rossz, idejétmúlt stratégiát követ, miközben Détár Enikővel suvickoltatják a falakat fehérre. Már ha nem jön le a tegekkel együtt a vakolat is.

Reflektál, de akkor is randa.

Félreértés ne essék, az egy nagyon jó dolog, hogy a városi mocsok túlzott burjánzása végre elérte az illetékes elvtársak ingerküszöbét, és próbálnak valamit tenni – még ha elég bénán, valami civil kezdeményezésnek is álcázzák ilyen irányú ténykedésüket – ellene. De kicsit kampányszerű ez az egész. Ma Budapesten a falfirkálók többmilliárdos kárt okoztak, a felderített esetek száma pedig valahol a számegyenes eleje felé mozog. És – habár egyet kell értenem szerzőtársam azon megállapításával, hogy a Nagykörút esetében a probléma sokkal összetettebb annál, mint hogy le kell mosni a falakat, ugyanakkor – nem értek egyet azzal, ha a probléma gyökerét kizárólag a környezet leromlott állapotában keressük. Pont az utóbbi pár évben dőlt le minden tabu a festékszórók előtt. Mikor Budapesten gyorsabb ütemben kezdtek megújulni a homlokzatok, akkor lehetett elfelejteni azt az elnéző véleményt, hogy „de hát a város így is le van rohadva, ez mit számít már”. Ma már ott tartunk, hogy felújítás alatt álló homlokzatokat firkálnak össze, felmászva az állványzatra, templomokat fújnak le, emlékműveket illusztrálnak, vagy épp frissen vásárolt villamosokat.

Egyeseknek írólap, másoknak közlekedési eszköz

Kérdés a kezelése a dolognak. Miért engedi ki a BKV nappali forgalomba a buszait és villamosait ilyen gyalázatos állapotban. A sofőrök, és mi magunk miért nem akadályozzuk meg a rongálást? Miért nyithat ki az a bank, vagy bármilyen üzlet, aminek össze van firkálva a fala? Miért nem büntetjük meg azokat az üzlettulajdonosokat, akik hagyják teljesen összefirkálni üresen álló tulajdonukat? És, hogy ne csak egy oldalról fogjuk meg a problémát. Miért nem csípjük el ezeket az embereket? Miért nem tudjuk fenntartani a közterületek rendjét? Miért jutnak el egyesek odáig, hogy legfőbb szórakozásuk a vandalizmus?

Te is inkább otthonról intéznéd? OTP Fiók állapota a József körúton.

Mert ebben az esetben vandalizmusról van szó. Véleményem szerint a művészethez a Budapest területén található graffitik 95 százalékának semmi köze nincsen. Nem többek puszta tini-divat termékeknél. Veszek egy festékszórót, összefújom a sarki fűszeres portáját, mert… csak mert jó buli!

Állítólag itt nemsokára egy Szarajevóban játszódó film egyik jelenetét fogják felvenni

És leginkább azok az emberek utálhatják a 95%-ot, akik a maradék ötben próbálnak meg időt, fantáziát és pénzt nem kímélve ténylegesen alkotni, és szebbé tenni a környezetet. De sajnos ők vannak kevesebben a spray másik oldalán. A kisebbségek meg mindig megszívják a többség viselkedését.

BDzsH

 

vissza a főoldalra

44 komment · 1 trackback

Címkék: budapest graffiti nagykörút különvélemény bdzsh


2008.09.15. 09:28 Zsámboki Miklós

Le a falakkal!

Na most itt jól meg lesz mondva, hogy mekkora baromság ez a Le a Falfirkákkal dolog, és nem csak azért, mert egyetlen információforrásnak egy teljesen átláthatatlan honlapot adnak meg, amiről semmi sem derül ki azon kívül, hogy főtámogatója az akciónak a FKF és a BKV mellett még többek között a Marie Claire is. Tehát lényegében semmit sem lehet tudni, hogy akkor most mi is fog történni. De akkor is.

Szóval itt van ez a szeretembudapestet.blog.hu. Úgy látszik, mostanában az a divat, hogy ingyenes blogszervereken indítunk marketing-blogot - ebből csak annyit tudok leszűrni, hogy ezek szerint az emberek a civil szférának már inkább hisznek, mint a hivatalosnak; hát hajrá. Ez még direkt béna is, ennyire egy 12 éves félkarú gyerek sem lenne képes félreszerkeszteni, ha most lát először internetet sem, de ez tulajdonképpen teljesen irreleváns. Mit tudunk meg a blogról? Hogy le a falfirkákkal! Mikor? Szeptember 19-én. Hol? A Nagykörúton! Lesz zene, hírességek, támogatók. Miért? Mert bántja a szemünket a sok falfirka. Mert rendet kell rakni. "Célunk az érdemi munka elvégzése, vagyis a rendkívül szennyezett pesti és budai belváros főútja, a Nagykörút – budai körút térségének falfirka-mentesítése." Tehát, ha falfirka-mentesítettek a fiúk-lányok, akkor nem lesz rendkívül szennyezett.

Aha. Mert itt a graffiti a baj. Ezek a gonosz taggerek elcsúfították a Nagykörútat. Ezt a sétányt, ezt a szépet. Graffiti nélkül nem lehetne rajta cipőben sétálni, úgy csillogna. Fingani nem merne az ember, nem is azért, mert meghallanák a nirvana-közeli állapotban lebegő gyalogosok, hanem mert büdös, ráadásul mérgező gázokat bocsátana ezzel ki. De jöttek ezek a huligánok, valahonnan ide lettek, ráírták a falakra a nevüket, és bumm! Tessék csak kimenni, mi van ott manapság! Oda vannak írva a nevek. Hányás. Külön veszélyes a babakocsiban utaztatott kisbabákra, ők vannak a legközelebb a graffitikhez.

Persze, a taggelés csúnya dolog, de ettől függetlenül nagyon sunyinak érzem ezt a projectet, hogy egy civil kezdeményezés köpenye mögé bújva leszedjük a démonizált tageket, és akkor majd elmondhatjuk, hogy 2008-ban megtisztítottuk a Körútat, tessék megnézni a fotókat, Demszky főpolgármester úr suvickol, a Körút tiszta. Pedig a Körút nem tiszta. A Körútnak csak egyik problémája a tag; mégpedig a legkönnyebben, legolcsóbban eltüntethető problémája - a baj vele, hogy visszajön. Viszont nagyon egyszerű mindenkit ellene hangolni, és átmeneti eltűntetésével óriási sikert aratni.

Nem mennék bele a jó graffiti-rossz graffiti kérdésbe, és soha nem is szeretnék; szerintem ma már látni kell, hogy például a Jászai aluljáróban található, vagy a Rákóczi téri metróépítés köré kitett alkotások nem rongálások, amelyeknek alkotói bűnözőkként üldözendők. A graffitiben rejlő művészi lehetőséget nem elfogadni egyszerű parasztság.

Ahogy a taggelés is egyszerű parasztság, de nem hiszem, hogy a kérdés ilyen egyszerű lenne, hogy akkor le kell szedni, mert úgy jó lesz. Nyilvánvaló, hogy nem lesz jó, egyrészt mert pár nap, és visszakerül, hiába buzdítjuk önbíráskodásra a lakókat, mert a graffiti egy olyan jelenség amit megállítani nem lehet, csak elfogadható tér (ami nem az Etele tér) átengedésével megzabolázni. Másrészt, ha véresre vertük az összes suhancot és el is tűnt minden graffiti, a Körút ugyanolyan undorító marad, akármekkora sikereket is aratott ezzel az akcióval a főváros. Mert a Körútnak komolyabb és sokkal összetettebb problémái vannak.

Hagyján, hogy a falak mocskosak és omladoznak, az autósforgalom messze az elviselhető fölött van, mindenhol szemét, kutyaszar, csöves és koldus. Nem hiszem, hogy az illegális tagek rondítanák el "a város főutcáját", ugye, mert nem kell különösebben megerőltetnem magam, hogy a graffitihez kísértetiesen hasonló jelenségeket fedezzek fel végig a Körúton, amik pedig legálisak, sőt, hasznot hoznak valakiknek. Nem a plakátoknak, óriáshírdetéseknek akarok nekimenni itt, hanem a Körút kapualj- és üzletsor-életének elsősorban. BDzsH említette, valaki azt írta, hogy Budapest az első emelettől felfelé gyönyörű város. Alatta boltok vannak. Ez kifejezetten igaz a Körútra, ahol minden egyes kapualjban van egy esküvőiruha-kölcsönző, minden sarkon egy cba és a szemköztin egy dm, köztük pedig szemüvegesek, cipőboltok, utazási irodák és elhagyatott boltok. Kicsi üzlethelyiségek, kicsi büdzsé, csúnya reklám, de sok. Az adott üzlet körüli fal lefestve az eredetinél feltűnőbb színre, virító A4-es lapok az üvegeken, próbababák és nagyobb, bejárat elé támasztott vagy falra ragasztott reklámok az ajtóknál. Megvannak Budapestnek a szép utcái, ezeket az utcákat pedig mára szinte sorra megszállták az árusok; ezért nem sétál szívesen a pesti ember ma már a Váci utcán, és többek közt ezért sem sétál a Körúton.

Nem a graffiti a ronda ezeken a képeken. Sőt, a graffiti tulajdonképp egy természetes válasz a Körútra állapotára (főleg, hogy lehet jó, értékes is - csak attól félek ezt a nagy tisztogatók nem fogják figyelembe venni). Akik ellenzik a graffitit, azok is elfogadják, hogy megállítani nem lehet, úgyhogy küldjük ki a külvárosba, annak úgy is mindegy. Ez egyrészt nem egy kedves gondolat, másrészt pedig akkor nézzünk végig a belvárosi Nagykörúton. Nem véletlen, hogy nem az Andrássy útról van szó. Nem a graffitik miatt ronda a Nagykörút, hanem azért graffitis a Nagykörút, mert ronda.

Ezzel az akcióval azt hazudják Budapest lakóinak, hogy a graffiti tehet mindenről. A graffiti tehet a szmogról, a graffiti tehet az utak és a házak állapotáról, a graffiti tehet a kutyaszarról, miközben eltüntetésével semmit sem fog változni a helyzet. Ráadásul, bár káros a tag, de messze eltúlozzák jelentőségét, mondom, démonizálják, ami egy élő város szempontjából nagyon nem jó, mert ezt is az utcai kultúra, a street art járja meg. Azzal, hogy a taggelést ilyen szinten elítélik, akadályozzák a művészi értékkel bíró oldal kibontakozását ill. érvényesülését is. Azt sugallják, hogy a graffiti rossz, és ha meglátsz egy graffitist, cselekedj - ha nem is érted elsőre (lsd. New York, vagy Kaunas (Litvánia)). S a haza fényre derül.

 

vissza a főoldalra

7 komment

Címkék: budapest graffiti nagykörút


2008.09.11. 12:03 Zsámboki Miklós

Apropó, szar

 

vissza a főoldalra

Szólj hozzá!

Címkék: foto vi.ker


2008.09.11. 09:17 Zsámboki Miklós

A rácsos

Célja a blognak többek közt az is, hogy megmutassa, ez a város nem csak egy aszfalttömeg, amin lehet ütemesen taposni, ebben a városon nem csak vakon rohanva, vagy a villamoson Blikket olvasva lehet mozogni, hanem bizony érdemes nyitott szemmel közlekedni (Look Up More!). Azokról az alapvető dolgokról lesz itt szó sokszor, amelyeknek léte olyan természetes, hogy már fel sem figyelünk rájuk.

Persze arról is szó lesz, hogy igen, fel sem figyelünk ezekre a dolgokra - jó esetben. Budapesten sokszor ez nem igaz. Nyilvánvaló, hogy ez a város nem egy szép, rózsaszín felhőből pottyant ide tökéletes formában. Ennek a városnak történelme van, folyamatosan alakítgatják, na kik?, hát az emberek! Ezért hát a város nincs tökéletes formában. Magyar ugar. Tele van szarral.

A szarra meg felfigyel az ember, így vagy úgy. Na, mi erről is írni fogunk, mert mi ilyen végtelenül cinikus, kárörvendő emberek vagyunk, akik néha rájönnek, hogy azért persze ők is ebben a városban élnek; ilyenkor elszomorodunk, és Berlinről nézünk 2008-as archív fotókat. Addig viszont röhögve mutogatunk a kupacokra.

Lesz itt szó kukákról. Fontos dolog a kuka, belerakja az ember a szemetét. De nem magától értetődő, milyennek is kéne lennie. Budapesten is van sokféle, mi meg megmondjuk, melyiket szeretjük és melyiket nem. A most következőt nem szeretjük.

A kuka funkciója, azt hiszem, valami olyasmi lenne, hogy az ember belerakja a szemetét, hogy ne neki kelljen cipelnie, mert pfuj, és hogy a szemét ne legyen szanaszéjjel sem mindenfelé. Belerakja, nem látja, a kukás meg majd elviszi. Talán még arra is gondol a tervező, hogy a kukás minél egyszerűbben szabadítsa meg a kukát terhétől. Ha az ember ebbe a kukába rakja bele az ő szemetét, akkor a hulladék az vagy kiesik, vagy ha nem is, mindenképp látszani fog. Kifigyel. Mert ez a kuka rácsos.

Ember belerakja a szemetét, hogy ne lássa, és továbbmegy, többi ember meg bizony látja. Látszik, hogy egy szép kukát akartak csinálni, mert üresen és épen jól néz ki vékony kialakításával, rácsos szögletességével, a két kis lekonyuló csápocska (vagy csibeszárny?) pedig mindenképp feldobja a látványt; talán a kukás is szereti, biztos segít, hogy hintáztatható. Csak ezek mind visszaütnek. Nem csak a kukás hintáztatja, nyilván, hanem mindenki. A rugdosástól már mind összevissza van deformálódva: horpadtak, ferdék. A szemét az meg ugye kiömlik.

Ezt a kínos nyitottságot néha szép, ciánkék műanyag szatyrokkal igyekeznek palástolni. Igazán otthonos, esztétikus. Főleg, hogy ezt a kukát valamiért mindig parkokba, zöld területekre rakják, mert. A megemészthetetlenül sok zöld területünkön ott díszelegnek vagy a fedetlen, dugig megtelt kukák, vagy a ciánkék nejlonszatyrosok.

Tehát a kuka elrejt és tárol. Ez a kuka minden megmutat és mindent kihány. Mint egy rossz prosti.

A három fotóhoz a Margit híd pesti hídfőjének két oldalán levő parkokat kellett meglátogatnom.

 

vissza a főoldalra

Szólj hozzá!

Címkék: kuka v.ker utcabútor xiii.ker


süti beállítások módosítása